Elektrolit oldatok

Az elektrolit oldatok különlegesekfolyadékok, amelyek részben vagy teljesen töltött részecskék (ionok) formájában vannak. A molekulák negatív (anionok) és pozitív töltésű (kationok) részecskékre történő felosztását elektrolitikus disszociációnak nevezzük. Az oldatban való disszociáció csak az ionok azon képességének köszönhetően lehetséges, hogy kölcsönhatásba lépjenek az oldószerként szolgáló poláris folyadék molekuláival.

Mik az elektrolitok?

Az elektrolit oldatokat vizes és 0,3-os részre osztjákvízzel nem. A vizet elég jól tanulmányozták és nagyon elterjedtek. Szinte minden élő szervezetben megtalálhatók, és számos fontos biológiai folyamatban aktívan részt vesznek. Nemvizes elektrolitok kerülnek felhasználásra elektrokémiai folyamatok és különféle kémiai reakciók elvégzésére. Használatuk új kémiai energiaforrások feltalálásához vezetett. Fontos szerepet játszanak a fotoelektrokémiai cellákban, a szerves szintézisben, az elektrolitkondenzátorokban.

Elektrolit oldatok a foktól függőenA disszociációk erős, közepes és gyenge lehet. A disszociáció mértéke (α) a töltött részecskékké szétesett molekulák és a molekulák teljes számának hányadosa. Erős elektrolitok esetén az α értéke megközelíti az 1 értéket, a közepes elektródáknál a ≈≈0,3, és a gyenge elektródok esetében α <0,1.

A sókat általában erős elektrolitokra utalják, néhány sav HCl, HBr, HI, HNO₃, H₂CO₄HClO₄, bárium, stroncium, kalcium és alkálifémek hidroxidjai. Más bázisok és savak közepes vagy gyenge elektrolitok.

Az elektrolit oldatok tulajdonságai

Az oldatok kialakulását gyakran hőhatások és térfogatváltozások kísérik. Az elektrolit folyadékban történő feloldása három szakaszban zajlik:

1. Az oldott elektrolit intermolekuláris és kémiai kötéseinek megsemmisítése bizonyos energiamennyiséget és ezért hőelnyelést igényel_bit > 0).
2. Ebben a szakaszban kezdődik az oldószerkölcsönhatásba lépnek az elektrolit-ionokkal, amelynek eredményeként szolvátok képződnek (hidrátok vizes oldatokban). Ezt a folyamatot szolvatációnak nevezzük és exoterm, azaz hő keletkezik (∆ N_hydras <0).
3. Az utolsó szakasz a diffúzió. Ez a hidrátok (szolvátok) egyenletes eloszlása ​​az oldat térfogatában. Ez a folyamat energiafogyasztást igényel, ezért az oldatot lehűtjük (.Н_diff > 0).

Így az elektrolit feloldódásának teljes hőhatása a következőképpen írható:

AH_sol = ∆H_bit + ∆H_hydras + ∆H_diff

Az elektrolit feloldódásának általános hőhatása a végső jele attól függ, hogy milyen lesz az alkotóelemek energiahatása. Ez a folyamat általában endotermikus.

Az oldat tulajdonságai elsősorban alkotóelemeinek természetétől függnek. Ezenkívül az oldat összetétele, a nyomás és a hőmérséklet befolyásolja az elektrolit tulajdonságait.

Az oldott anyag tartalmától függőenAnyagok, az összes elektrolitoldat felosztható rendkívül hígra (amely csak "nyomokban" tartalmaz elektrolitot), hígra (kis oldott anyag tartalommal) és koncentrálhatóra (jelentős elektrolittartalommal).

Kémiai reakciók elektrolit oldatokban,amelyek az elektromos áram áthaladása miatt bizonyos anyagok kibocsátásához vezetnek az elektródokon. Ezt a jelenséget elektrolízisnek hívják, és a modern iparban gyakran használják. Különösen az alumíniumot, hidrogént, klórt, nátrium-hidroxidot, hidrogén-peroxidot és sok más fontos anyagot állítanak elő elektrolízissel.