Az Európai Gazdasági Közösség voltregionális szervezet. Az EGK-országok azért jöttek össze, hogy elmélyítsék és kibővítsék az integrációt. És ezt a célt elérték. Az EGK utódja az Európai Unió, amely 2009-ben teljesen befogadta ezt a regionális szervezetet.
EGK-országok: lista
Eredetileg az Európai Gazdasági Közösséghezhat államot tartalmazott. Köztük Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Németországi Szövetségi Köztársaság. 1993-ban a szervezetet átnevezték az Európai Közösségre, mivel bővült a hatóköre. Az EGK-országok száma a fennállás megszűnésekor - 12. Közülük a következők:
- Alapító országok: Belgium, Franciaország, Németország (az egyesítést követően - Németország), Olaszország, Luxemburg, Hollandia.
- Dánia.
- Írország.
- Nagy-Britannia
- Görögország.
- Portugália.
- Spanyolország.
A tagállamoknak a szervezet minden strukturális egységében voltak képviselőik.
A teremtés története
1951-ben aláírták a Párizsi Megállapodást.Jelentette az Európai Szén- és Acélközösség megjelenését. Ez az első egyesülés az egész galaxisból. Ennek alapja a nemzetek feletti elv és a nemzetközi jog volt. A tagok gazdaságának további integrációja és a háborúk megakadályozása céljából jött létre.
Eredetileg további kettő létrehozását terveztékközösségek: védelmi és politikai. Az országok azonban soha nem jutottak megállapodásra koncepciójukról. Úgy döntöttek, hogy a politikai integráció helyett a gazdasági integrációra koncentrálnak. 1957-ben aláírták a Római Megállapodást. Előírta az EGK és az Európai Atomenergia-közösség létrehozását. Az első szervezet feladata vámunió létrehozása volt az országok között, a második pedig az együttműködés ösztönzése volt a nukleáris területen. Az EGK-országok már 1962-ben meghatározták a mezőgazdasági termékek általános árait. Ez volt a közösség első nagy eredménye. 1968-ban az EGK-országok eltörölték bizonyos árucsoportok vámjait.
Ami a bővítést illeti, már 1961-benÍrország, Norvégia és az Egyesült Királyság kérvényezte a csatlakozást a szervezethez. Viszont elutasították őket. Franciaország megvétózta csatlakozásukat. 1967-ben négy ország jelentkezett újra. 1973-ban Dánia, Nagy-Britannia és Írország bekerült az EGK-ba. Népszavazást tartottak Norvégiában, és a polgárok az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás ellen szavaztak. Görögország 1975-ben nyújtott be kérelmet. 1981-ben csatlakozott a szervezethez. Ezután Spanyolországot és Portugáliát kérték fel az EGK tagjává. 1986-ban léptek be az Európai Gazdasági Közösségbe. 1987-ben Törökország kérelmet nyújtott be. Az EGK-hoz, és most az EU-hoz való csatlakozásának folyamata azonban még nem fejeződött be. 1993-ban a szervezetet átnevezték a kibővített tevékenységi terület tükrében. Ugyanakkor az Európai Közösség most az EU három oszlopának egyikévé vált. 2009-ben aláírták a lisszaboni megállapodást, amely szerint az EGK felvette az utóbbit.
célok
EGK-országok, amint az a preambulumban szerepelA Római Megállapodás egyesült a béke és a szabadság megőrzése, valamint az Európa népének szorosabb uniójának megteremtése érdekében. Az integrációnak a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez kellett volna hozzájárulnia. A kitűzött célok elérése érdekében a következő tevékenységeket tervezték:
- Közös vámtarifával rendelkező vámunió létrehozása.
- Egységes politika kialakítása a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem területén, ideértve a szabványosítást is.
- Az EGK kiterjesztése egész Európára.
eredmények
A megállapodás hozzájárult a vámok csökkentéséhezaz importkvóták 10% -ának és 20% -ának a globális vámtarifája. A tervek szerint 12 évet költöttek a kitűzött célok megvalósítására, de minden sokkal gyorsabban történt. Franciaországnak némi nehézséggel kellett szembenéznie az algériai háború miatt, de a többi tag számára ez az időszak meglehetősen sikeres volt.
struktúra
Kezdetben három szerv (Tanács, Parlament,Bizottság), amely végrehajtó és jogalkotási feladatokat látott el, valamint egy jogi (bíróság). Mindegyiket a szervezet létrehozásakor hozták létre. Aztán 1975-ben egy ellenőrző szervet is felvettek hozzájuk. 1993-ban az EGK az EU három oszlopának egyikévé vált. Ma e regionális szervezet testületeinek felépítése teljesen integrálódik az Európai Unióba, és már nem működik külön.
