Трехмерное пространство является геометрической a világ modellje, amelyben élünk. Háromdimenziósnak hívják, mivel a leírás három hosszúság, szélesség és magasság irányú egységvektornak felel meg. A háromdimenziós tér érzékelése már nagyon korai korban kialakul, és közvetlenül kapcsolódik az emberi mozgások koordinációjához. Felismerésének mélysége a környező világ tudatosságának vizuális képességétől és az érzékek segítségével három dimenzió azonosításának képességétől függ.
Согласно аналитической геометрии, трехмерное az egyes pontjain lévő helyet három karakterisztikus nagyságrenddel, koordinátáknak nevezzük. Az egymásra merőleges koordinátatengelyek az metszéspontban a nulla értékű koordináták kezdőpontját képezik. A tér bármely pontjának helyét három olyan koordinátatengelyhez viszonyítva határozzuk meg, amelyeknek az egyes intervallumokban eltérő számértéke van. A háromdimenziós teret minden egyes pontján három szám határozza meg, amelyek megfelelnek az egyes koordinátatengelyek kezdete és az adott sík metszéspontja közötti távolságnak. Vannak olyan koordináta-sémák is, mint a gömb- és hengeres rendszerek.
A lineáris algebrában a háromdimenziós dimenzió fogalmaa lineáris függetlenség fogalmának felhasználásával írták le. A fizikai tér háromdimenziós, mert bármely tárgy magassága semmilyen módon nem függ annak szélességétől és hosszától. A lineáris algebra nyelvében a tér háromdimenziós, mert minden egyes pont három egymástól lineárisan független vektor kombinációjával határozható meg. Ebben a megfogalmazásban a téridő fogalmának négydimenziós jelentése van, mert egy pont különböző időintervallumokban való elhelyezkedése nem függ a térben való elhelyezkedésétől.
Néhány tulajdonság, amely háromdimenzióstér, minőségileg különbözik a más dimenzióban lévő terek tulajdonságaitól. Például egy kötélre kötött csomó kisebb méretű térben van. A fizikai törvények többsége a tér háromdimenziós dimenzióihoz kapcsolódik, például az inverz négyzetek törvényeihez. A háromdimenziós tér tartalmazhat kétdimenziós, egydimenziós és nulla dimenziós tereket, miközben maga a négydimenziós tér modelljének része.
A tér izotropiája az egyiklegfontosabb tulajdonságai a klasszikus mechanikában. A teret izotropikusnak nevezzük, mert amikor a referenciarendszert tetszőleges szögben forgatjuk, a mérési eredmények nem változnak. A szögimpulzus-megőrzési törvény a tér izotrop tulajdonságain alapszik. Ez azt jelenti, hogy a térben minden irány egyenlő, és nincs külön irány a független szimmetriatengely meghatározásával. Az izotrópia minden lehetséges irányban ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Az izotrop tér tehát olyan közeg, amelynek fizikai tulajdonságai nem függenek az iránytól.
