A pszichológiában az érzékszervi jelenségek,érzelmi, motoros, pszichoszociális és anyai depriváció, amelyek a mentális fejlődés tényezőit írják le. Amikor deprivációról beszélünk, olyan állapotot értünk alatta, amely kielégítetlen szükségletek következtében lép fel, és káros következményekkel jár. A legfontosabb ezeknek a következményeknek a pszichológiai oldala.
A szisztematikus elnyomás minden megnyilvánulása megvanpszichológiai hasonlóság. A rendellenességek széles skáláját fedhetik le: a kisebb furcsaságoktól a személyiség és az értelem mélyreható károsodásáig. Például az elszigeteltség, a súlyos trauma vagy az inaktivitást okozó sérülés nemcsak fiziológiai problémákhoz, hanem nagyon nehezen leküzdhető mentális zavarokhoz is vezet.
Érzékszervi depriváció (érzékelések megvonása)információéhség jellemzi, amelyet a hallási, tapintási, vizuális, ízlelési és szaglási ingerek korlátozottsága okoz. Fizikai rendellenességek és rossz környezeti feltételek egyaránt okozzák. Az emberi reakciók felismerésére irányuló számos kísérlet kimutatta, hogy az alanyok nagy fele nem tudott három napnál tovább eltölteni egy kis zárt helyiségben.
Szenzoros depriváció szinte mindenki számáraaz embert nehéznek tartják. Hasonló kísérletek végezhetők otthon is: kösd be a szemed, helyezd be a füldugót a füledbe, korlátozd tested mozgékonyságát. Mérsékelt adagolás esetén a szenzoros depriváció még a test ellazulását is elősegíti, és jótékony hatással van a belső működésre: a lelki állapot stabilizálódik, a kívülről érkező információk gyorsabban feldolgozódnak, az érzékelés kiélesedik.
Ezt az állapotot használják a jógában,pszichológiai gyakorlat (tréningek), alternatív gyógyászat, meditáció. Ezen órák fő célja a személyiségkorrekció, a belső „én” és az önfejlesztés. A legösszetettebb eszköz, amely korlátozza az embert a külső ingerektől, egy hang- és fényálló kamra, amelyet John Lilly tudós talált fel 1954-ben. Ez egy sós vízzel töltött tartály, amelybe az alany belemerül. A meleg víznek köszönhetően az ember súlytalanságot tapasztal, és teljes elszigeteltséget érez a külvilágtól.
A tudósok bebizonyították, hogy hiányzik az érzékszerviAz információ birtokában az emberben erős élmények, érzések iránti igény alakul ki, és ennek hatására érzelmi éhség alakul ki. Ezért az érzékszervi és érzelmi depriváció közvetlenül összefügg. Az érzékszervi tapasztalatok hiánya információéhség, és hasonló következményekkel jár. Meg kell jegyezni, hogy az érzelmi éhséget sokkal nehezebb azonosítani, mint a fizikai éhséget.
Gyakran depressziós állapotok, szociálisproblémák, komplexusok kialakulása, a magány érzése érzelmi nélkülözéssel jár. Itt rejlik a pszichológiai függőség megteremtése, a psziché programozási technikája, egy hatalmas lehetőség a pszichológiai kényszerre, amelynek az ember ki lehet téve az interperszonális kapcsolatokban és a társadalomban.
Az érzelmi és érzékszervi mellett vana társadalmi depriváció az egyén társadalommal való kommunikációjának csökkenése vagy megfosztása. Abszolút minden korosztály érzékeny rá. De leginkább a nyugdíjasok és a szülési szabadságon lévő anyák. Ez a társadalmi kapcsolatok széles körű felbomlását jelzi. Ezért az ilyen szindrómában szenvedő emberek gyakran indokolatlan agressziót, ingerlékenységet és szorongást mutatnak – ilyenkor a megfelelő kiút az lenne, ha felhívná szeretteit, elmegy vásárolni, azt csinálja, amit szeret, pl. elvonja a figyelmét a negatív gondolatokról.
Az érzékszervi megfosztás, amint érti, lehetségeskülönböző változatokban nyilvánul meg, vagyis bizonyos benyomások vagy információk hiánya. Nagyon fontos, hogy azonnal felismerjük és kielégítsük a szisztematikus elnyomás csatornáját, amelyen keresztül a szükséges érzelmek hiánya jelentkezik.
