Kijev joggal tekinthető a legrégebbi városnak és egyneka legszebb európai fővárosok közül. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy mintegy húszezer évvel ezelőtt települések léteztek a területén.
A történelmi tények szerint Novgorodban a XIIIszázadban 30 ezer ember élt, Londonban a XI. században - 20 ezer ember (a XIV. században - kb. 35 ezer), Gdansk és Hamburg összesen a XII. században 20 ezer ember. Ha összehasonlítjuk Kijev lakosságát az akkori szláv és nyugat-európai városok számával, megállapíthatjuk, hogy Kijev jelentősen felülmúlta őket. Ez volt a legnagyobb kereskedelmi és kézműves központ.
Sokkal később régészeti forrásokbóla tudósok pontosabb statisztikákat tudtak meg. A 17. században az ókori orosz városok alig különböztek az ókori világ nagyvárosaitól. Abban az időben a földterület hektárjára 100-150 ember élt. Az ókori Kijev átlagos népsűrűsége 125 fő volt. 1 hektáronként. Következésképpen 47,5 ezer ember élt 380 hektáron. A lakosság számát tekintve Kijev akkoriban Konstantinápoly vetélytársa volt. A tizennyolcadik század végi adatok pedig azt mutatják, hogy Kijev lakossága akkoriban mintegy 30 ezer ember volt.
A posztszovjet időszakban Ukrajna fővárosa volt az egyetlen régió az országban, ahol a lakosok száma egy évtizedig stabil maradt.
A város lakosságának zöme ukrán.Kijev etnikai összetételének többi részét fehéroroszok, zsidók, oroszok, krími tatárok, lengyelek és moldovák alkotják. Az Alkotmány szerint az államnyelv ukrán. De a főváros sok lakója folyékonyan beszél oroszul és kommunikál benne.
A kijeviek zöme ortodox keresztény. Ennek oka Kijev történelmi múltja. Egyes lakosok (lengyelek, nyugat-ukrajnai és belorusz bevándorlók) vallása a katolicizmus.