A cikk elolvasása után megtudhatja, mik azoka megfigyelés formái, típusai és módszerei. Arról van szó, hogy kiemeljük őket a statisztikákban. Javasoljuk, hogy először vegyük fontolóra az ebben a tudáságban használt megfigyelési típusokat. A benne adatgyűjtési lehetőség kiválasztásának szükségességét az határozza meg, hogy többféle megfigyelés létezik. Főleg abban különböznek egymástól, ahogyan a tényeket időben figyelembe veszik. Ebből a szempontból a következő típusú megfigyeléseket különböztetjük meg: szisztematikus, időszakos és egyszeri.
Szisztematikus, időszakos és egyszeri megfigyelés
Szisztematikus megfigyelés, amelyfolyamatosan végzik, és ahogy az érdeklődésre számot tartó jelenség jelei megjelennek, aktuálisnak szokás nevezni. A jelenség meglehetősen teljes jellemzéséhez szükséges információkat tartalmazó elsődleges dokumentumok alapján történik.
Rendszeres időközönként rendszeres megfigyelés történik. Ilyen például a népszámlálás.
Ha a megfigyelést időnként végezzük, nincs szigorú periodicitás, vagy egyszeri jellegű, akkor egyszeri megfigyelésről beszélünk.
Nem folyamatos és folyamatos megfigyelés
A statisztikában a megfigyelési típusok kiemelve vannak, figyelembe véveaz információs különbségek a lakosság lefedettsége tekintetében. Ezzel kapcsolatban megkülönböztetni a nem folytonos és a folyamatos. Ez utóbbit olyannak nevezzük, amely kivétel nélkül figyelembe veszi a vizsgált sokaság összes egységét. Ennek megszervezése azonban nem mindig célszerű és lehetséges, különösen, ha termékminőség-ellenőrzésről van szó. A folyamatos megfigyelés ebben az esetben azt a tényt eredményezi, hogy a vállalkozások terméktömegét kizárják a felhasználási körből. Ezért szükséges a részleges (nem folyamatos) megfigyelés. Csak az aggregált egységek egy részét veszi figyelembe, és képet ad a jelenség egészéről, jellemző tulajdonságairól.
Továbbra is megvizsgálva a megfigyelés formáit, típusait és módszereit, megjegyezzük, hogy a nem folyamatos megfigyelésnek a következő előnyei vannak:
1) sokkal kevesebb kommunikációs eszköz- és munkaerő-ráfordítás szükséges a szilárdhoz képest, mivel a vizsgált egységek száma csökken;
2) lehetőség van szélesebb program szerint és rövidebb idő alatt adatgyűjtésre annak érdekében, hogy a minket érdeklő halmaz jellemzőit a meghatározott kereteken belül átfogóan feltárjuk, annak mélyreható vizsgálatát elvégezzük;
3) nem folyamatos megfigyelési adatokat használnak a folytonosan nyert anyagok ellenőrzésére;
4) ennek a fajnak reprezentatívnak (reprezentatívnak) kell lennie.
Egységek kiválasztása nem folyamatos megfigyeléshez
A nem folyamatos megfigyelés szándékosan arra összpontosítaz egységek meghatározott részének elszámolása, ami lehetővé teszi a populáció egészének általánosító stabil jellemzőinek megszerzését. A statisztika gyakorlatában különféle megfigyelési módszereket alkalmaznak. Ebben az esetben a nem folyamatos minősége természetesen gyengébb a folyamatosnál kapott eredményeknél. Ennek ellenére számos esetben csak nem folyamatos megfigyelés lehetséges.
A tanulmányozandó egységeket kiválasztjákoly módon, hogy a róluk szerzett adatok alapján helyes képet alkothassunk az érdekes jelenség egészéről. Ebből következően a nem folytonos megfigyelés egyik fő jellemzője, hogy a népességi egységek kiválasztása a következő módokon szerveződik:
- monografikus;
- a fő tömb;
- szelektív;
- kérdőívvel.
Fő tömb módszer
Egy bizonyos sokaság egységeinek kiválasztása, amelyeka vizsgált jellemző alapján érvényesül, a főtömb módszerét feltételezi. Nem olyan gyakran használják azonban, ha nem folytonos nézetet használnak, és ez a megfigyelési módszer nem biztosítja pontosan azon egységek kiválasztását, amelyek a teljességet, mint egészet, annak minden részét reprezentálnák. A főtömb segítségével történő szelekció akkor történik, amikor a legjelentősebb, legnagyobb populációkat vesszük, amelyek össztömegükben a vizsgált tulajdonság alapján érvényesülnek.
Szelektív megfigyelés
Egy jellemző megszerzése érdekébena populáció egésze, egységeit tekintve mintamegfigyelést alkalmaz, amely a mintagyűjtés elvein alapul. Ebben a változatban a kiválasztás véletlenszerűsége garantálja a kapott eredmények biztonságát és megakadályozza azok torzítását.
Monográfiai leírás
A megfigyelés típusait monográfiával egészítjük kileírás. Ez egy sajátos megfigyelés a statisztikában. Ez egy egyedi, tipikus objektum részletes tanulmányozása, amely a teljesség szempontjából érdekes.
Ezek a nem folyamatos megfigyelés fő típusai.
Általános sokaság és minta
A mintában szereplő sokaság általánosító mutatóimódszerét annak egy része alapján állapítják meg (meglehetősen kicsi - körülbelül 5-10%). Ebben az esetben azt a halmazt, amelyből az egységek adott részének kiválasztása történik, általánosnak nevezzük. Az egységek kiválasztott részét mintapopulációnak (egyébként mintának) nevezzük. A mintavételi módszerrel végzett vizsgálat minimális anyagi és munkaráfordítás mellett, rövidebb időn belül történik. Ez csökkenti a regisztrációs hibákat és javítja a válaszkészséget.
A mintavételi módszer alkalmazása a gyakorlatban
A megfigyelés főbb típusait leírva nem lehet mást tennimaradjon a szelektíven, ami nagyon népszerű. Ez csak akkor lehetséges, ha a termékminőség-ellenőrzés csak rombolóan hajtható végre. Ez a típus gyakori a tanszéki és állami statisztikákban (az alkalmazottak, parasztok, munkások családjainak költségvetésének, valamint a lakáskörülményeknek a tanulmányozása). A kereskedelemben is népszerű (új kereskedelemi formák eredményessége, lakossági árukereslet) stb.
A szelektív módszer valójában a módszerek nagy csoportja, amelyek jelentősen különböznek egymástól. Általában az általános populációból történő véletlenszerű szelekció elvén alapulnak.
Példák a mintavételi módszer használatára
A megfigyelési típusok példái lehetővé teszik, hogy egyértelműenbemutatni használatukat. Íme néhány példa a szelektívre, és jobban megértheti annak jellemzőit. Ő az, aki ma elméletileg a leginkább kifejlődött a nem folytonosból, mivel az a véletlenszerű szelekció elvén alapul. A sokaság minden egysége véletlenszerűen kiválasztva azonos valószínűséggel kerül be a mintába. Például lottósorsolásnál ezt az elvet alkalmazzuk, mivel minden szelvénynél egyenlő esély van a nyerésre. A sorsolás is véletlenszerű kiválasztást alkalmaz. Ha 10 ezer iskolásból kiválasztunk 1 ezret az előmenetelük tanulmányozására, akkor ezt a következőképpen lehet megtenni: külön papírlapokra írjuk fel a tanulók nevét, és húzzunk ki vakon 1000-et.
Nem megismételhető és újraválasztható
Nem ismétlődő és ismétlődő is lehetvéletlenszerű kiválasztás. A gyakorlatban leggyakrabban az ismétlésmentességet alkalmazzák, vagyis a mintába került egység nem tér vissza a teljes sokaságba, ami azt jelenti, hogy az utóbbiak száma folyamatosan csökken. A sorsolás pontosan ennek a sémának megfelelően történik. A kiválasztott egység, ha újra ki van választva, visszakerül az általános sokasághoz. Ez utóbbiak száma tehát a mintavételezés során változatlan marad. Ha rátérünk az iskolásokkal kapcsolatos példánkra, akkor a következőket jegyezhetjük meg: ebben az esetben, ha egy vezetéknévvel ellátott lap bekerülne a véletlenszerűen kiválasztottak közé, akkor ismét visszajönne, és ismét bekerülhetne a mintába.
Szakértői kiválasztási módszerek
Nagyon fontos, hogy ne olyan tényezők, mint pla felmérést szervező bizottság vagy személyek nem tudtak befolyásolni. Más szavakkal, feltétlenül tiszteletben kell tartani a véletlenszerű kiválasztás elvét. A gyakorlatban azonban sokszor nehézkes a megvalósítása. A statisztikáknak vannak olyan területei, ahol a szakértői kiválasztási módszerek dominálnak. Ez a helyzet különféle körülmények miatt alakul ki. Például az árindexek kiszámításához szükséges áruk kiválasztásában vagy a megélhetési költségek felméréséhez szükséges "kosarak" összetételének kialakításában történik. Ilyen esetekben a véletlenszerű kiválasztás módszerének elhagyása jelentősen növelheti a pontosságot. Ebben az esetben azonban a vizsgálat objektivitása elvész, és néha különféle megfigyelési hibák merülnek fel, mivel ebben az esetben minden a szakértő képzettségétől függ.
Mechanikai (szisztematikus) szelekció
A gyakorlatban gyakran használják a mechanikus.(szisztematikus) szelekció. Tegyük fel, hogy 10 ezer iskolás közül kell kiválasztani ezret. Ebben az esetben ezt teszik: az összes srácot ábécé sorrendbe rendezik, majd minden tizedüket kiválasztják.
Mivel ebben az esetben az intervallum 10,10%-os kiválasztás történik (10 000 osztva 1 000-rel). Ha a harmadik tanuló bekerült az első tízbe (sorsolás útján választhatja ki), akkor ebben az esetben a 13., 23., 33. ... 9993. lesz a kiválasztott. A szisztematikus szelekcióval, mint látjuk, az általános sokaságot mechanikusan bizonyos számú csoportra osztjuk, és mindegyikből egy-egy egységet veszünk (példánkban egy tanulót). Meg kell jegyezni, hogy a mechanikus (szisztematikus) kiválasztás mindig megismételhetetlen. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a kiválasztott egységek egyenletesen oszlanak el a teljes általános populációban.
Megfigyelési módszerek a statisztikában
Különbséget kell tenni a módszerek és típusok közöttstatisztikai megfigyelés. Most az utóbbit vettük figyelembe, térjünk át a módszerek tanulmányozására. Az a helyzet, hogy a megfigyelés típusai az elsődleges információszerzés módjaitól és forrásaitól függetlenül is megkülönböztethetők. Ebből a szempontból megkülönböztetik a dokumentarista megfigyelést, a kérdezést és a közvetlen megfigyelést.
Azonnali megfigyelés, hogyszámlálással, egyes jelek értékének mérésével, az azt végző személyek eszközeinek leolvasásával (ezeket rekordereknek nevezik).
Annak a ténynek köszönhetően, hogy más módszerek és típusokStatisztikai megfigyelés alkalmazása lehetetlen, gyakran egy bizonyos kérdéslistán végzett felméréssel végzik el. A válaszokat speciális formában rögzítjük. A fogadásuk módjától függően meg kell különböztetni a levelezőt és az expedíciót, valamint az önregisztráció módját. Röviden ismertetjük mindegyiket.
A továbbítást speciális személy (fuvarozó, számláló) végzi szóban. Ez a személy kitölt egy kérdőívet vagy űrlapot.
A levelező módszer segítségével szervezzük megkérdőívek postázása egy meghatározott körnek, megfelelő módon elkészítve (ezeket tudósítóknak nevezzük). Ezeknek a személyeknek a megállapodás szerint ki kell tölteniük az űrlapot, majd vissza kell küldeniük a szervezetnek. Az önregisztrációs felmérés ellenőrzi, hogy az űrlapokat megfelelően töltötték-e ki. A levelező módszerhez hasonlóan a kérdőíveket a válaszadók maguk töltik ki, azonban azok gyűjtését és szétosztását, valamint a kitöltés és az utasítás helyességének ellenőrzését a számlálók végzik.
Megfigyelési formák a statisztikában
Figyelembe véve a statisztika formáit, módszereit, fajtáitmegfigyelés, nem csak a formákról beszéltünk. Ebből három van: a nyilvántartás, a speciálisan szervezett megfigyelés és jelentéstétel. Mint látható, a statisztikai megfigyelés típusai és formái nem ugyanazok. Meg kell értened a köztük lévő különbséget.
A jelentéstétel a megfigyelés fő formája. Segítségével az állami statisztikai szervek a felelős személyek által aláírt jelentési dokumentumok formájában kapnak információkat a szervezetektől, vállalkozásoktól.
Speciálisan szervezett megfigyelés - gyűjtésinformáció, amelyet statisztikai szervek a jelentésben nem érintett jelenségek tanulmányozására, vagy a jelentési adatok mélyebb tanulmányozására, azok pontosítására és ellenőrzésére szerveznek. Különféle felmérések és összeírások formájában történik.
Szinte az összes főbb módszert, típust leírtukés a statisztikai megfigyelés formái. Csak az utolsó forma maradt - a lajstromok. Olyan régóta zajló folyamatok folyamatos monitorozása esetén történik, amelyeknek van egy bizonyos kezdete, fejlődése és vége. A népesség egységeinek állapotának tényeit folyamatosan rögzítjük. A statisztikai gyakorlatban különbséget tesznek a cégnyilvántartások és a népességnyilvántartások között. Ez utóbbiak az ország lakosságának rendszeresen frissített és névre szóló listája. A vállalkozások nyilvántartása mindenféle gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat és egyes jellemzők értékeit tartalmazza egységenként.
Tehát megvizsgáltuk a statisztikai megfigyelés formáit, módszereit, típusait. Természetesen csak röviden érintettük őket, de a legfontosabbakat megjegyeztük.
