A Fulton beszéd a hidegháború kezdete volt

A háború utáni 1946. március nehéznek bizonyultországok - a világ vezetői. A második világháború elvette a térképről azokat a hatalmakat, amelyeknek hatalmas befolyása volt a világon, és azok az államok kerültek első helyre, amelyek korábban nem játszottak jelentős szerepet.

Régóta ismert, hogy a tekintély megszerzése érdekében ésa világpolitika befolyásolásához részt kell venni benne. Nem hiába nyilvánította az Egyesült Államok csak ennek a háborúnak köszönhetően világelsőnek, bár csak a német csapatok sztálingrádi veresége után léptek be. Az amerikaiak fordulópontot vártak a háborúban, egyidejűleg tárgyalásokat folytattak a Szovjetunióval és Németországgal is. De most Angliáról és különösen arról a szerepről beszélünk, amelyet Churchill fultoni beszéde játszott a világtörténelemben.

Kinek szólt a Fulton-beszéd?

A háború utáni Anglia elvesztette korábbi befolyását a világonés már nem játszott kulcsszerepet a nemzetközi színtéren. De az Egyesült Államok és a Szovjetunió tovább küzdött a világfölényért. 1946. március 5-én pedig Winston Churchill brit miniszterelnök elmondta - mint később fogalmazott - "élete fő beszédét", amelyet azóta Fulton-beszédnek hívnak. Hangsúlyozta az angol nyelvű államok egyesítésének szükségességét a világ békéje érdekében. A miniszterelnök támogatta és elismerte a demokratikus államokat, más kormányzati rendszerrel rendelkező országok pedig szerinte sürgős reformot követeltek. Szerinte az angol nyelvű nemzeteknek egyesülniük kell a közjó érdekében.

A fultoni beszéd a világ népeinek szól, annakkönnyen érthető, ami kétségkívül szándékos politikai lépés. A "család", "az emberek biztonsága", "békés államok", "családi központok", "hétköznapi emberek" szavak használata szintén hordoz bizonyos jelentést. Ha a sorok között olvas, és ismeri Anglia helyzetét a világban, megértheti, hogy mindenekelőtt a fultoni beszédet maguk a britek szánták, és sürgette őket, hogy támogassák az Egyesült Államokkal való szövetséget. Anglia a háború után nagyon meggyengült, és erős szövetségesre volt szüksége, hogy visszatérjen a világ színpadára.

USA a legalkalmasabb lehetőség:a világ fejlett állapota, katonai újításokkal felvértezve, hatalmas gazdasággal, amely szinte nem szenvedett a háború alatt. Egy másik fontos részlet: az Egyesült Államok hivatalos nyelve szintén az angol. Ezt az egybeesést kihasználva Churchill ügyesen összekapcsolta ezt a tényt az Egyesült Államokkal való egyesülés szükségességével. A világszíntéren két egyenlő hatalom nem tudott békésen együtt élni, különben is valakinek elsőnek kellett lennie. A fegyverkezési verseny kiemelkedő példa.

Hidegháború

Ez a március 5-én tartott Fulton-beszéd volt1946-ban kezdődött a több mint 40 évig tartó, majdnem a harmadik világháborúvá fajult hidegháború. A fegyverkezési verseny és a felsőbbségért folytatott harc táplálta a helyzetet. Ronald Reagan amerikai elnök később ezt a beszédet történelminek nevezné, mivel ezzel a világbéke kezdete volt. De V. V. Sztálin azt mondta, hogy ez a beszéd közvetlenül felszólítja a többi népet a Szovjetunió elleni háborúba. Churchillet egyenlővé tette Hitlerrel, és megkérdőjelezte békés szándékát.

És ma minden nemzet értelmezi ezt a beszédeta magam módján. A Nyugat története megáldja, hogy békés együttélésre szólít fel, de az orosz történelem azt állítja, hogy éppen a fultoni beszéd kezdeményezte a hidegháborút, és a Szovjetuniót világ agresszorként mutatta be.