A gazdasági elmélet tárgya ugyanolyan összetettés sokoldalú, milyen összetett és dinamikus emberi élet. Ezért nem lehet olyan definíciót adni neki, amely illeszkedik a társadalom fejlődésének minden szakaszához.
A gazdasági elmélet témakörében a nézetek megváltoztak, az emberi gazdasági tevékenység ismerete elmélyült. Az észlelését is befolyásolta (aktivitás) komplikációja.
Сначала считалось, что предметом экономической az elmélet célja, hogy növelje az emberek anyagi gazdagságát, vagyis pontosabban az okait. Később az őt érintő ötletekkel fordultak elő, az egyén számára rendelkezésre álló források ritkaságával. Természetesen az emberek képességei korlátozottak. Ugyanakkor sok lehetőség áll rendelkezésre a rendelkezésre álló források felhasználására.
A gazdasági elmélet tárgyát jellemezve érdemestudomásul veszi, hogy ez nem jár közvetlenül az ember rendelkezésére álló tanulmányokkal. Szakértelme az emberek elterjedésével, termelésével, fogyasztásával (immateriális vagy anyagi) kapcsolatos magatartás tanulmányozása. Ezért a tudomány a humanitárius területhez tartozik.
Предмет экономической теории имеет множество definíciók. Tehát A. Marshall tulajdonította az emberek kollektív és egyéni cselekedeteit, amelyek az anyagi tárgyak termelésével és használatával kapcsolatosak, a jólétet szimbolizálva. P. Samuelson emberi viselkedésként határozta meg, amely az erőforrások kiválasztása során nyilvánul meg, új termékek előállítása érdekében. De a legrövidebb és pontosabb az angol közgazdász Robbins megfogalmazása. Azt állította, hogy a gazdasági elmélet tárgya az emberi viselkedés formái, amelyek a ritka erőforrások elidegenítése során keletkeznek. Figyelembe veszik a véges eszközök és használatuk célja közötti kapcsolatot. Ha egy személynek több lehetősége van az erőforrások felhasználására, akkor a megfelelő választás problémáját érinti.
A gazdaságelmélet kreatív tudomány.Folyamatosan gazdagodik ismeretekkel, ennek megfelelően kutatásának tárgya folyamatosan bővül és finomodik. A közélet folyamatos szocializációja és intellektualizációja, a gazdaságban zajló folyamatok globalizációja összefüggésében e tudomány témája a problémák bonyolódása felé fejlődik. A társadalmi kapcsolatok további rétegei részt vesznek a tudományos kutatásban.
A közgazdasági elmélet modern fejlődésére a következő jellemzők jellemzőek:
- az igazság kötelező kritériumainak elutasítása, egyetemességre hivatkozva;
- a tudományos kreativitás, a megismerés módszereinek és struktúráinak többirányú jellege, ötletek és elméleti koncepciók szintetizálásának lehetősége;
- a gazdaságelmélet hagyományos problémáinak kibővítése azon dinamikus, összetett folyamatok alapján, amelyeket a feladatok globális jellege generál és a társadalmi átalakulások során merülnek fel;
- új elemzési módszerek bevezetése a kutatásba;
- kölcsönös befolyás és toleráns verseny az eszmék és a kognitív megközelítések között, amely hozzájárul az ellentmondó ítéletek látókörének szélesítéséhez.
A modern hazai közgazdasági elméletfigyelembe kell vennie a nemzeti-történelmi komponenst, mivel figyelembe veszi az ország gazdaságának sajátosságait, képességeit, valamint az ezen a területen élő emberek mentalitását és más pontokat.
Összefoglalva az elhangzottakat, a tudomány tárgyát tekinthetjük a politikai gazdaságosság szempontjából. Ez a meghatározás sokkal mélyebben és sokrétűbben tárja fel.
Tehát ennek a tudománynak a tárgya a törvényeka gazdaság minden rendszerének és az alanyok tevékenységének fejlesztése, amelynek középpontjában a gazdaság sikeres irányítása áll, még az erőforrások hiányában is, szükségleteik kielégítése érdekében, általában korlátlanul.
