Először olyan koncepcióról, mint kovalens kötés kémiai tudósok beszéltek Gilbert felfedezése utánNewton Lewis, aki a kémiai kötést két elektron szocializációjának írta le. A későbbi tanulmányok lehetővé tették a kovalens kötések elvének leírását. Szó kovalens a kémia keretein belül az atom azon képességének tekinthető, hogy kötéseket alakítson ki más atomokkal.
Magyarázzuk meg egy példával:
Két atom van, kisebb különbségekkelelektronegativitás (C és CL, C és H). Rendszerint ezek olyan atomok, amelyek elektronhéjának szerkezete a lehető legközelebb áll a nemesgázok elektronhéjának szerkezetéhez.
Ha ezek a feltételek teljesülnek,ezen atomok magjainak vonzódása a számukra közös elektronpárhoz. Ebben az esetben az elektronfelhők nemcsak átfedik egymást, mint az ionkötésben. A kovalens kötés két atom megbízható összeköttetését biztosítja annak a ténynek köszönhető, hogy az elektron sűrűsége újraeloszlik és a rendszer energiája megváltozik, amit a másik elektronfelhő egyik atomjának az internukleáris térbe történő "behúzása" okoz. Minél szélesebb körű az elektronfelhők kölcsönös átfedése, annál erősebbnek tekinthető a kötés.
Ennélfogva, kovalens kötés - Ez egy olyan képződés, amely két atomhoz tartozó két elektron kölcsönös szocializációja révén jött létre.
Általános szabály, hogy molekuláris molekulákkala kristályrács kovalens kötéssel jön létre. Alacsony hőmérsékleten való olvadás és forralás, gyenge vízoldékonyság és alacsony elektromos vezetőképesség jellemzi a molekulaszerkezetet. Ezért megállapíthatjuk, hogy az olyan elemek szerkezete, mint a germánium, szilícium, klór, hidrogén, kovalens kötésen alapul.
Az ilyen típusú kapcsolatokra jellemző tulajdonságok:
- Telítettség. Ezt a tulajdonságot általában a maximumként értikazon kötések száma, amelyekkel meghatározott atomokat tudnak létrehozni. Ezt a számot az atom azon pályáinak teljes száma határozza meg, amelyek részt vehetnek a kémiai kötések kialakulásában. Az atom vegyértékét viszont meghatározhatjuk az erre a célra már használt pályák számával.
- Fókusz... Minden atom arra törekszik, hogy a maximumot hozza létreerős kapcsolatok. A legnagyobb erőt akkor érjük el, ha két atom elektronfelhőinek térbeli iránya egybeesik, mivel átfedik egymást. Ezenkívül a kovalens kötésnek éppen az a tulajdonsága, mint az irányultsága, befolyásolja a szerves anyagok molekuláinak térbeli elrendeződését, vagyis felelős "geometriai alakjukért".
- Polarizálhatóság. Ez a rendelkezés azon az elgondoláson alapszik, hogy kétféle kovalens kötés létezik:
- sarki vagy kiegyensúlyozatlan. Ilyen típusú kötést csak különböző típusú atomok alkothatnak, azaz azok, akiknek az elektronegativitása jelentősen eltér, vagy olyan esetekben, amikor a közös elektronpár aszimmetrikusan el van választva.
- nempoláris kovalens kötés jön létre az atomok között, amelyek elektronegativitása gyakorlatilag egyenlő, és az elektronsűrűség eloszlása egyenletes.
Ezenkívül a kovalens kötésnek bizonyos mennyiségi jellemzői vannak:
- Kommunikációs energia... Ez a paraméter jellemzi aerőssége szempontjából. Az energia alatt azt a hőmennyiséget értjük, amely a két atom közötti kapcsolat megszakításához volt szükséges, valamint azt a hőmennyiséget, amely felszabadult, amikor összekapcsolódtak.
- Alatt kötés hosszaés a molekuláris kémiában megértik a két atom magja közötti egyenes vonal hosszát. Ez a paraméter jellemzi a kötés erősségét is.
- Dipólmomentum - a vegyérték-kötés polaritását jellemző érték.
