Stolypin agrárreform - siker vagy kudarc?

A Stolypin agrárreform természetessé váltaz 1905-1907-es forradalom által azonosított problémák orvoslására tett erőfeszítések. Az agrárkérdést 1906 előtt többször is megpróbálták megoldani. De mindannyian felmerültek, hogy vagy a földtulajdonosoktól elfoglalják-e, és azt a parasztoknak kiosztották, vagy pedig az államosított földeknek e célokra történő felhasználására fordultak.

A. p.Stolypin nem ok nélkül úgy döntött, hogy a monarchia egyetlen támogatása éppen a földtulajdonosok és a gazdag parasztok. A földbirtokosok lefoglalása azt jelentette, hogy aláássák a császár hatalmát, és ennek eredményeként újabb forradalom lehetőségét.

Stolypin királyi hatalom fenntartása1906 augusztusában kormányzati programot jelentettek be, amelyben számos reformot javasoltak a vallásszabadság, az egyenlőség, a rendõrségi szabályok, az önkormányzat, a paraszt kérdése és az oktatás területén. A javasolt javaslatok közül azonban csak a Stolypin agrárreform volt megtestesítője. Célja az volt, hogy elpusztítsa a kommunális rendszert, és földeket adjon a parasztoknak. A paraszt lett annak a földnek a tulajdonosa, amely korábban a közösséghez tartozott. Kétféle módon határozhattuk meg az elosztást:

• Ha az utóbbi huszonnégy évben nem osztották volna fel a kommunális területeket, akkor minden paraszt bármikor igénybe veheti személyes vagyonának kiosztását.
• Ha volt ilyen újraelosztás, akkor a legutóbb megművelt földterület földtulajdonba került.

Ezenkívül a parasztoknak lehetőségük volt vásárolniföldet hitelt alacsony jelzálogkölcsönök. Erre a célra egy paraszti hitelbank jött létre. A telkek eladása lehetővé tette a jelentős telkek koncentrálását a legérdekesebb és legképesebb parasztok kezébe.

Másrészt azok, akiknek nem volt elegendőföldvásárlási források, a Stolypin agrárreform célja olyan szabad területekre való áttelepítés volt, ahol műveletlen állami földek voltak - a Távol-Keletre, Szibériába, Közép-Ázsiába, a Kaukázusba. A bevándorlók számos előnyt kaptak, köztük ötéves adómentességet, a vonatjegyek alacsony költségeit, a hátralékok megbocsátását és 100–400 rubel összegű kamat nélküli hitelt.

A Stolypin agrárreform lényegébena parasztokat piacgazdaságba helyezte, ahol vagyonuk attól függött, hogyan tudták elidegeníteni vagyonukat. Feltételezték, hogy telkeiken hatékonyabban fognak dolgozni, ami a mezőgazdaság virágzását idézi elő. Közülük sokan eladtak földet, miközben ők maguk a városba mentek dolgozni, ami munkaerő beáramlásához vezetett. Mások külföldre vándoroltak, hogy jobb életkörülményeket keressenek.

A Stolypin agrárreform és annak eredményei nemmegfelelt P. A. Stolypin miniszterelnök és az orosz kormány elvárásainak. Összességében a paraszti háztartások kevesebb mint egyharmada hagyta el a közösséget tartása alatt. Ennek oka az volt, hogy a reform nem vette figyelembe a parasztok patriarchális életmódját, az önálló tevékenységtől való félelmüket, a közösségi támogatás nélküli gazdálkodás képtelenségét. Az évek során mindenki megszokta, hogy a közösség felelősséget vállal minden egyes tagjáért.

Ennek ellenére a Stolypin agrárreformnak pozitív eredményei voltak:

• A magánterület tulajdonjogának kezdetét letették.
• A paraszti földek hozama nőtt.
• A mezőgazdasági ipar iránti kereslet megnőtt.
• A munkaerőpiac nőtt.