Ismerjük azt az emberi civilizációtsokféle ingatlannal és erőforrással rendelkezik. Mindegyik elrendelt, önmagukban vagy jogállásukban bekövetkező változások bizonyos szabályok hatálya alá tartoznak. De ha valamiről beszélünk, ami nincs a Földön? Milyen törvények lépnek életbe itt, és miben különböznek a földiektől? Vásárolhat-e magánszemély űrhajót, telket egy másik bolygón, vagy akár egész csillagot? További részleteket és meghatározásokat tudhat meg ebből a cikkből.
Mi az űrobjektum
Ha távcsővel nézed az éjszakai eget, illcsak szabad szemmel sok mennyei test látható. Csillagok, ködök, bolygók a műholdjaikkal, üstökösök, aszteroidák stb. mind létrejöttek, és továbbra is természetes úton keletkeznek. Vannak olyan objektumok is, amelyeket ember hozott létre, és tudományos céllal indítottak az űrbe. Ezek űrállomások, hajók, létesítmények, siklók, műholdak, szondák, rakéták és egyéb berendezések.
Mindezek a természetes és mesterséges égiektestek a Föld légkörén kívüli űrben vannak. Ezért az „űrobjektum” fogalma mindegyikre alkalmazható. A kutatásukkal kapcsolatos minden kérdést pedig a nemzetközi jog szabályoz.
Űrinfrastruktúra
Ebben az esetben az infrastruktúra egymással összefüggő objektumok együttesét jelenti, amelyek biztosítják az űrkutatási rendszer hatékony működését.
Amint az Orosz Föderáció űrtevékenységről szóló törvényéből következik, az űrföldi infrastruktúra objektumai különféle szerkezetek és eszközök, amelyek különféle funkciókat látnak el.
Ezek között vannak olyanok, amelyeket az előkészítő szakaszban használnak:
- űrtechnológiai tárolóbázisok;
- speciális járművek, anyagok, alkatrészek, késztermékek stb.;
- felszerelt űrhajósképző központok;
- kísérleti létesítmények indítási, repülési, leszállási és egyéb feladatok tesztelésére.
Az űrinfrastruktúra egyéb objektumai már most szükségessé válnak a repülésszervezés közvetlen folyamatához:
- kozmodromok;
- hordozórakéták, kilövőkomplexumok és segédberendezések;
- leszállópályák és kifutópályák űrobjektumokhoz;
- repülésirányító központok;
- térobjektumok elválasztó részeinek esési területei.
A fontos információk gyűjtésére, mentésére és elemzésére használt objektumok külön kiemelve vannak:
- pontok a járatokkal kapcsolatos információk fogadására, tárolására és feldolgozására;
- parancs- és mérési komplexumok.
Űrjogszabályok
Számos nemzetközi és nemzeti gyakorlati szabályzat szabályozza a térhasználatot. Ezek tartalmazzák:
- Világűrszerződés (1967).
- Megállapodás az űrhajósok megmentéséről és a világűrbe bocsátott tárgyak (alkatrészeik) visszatéréséről (1968).
- Egyezmény az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről (1972).
- Egyezmény a világűrbe bocsátott tárgyak nyilvántartásáról (1975).
Kié az eszközök és az égitestek?
A nemzetközi űrtörvények melletta legtöbb állam elfogadta a sajátját. Az űrobjektumok állami nyilvántartásba vétele hazánkban az Orosz Föderáció kormánya által meghatározott módon történik. Ebből a célból létezik egy egységes állami nyilvántartás, amelybe a különféle eszközökre és alkatrészeikre vonatkozó tulajdonjogokra vonatkozó összes információ bekerül. A nyilvántartás információkat tartalmaz mind az űrbe bocsátott, mind a használaton kívüli berendezésekről.
A törvény szempontjából kozmikus tárgyminden, ami bolygónk légkörén kívül létezik, és minden, amit a Földről indítottak a csillagközi térbe. A természeti objektumok (bolygók, aszteroidák stb.) jogilag az egész emberiséghez tartoznak, az ember alkotta objektumok (műholdak, repülőgépek) pedig egyik vagy másik hatalom tulajdonát képezik. Ebben az esetben egy adott űrobjektum használatáért a tulajdonos állam felelős.
Ki a tér ura?
110 km-rel a tengerszint felett kezdődikolyan zóna, amely világűrnek számít, és már nem tartozik a bolygó egyetlen államához sem. Jogszabály szerint minden országnak egyenlő joga van részt venni e tér tanulmányozásában.
De vannak ellentmondásos helyzetek, amikor egyik vagy másikegy űrobjektum a felszállás (leszállás) során kénytelen áthaladni egy másik állam légterén. Vannak szabályok ebben a kérdésben. Például Oroszországban létezik az űrtevékenységről szóló törvény, amely alapján egy külföldi űrhajó egyszer átrepülhet az Orosz Föderáció légterén, ha erre előzetesen figyelmeztették az állami hatóságokat.
Űrhajó egy szintenhajókat és repülőgépeket magánszemélyek és jogi személyek is eladhatnak vagy vásárolhatnak. Ugyanakkor az ország nyilvántartásába bekerülve a készülék külföldi állam, cég vagy magánszemély tulajdonában lehet.
Lehet-e nevezni egy égitestet?
Az univerzumban rengeteg csillag van,és csak kis százalékuknak van neve. Ezért egy ilyen szolgáltatás megjelenése nem meglepő: bizonyos díj ellenében tetszőleges nevet adhat egy meg nem nevezett égitestnek, és kaphat egy megerősítő oklevelet.
De azoknak, akik erre akarják költeni a pénzükethasonló, tudnia kell, hogy ebben az eljárásban semmi sem kötelező erejű. Valójában a Nemzetközi Csillagászati Unió foglalkozik vele, egy nem állami tudományos egyesület, amelynek feladatai közé tartozik az összes ismert csillagkép határainak biztosítása és az űrobjektumok regisztrálása. Csak az e szervezet által alkotott katalógus nevezhető hivatalosnak és valódinak.
Persze vannak mások is:például a városi csillagvizsgáló csillagkatalógusa, valamint bármely más szervezet vagy magánszemély. Ide beírhat új csillag- vagy kisbolygónevet, de ezért pénzt kérni a csalás egy formája. Csak a nemzetközi tudományos közösség változtathatja meg az űrobjektumok nevét.
Lehetséges telket venni egy másik bolygón?
Például a Holdon, a Marson vagy valahol máshol nálunkA naprendszerbe? Jelenleg még világszerte vannak irodákkal rendelkező cégek, amelyek egy ilyen eredeti ingatlan megvásárlását kínálják nagy összegért.
De ez fikció, mert egy hasonló üzletjogi szempontból érvénytelen. Hiszen az űrobjektumok jogi státusza olyan, hogy a Föld teljes lakosságához tartoznak, ugyanakkor külön-külön egyik országhoz sem. Adásvételi szerződést pedig csak állami jog alapján lehet kötni. Tehát nincs törvény - nincs lehetőség egy másik bolygó egy darabjának megszerzésére, kivéve a Földet.
Mik az űrhajósok jogai és kötelezettségei?
Űrhajón (állomáson stb.) annak az államnak a jogszabályai vannak érvényben, amelyhez ez a készülék hozzá van rendelve.
Minden űrkutatás nemzetközi együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján történik.
Az űrhajósok (űrhajósok) a Földön kívül kötelesek minden segítséget megadni egymásnak.
Ha az űrhajó tönkrement, illkényszerleszállást hajtott végre egy másik ország területén, akkor a helyi hatóságok kötelesek segíteni a legénységet azzal az oldallal együtt, amelyik elindította. Ezután a lehető leghamarabb szállítsák az űrhajósokat az űrhajóval együtt annak az államnak a területére, amelynek nyilvántartásában az található. Ugyanez vonatkozik a repülőgép egyes részeire is – azokat vissza kell küldeni az indítást végző félnek. Ő állja a keresés költségeit is.
A Holdat minden ország csak békés kutatási célokra használja. Szigorúan tilos katonai bázisok telepítése és bármilyen militarista intézkedés (gyakorlat, teszt) a Föld műholdon.
Mi történik, ha egy másik életet fedeznek fel az univerzumban?
Ez a lehetőség jelenleg nem elérhető.cáfolták a tudósok. De az űrre vonatkozó jogszabályokban ezt nem veszik figyelembe. Például, ha az élet új formáit fedezik fel valamelyik nyitott bolygón (mindegy, hogy intelligensek-e vagy sem), akkor lehetetlennek bizonyul a jogi kapcsolatok kialakítása köztük és a földiek között. Ez azt jelenti, hogy nem tudni, mit kell tenni az emberiségért abban az esetben, ha "szomszédokat" találnak valahol máshol az űrben. Nincsenek megfelelő törvények, és alapértelmezés szerint minden bolygó a lehetséges lakóival együtt a földi közösség tulajdona.
Bolygók, csillagok, üstökösök, aszteroidák, bolygóközirepülőgépek, műholdak, orbitális állomások és még sok más - mindez beletartozik az "űrobjektum" fogalmába. Az ilyen természetes és mesterséges objektumokra speciális törvényeket alkalmaznak, amelyeket mind nemzetközi szinten, mind a Föld egyes államainak szintjén fogadnak el.
