A keleti szlávok a nyugati ághoz tartoznaka legősibb indoeurópai törzsek. Történetük jóval korunk előtt kezdődik, de a keleti szlávok a 6-9. században csak a szövetséges törzsek hosszú távú társulásait tudták kialakítani, amelyek az államrendszer prototípusát alkották.
Keleti szlávok az ókorban
Kr. u. 6-9 évszázada távol van tőlünk éltszázadokban. Ennek ellenére ismertté vált néhány információ a szlávok történetéről a távoli időkben. Például nem kérdéses, hogy a keleti szlávok megjelentek Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország modern területein a nagy népvándorlás korszakában. Kelet-Európa erdő- és erdősztyepp-övezeteiben telepedtek le, és jelentős szerepet játszottak. A 6-9 századi keleti szlávok szomszédai már saját államokat alakítottak ki: nyugatról az oroszbarát településeket bizánci, délről a hun állam vette körül. Később a szláv földek peremén a nomád népek instabil állami képződményei keletkeztek - az avarok állama (Obrov), a kazár kaganátus, a bolgár királyság.
A szlávok szomszédai
A szomszédokkal való kapcsolat nem volt könnyű.A keleti szlávok a 6-9. században ismételten visszaverték az ellenséges támadásokat, hadjáratokat folytattak, katonai szövetségeket kötöttek. A fő barát-ellenség ebben a korszakban a hatalmas Bizánc volt. A keleti szlávok mint szervezett erő első említése bizánci forrásokban található. A híres Caesarea-i Prokopiusz krónikás például felhívta a figyelmet arra, hogy az antáknak és szklavoknak nincs királyuk, ezek a törzsek a közösség érdekeivel élnek, egy istent imádnak és ugyanazt a nyelvet beszélik.
A keleti szlávok területe
A keleti szlávok első hazája területek voltakaz Odera folyó partján található. A Kárpátok nyugati lejtőit az ókori szlávok legkeletibb letelepedési pontjának tartják. A keletibb területek fejlődése fokozatosan haladt előre. A Dnyeper-síkság enyhe klímáját és termékeny földjeit a keleti szlávok sajátították el és telepítették be a 6-9. Az északi letelepedés később, a Kijevi Rusz megalakulásakor történt. A szláv törzsek a Néva és a Ladoga partján telepedtek le, elérték a Vjatka-földeket és az Északi-Dvina zord partjait. A határvidéken a szláv törzsek fokozatos asszimilációja ment végbe a balti és finnugor népekkel. Északi területeinken ma is találhatók szláv istenségek képeit tartalmazó emlékművek.
A keleti szlávok törzsei
A keleti szlávok a 6-9 században alakultak kiegyesületek, amelyek nem családi, hanem területi alapon jöttek létre. Például a tisztás az erdei sztyeppén élt, amely a Dnyeper középső folyása mentén helyezkedett el. A drevlyaiak elfoglalták a jobb partot. Ettől a törzstől északra, a Pripjaty partja és a Nyugat-Dvina között terültek el a dregovicsi földek. Ez a név a szláv "dryagva" szóból származik. A közelben találhatók a Polotsk nép, amelyet a Polota folyóról neveztek el, amelynek partján ezek a törzsek éltek. Ismerték a Tivertsy, Vyatichi, Radimichi, Krivichi törzseket, a Kárpátok nyugati lejtőin fehér horvátok telepedtek le. A szláv országokat meglátogató utazók megjegyezték, hogy a keleti szlávok a 6-9. században, akárcsak az ezredforduló elején, területeiket egyenetlenül lakták be. A legsűrűbb települések a Dnyeper régió területén találhatók, ahol a rétek éltek.
Hogyan éltek a szlávok az ókorban
A szláv törzs életében fontos szerepet játszottközösség (kötél). Az alacsony munkatermelékenységhez az egész csapat erejét kellett bevetni. Az idősek feladatai közé tartozott az erőforrások felhasználásának ellenőrzése és a munka eredményeinek igazságos elosztásának betartása.
Az eszközök fokozatos fejlesztése ésa mozgásszegény élet hozzájárult az egyes családok és klánok nagyobb függetlenségéhez. A 6-9. századi keleti szlávok fő foglalkozása az erdőirtás, a mezőgazdasági növények vetése, a szarvasmarha-tenyésztés, a vadászat és a halászat. Az egyháztartás fokozatosan felbomlott, a hatalmas házak, amelyekben több százan éltek, átadták helyét az egyéni családoknak szánt kislakásoknak. A vaskor kezdete vasbaltákat, fémhegyű ekéket, kapákat, lapátokat és továbbfejlesztett fegyvereket is ajándékozott az embereknek: a mindennapi életben megjelent az íj nyilakkal, kardokkal, dartsokkal. Így fokozatosan nőtt az egyes családok azon képessége, hogy önállóan termesztenek, hanem biztonságukat is fenntartsák. A közös birtokokat kis parcellákra osztották fel, de a nagyvadra vadászat, a mezőgazdasági területek megtisztítása továbbra is jelentős erőfeszítéseket igényelt.
Az egyenlőtlenség erősítése
Fokozatosan növekvő jólét minden családbantermelési többlet megjelenéséhez vezetett. Így keletkezett a tulajdon, majd később a társadalmi egyenlőtlenség. A régi klán nemesség a feudális társadalom krémjévé vált, fokozatosan új földeket foglalt el, és adófizetésre kényszerítette a szabad kommunákat. Tehát a keleti szlávok a 6-9. században új feudális társadalmi rendszert alakítottak ki. Mind a feudális birtokok, mind a paraszti gazdaságok többnyire természetes termelési jellegűek voltak. A megalkotott munkatermékeket mindketten nem tekintették árunak. A kisebb feleslegeket adófizetésre, vagy kézműves áruk cseréjére szolgálták. A városok lettek az ilyen tranzakciók központjai. A környező területek védelmére és a fejedelmi család védelmét szolgáló védelmi építményből a városok kereskedelmi központokká váltak.
A keleti szlávok hiedelmei és élete
Az i.sz. első évezred 6-9. századában őseink vallási nézetei stabil vallást alkottak, amely jól alkalmazkodott minden szláv mindennapi valóságához.
A hiedelmek eredete az ókor mélyén volt.A dolgok világrendjéről sok elképzelés az indoeurópai múltból, vagy akár a paleolit korszakból származott. Például Svarog, az egész világ istene a szláv panteon feje lett. Fiai fényt és tüzet hoztak az embereknek. Dazhdbog napistent nemzeti istenségnek tartották - nem ok nélkül "Igor seregének laikusa" az ókori oroszokat "dazhdbog fiainak" nevezi. A szlávok az ősi családhoz és a vajúdó nőkhöz - a család és a termékenység istennőihez - imádkoztak. Velest a szarvasmarha és a kereskedelem védőszentjének tartották, Stribog pedig a szelek ura lett.
A szlávok hiedelmei
A keleti szlávok 6-9. századi kultúrája alapulthogy imádják az isteneiket. A régészek sok bizonyítékot találnak arra, hogy őseink lelki és anyagi világa között szoros kapcsolat van. Számos bálvány, ősi templom és hímzés mutatja be azt a csodálatos, mitikus lényekkel teli világot, amelyben a keleti szlávok éltek és hittek a 6-9. században. Röviden, világnézetük három világ létezésére redukálódott - mennyei, földi és földalatti.
A pogány hiedelmek terjedésével együttszociális létrák is épültek. A társadalom egyre inkább független nemesekre, katonákra és eltartott parasztokra rétegeződött. Egyre több föld összpontosult a fejedelmek és nemesek kezében, egyre több parasztnak kellett adót fizetnie, kötelességeit ellátni. A társadalomban feudális kapcsolatok jöttek létre, ami a Polyany törzs felemelkedéséhez és a Kijevi Rusz állam kialakulásához vezetett.
