Albert elméletének legkiemelkedőbb vonásaA Bandura a tanulás egyik módja mások cselekedeteinek megfigyelésével és megismétlésével. A gonosz filozófiai fogalma destruktív viselkedéssel és emberi agresszióval társul. Az emberiség történetében többször is felmerültek viták arról, hogy az emberben a gonosz veleszületett-e vagy megszerzett-e.
De mégis a kutatások mutatják a hatástkörnyezeti tényezők az ember agresszivitására. Ilyen tényezők az oktatás, a büntetés, a társadalmi elszigeteltség, a megaláztatás, az érzelmi megnyilvánulások tilalma, a népsűrűség. Ez utóbbi tényező ma különösen releváns a nagyvárosok és a lakosság nagy túlterheltsége esetén. Továbbá, a kultúra és általában az oktatás problémája, a környező világ destabilizáló hatása továbbra is releváns.
Albert Bandura: életrajz
Mandele kis kanadai faluban, december 4-én1925-ben fiú született. Itt Albert Bandura. Az egyetlen fiú, körülötte öt nővér, akik idősebbek voltak nála. Az iskola elvégzése után Alaszkába ment dolgozni, részt vett az autópálya helyreállításában. Egy évvel később Albert Bandura belépett az egyetemre. Pszichológiai tanulmányainak befejezése után a British Columbia Egyetemen szerzett diplomát. 1951-ben az iowai egyetemen szerzett diplomát, egy évvel később pedig ott védte meg doktori disszertációját. Az egyetemre járás közben megismerte leendő feleségét, Virginia Varnes-t. Később két lányát, Maryt és Carolt szült neki.
Érettségi után Albert Bandura Stanfordban tanított, ahol professzori fokozatot is kapott. 1969-ben megjelent első könyve, a Viselkedésmódosítás alapelvei.
Tanuláselmélet
Albert Bandura elmélete szerint az ember mindig azagresszív volt, és sokáig ilyen marad. De mitől olyan? Az emberi agresszió elmélete négy kategóriába sorolható: 1) veleszületett vagy örökletes agresszió; 2) agresszió aktiválása külső stimulánsokkal; 3) érzelmi és kognitív folyamat; 4) a társadalom megnyilvánulása.
A 40-es és 70-es évek között kutatásDollard, Miller és Bandura munkája az utánzás és az agresszió elméletének folytatásához vezetett. Így jelent meg egy új tudományos kifejezés, amelyet Albert Bandura hozott létre - a társadalmi tanulás elmélete.
1974-ben Albert Bandurát megválasztották az Amerikai Pszichológiai Szövetség elnökének, és a kanadai Pszichológiai Egyesület elnökének is.
Albert Bandura elmélete kimondja, hogy annak érdekébenA büntetés és a jutalom nem elegendő ahhoz, hogy a gyerekeket teljesen új viselkedésre tanítsák. Új viselkedés a viselkedési minták szimulálásával jön létre. E megnyilvánulások egyike az azonosulás folyamata, amelynek során az érzéseket és gondolatokat kölcsönzik. Így a tanulás megfigyelés és másolás útján történik.
A megfigyeltek hatása a megfigyelő viselkedési tulajdonságaira
A személyiségelmélet szerint Albert Bandura úgy vélihogy a viselkedésmintát mások megfigyelésével vagy személyes tapasztalatokkal lehet megszerezni. A megfigyelésnek három lehetséges hatása van a megfigyelőre: új reakciót kapunk a modell vizuális megfigyelésével; a modell működéséből fakadó következmények szemlélése révén; a korábban elsajátított reakciók gyengülése a modell viselkedésének megfigyelése során.
Az agresszió elemzése
Albert Bandura szempontjából lehetszabályozza a korábban megszerzett reakciókat modellek cselekedetei révén. Albert Bandura megpróbálta a gyakorlatban megmutatni az agresszivitás kutatásának korábban megfogalmazott elveit. Elmélete optimista szemléletet sugall az emberi rombolásról. Meghatározta a destruktív potenciállal bíró viselkedés problémáját és azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a megszerzett viselkedés megvalósulását.
Bandura szerint a frusztráció az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja az emberi agressziót. Más szavakkal: minél rosszabb a bánásmód egy emberrel, annál agresszívebb a viselkedése.
A személyiség képes új reakciók megszerzésére,a modell megfigyelésével. De ezeknek a megszerzett reakcióknak a megvalósítása a személyes tapasztalatoktól függ. Ennek a problémának a kialakulása még mindig nem teljesen ismert. A fő hangsúly az utánzáson volt, mint az agresszivitás egyik tényezőjén, de a kutatás nem hozott határozott eredményt.
A biheiviorizmus radikalitása
Albert Bandura keményen bíráltabehaviorizmus, mivel tagadja a kognitív folyamatból fakadó emberi viselkedés meghatározó tényezőjét. A behaviorizmus azt is jelenti, hogy az egyén nem független rendszer, amely képes befolyásolni az életét.
Albert Bandura úgy vélte, hogy az emberi okoka működést a környezet, a viselkedési és a kognitív szféra kölcsönhatásában kell keresni. Így a szituációs tényezők és a hajlam az emberi viselkedés két egymástól függő oka. A környező körülmények és a nyílt viselkedés kölcsönhatásának kettős orientációja azt mutatja, hogy az ember mind termelője, mind terméke a környezetének. A szocio-kognitív elméletben a kölcsönös részvétel modelljét írják le, ahol az affektív, kognitív és egyéb sajátos tényezőket és cselekvéseket egymással összefüggő meghatározókként mutatják be.
Lehetőségek az egyének viselkedésének megváltoztatására
Felismerve a külső megerősítés fontosságát,Bandura továbbra sem látja ezt az egyetlen módot az emberi viselkedés megváltoztatására. Az emberek más modellek viselkedésének megfigyelésével képesek megváltoztatni viselkedésüket. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az ember számíthat viselkedésének következményeire, és a várható következményektől függően szabályozhatja viselkedését. Így azt mutatja, hogy az egyén pszichés képességei lehetővé teszik a viselkedés előrejelzését és megváltoztatását.
