A filozófia ősi tudomány.A rabszolga rendszer során merült fel. És ami érdekes, valahogy azonnal olyan országokban, mint Kína, India és Görögország. A tudomány története több mint 2500 év. Ebben az időszakban sokféle gyakorlatot alakítottak ki, amelyek tükrözik a társadalom politikai, társadalmi és gazdasági fejlõdésének szintjét. Fedezze fel a filozófia mindenféle területét, természetesen érdekes és fontos. De mindegyik sarokkövhez vezet - a lét és a tudat problémájához.
Egy probléma különböző megfogalmazásai
A filozófia kezdeti kérdése, amelyenminden irány alapja, különböző változatokban megfogalmazva. A létezés és a tudatosság közötti kapcsolat a szellem és a természet, a lélek és a test, a gondolkodás és a létezés összefüggésének problémája. Minden filozófiai iskola válaszokat keresett a kérdésre: mi az elsődleges - anyag vagy tudat? Mi a gondolkodás kapcsolata a létezéssel? A Schelling és Engels német gondolkodók közötti ilyen arány megkapta a filozófia fő kérdésének nevét.
Ennek a problémának az a jelentősége, hogy -tól / tőlhelyes felbontása attól függ, hogy holisztikus tudomány készül-e az ember helyéről a világon. Az elme és az anyag elválaszthatatlanok. De ugyanakkor ez az ellentétek párja. A tudatosságot gyakran szellemnek hívják.
Ugyanazon kérdés két oldala
A fő filozófiai kérdés:„Mi az elsődleges - anyag vagy tudat?” - vannak olyan pillanatok - egzisztenciális és kognitív. Az egzisztenciális, más szóval az ontológiai oldal célja megoldást találni a filozófia fő problémájára. És a kognitív vagy episztemológiai oldal lényege, hogy megoldja a világ ismeretének vagy ismeretének kérdését.
E két oldal függvényében négy fő irányt különböztetünk meg. Ez egy fizikai szemlélet (materializmus) és idealista, tapasztalt (empirizmus) és racionalista.
Az ontológiának a következő irányai vannak: materializmus (klasszikus és vulgáris), idealizmus (objektív és szubjektív), dualizmus, deizmus.
Az episztemológiai oldalt öt terület képviseli. Ez a gnoszticizmus és később agnoszticizmus. Még három - empirizmus, racionalizmus, érzékenység.
Democritus vonal
Az irodalomban a materializmust gyakran vonalnak hívjákDémokritosz. Támogatói fontolóra vették a helyes választ arra a kérdésre, hogy mi az elsődleges - anyag vagy tudatosság, anyag. Ennek megfelelően a materialisták posztulációi a következők:
- az anyag valóban létezik, és független a tudattól;
- az anyag autonóm anyag; csak önmagára van szüksége, és belső törvényei szerint fejlődik;
- a tudatosság az a képesség, hogy tükrözze önmagát, amely a jól szervezett anyaghoz tartozik;
- a tudat nem önálló anyag, hanem az.
A filozófusok-materialisták között, akik felveszik a fő kérdést arról, hogy mi az elsődleges - az anyag vagy a tudat, megkülönböztethetjük a következőket:
- Démokritosz;
- Thales, Anaximander, Anaximenes (Miletus Iskola);
- Epicurus, Bacon, Locke, Spinoza, Didro;
- Herzen, Chernyshevsky;
- Marx, Engels, Lenin.
Szenvedély a természetes iránt
Külön emelje ki a vulgáris materializmust. Focht, Moleshott képviseli. Ebben az irányban, amikor elkezdünk beszélni arról, hogy mi az elsődleges - anyag vagy tudatosság, az anyag szerepe abszolútumba kerül.
A filozófusok érdeklődnek az anyag tanulmányozása irántpontos tudományok felhasználásával: fizika, matematika, kémia. Nem veszik figyelembe a tudatot, mint entitást és annak az anyag befolyásolására való képességét. A vulgáris materializmus képviselői szerint az emberi agy gondolatokat ad ki, és a tudat, akárcsak a máj, az epet szabadítja fel. Ez az irány nem ismeri fel az elme és az anyag kvalitatív különbségét.
A modern kutatók szerint mikorfelmerül a kérdés, hogy mi az elsődleges - anyag vagy tudat, a materializmus filozófiája, pontos és természettudományokra támaszkodva, logikusan bizonyítja posztulációit. De van egy gyenge oldal is - a tudatosság lényegének apró magyarázata, a világ számos jelenségének értelmezésének hiánya. A materializmus uralkodott Görögország (a demokrácia korszak) filozófiájában, a hellenes államokban, a 17. századi Angliában, a 18. századi Franciaországban, a 20. századi szocialista országokban.
Platón vonal
Az idealizmust Platón vonalnak hívják.Ennek a trendnek a támogatói azt hitték, hogy a tudatosság elsődleges, az anyag másodlagos a fő filozófiai probléma megoldásában. Az idealizmus két autonóm irányt különböztet meg: objektív és szubjektív.
Az első irány képviselői - Platón,Leibniz, Hegel és mások. A második filozófusok, például Berkeley és Hume támogatták. Az objektív idealizmus alapítóját Platónnak tekintik. Ennek az iránynak a nézeteit a következő kifejezés jellemzi: "Csak az ötlet valós és elsődleges". Az objektív idealizmus szerint:
- a környező valóság az ötletek és a dolgok világa;
- az eidos (ötletek) gömbje eredetileg az isteni (univerzális) elmében létezik;
- a dolgok világa anyagi és nincs különálló léte, hanem az ötletek megtestesítője;
- minden dolog az eidos megtestesülése;
- az ötletek konkrét dolgokká történő átalakításának legfontosabb szerepe a Teremtő Istennek van;
- az egyes eidók objektíven léteznek, tudatunktól függetlenül.
Érzések és ok
Szubjektív idealizmus, amely szerint a tudatosság elsődleges, az anyag másodlagos, azt állítja:
- minden csak a tárgy tudatában létezik;
- az ötletek az emberi elmékben vannak;
- a fizikai dolgok képei is csak az elmében léteznek az érzékszervi szenzációknak köszönhetően;
- sem az anyag, sem az eidos nem külön él az emberi tudattól.
Ennek az elméletnek az a hátránya, hogynincsenek megbízható és logikus magyarázatok az eidos-ok konkrétmá alakításának mechanizmusáról. A filozófiai idealizmus uralkodott Platón idején Görögországban, a középkorban. Ma forgalmazzák az USA-ban, Németországban és Nyugat-Európa néhány más országában.
Monizmus és dualizmus
A materializmust, az idealizmust a monizmusnak tulajdonítják, azaz az egyik alapelv tanához. Descartes megalapította a dualizmust, amelynek lényege a tézisekben rejlik:
- két független anyag létezik: fizikai és szellemi;
- a fizikai meghosszabbító tulajdonságokkal rendelkezik;
- a spirituális rendelkezik gondolkodással;
- a világon mind az egyik, mind a második anyag származik;
- a fizikai dolgok az anyagból származnak, az ötletek pedig a szellemi anyagból származnak;
- Az anyag és a szellem egy lény összekapcsolt ellentétei.
A filozófia alapvető kérdésére a választ keresve: „Mi az elsődleges - anyag vagy tudat?” - Röviden megfogalmazva: az anyag és a tudat mindig létezik és kiegészítik egymást.
Más irányok a filozófiában
A pluralizmus azt állítja, hogy a világnak számos eredete van, mint például a monádok G. Leibniz elméletében.
A deizmus felismeri Isten jelenlétét, aki egyszer voltmegteremtette a világot, és már nem vesz részt annak továbbfejlesztésében, nem befolyásolja az emberek cselekedeteit és életét. A deistákat a 18. századi francia filozófus, Voltaire és Rousseau világvilág képviseli. Nem ellenezték az anyagot a tudatosságnak, és spirituálissá tették.
Az eklektika ötvözi az idealizmus és a materializmus fogalmait.
Az empirizmus alapítója F. Bacon volt.Az idealista állítással ellentétben: „A tudatosság elsődleges az anyaghoz viszonyítva” - egy empirikus elmélet azt mondja, hogy csak a tapasztalat és az érzések képezhetik a tudás alapját. Az elmében (gondolatokban) nincs olyan elem, amelyet korábban még kísérletileg nem kaptak volna.
A tudás tagadása
Agnoszticizmus - egy irányt, amely teljesen tagadjaakár a szubjektív tapasztalatok révén a világ megértésének részleges lehetősége is. Ezt a koncepciót T. G. Huxley vezette be, és I. Kant az agnoszticizmus kiemelkedő képviselője volt, aki azt állította, hogy az emberi elmenek nagy lehetőségei vannak, ám ezek korlátozottak. Ezen az alapon az emberi elme olyan találós kérdéseket és ellentmondásokat eredményez, amelyeknek nincs esélyük a megoldásra. Kant szerint összesen négy ilyen ellentmondás van. Az egyik: Isten létezik - Isten nem létezik. Kant szerint még az emberi elme kognitív lehetőségeihez tartozó is nem ismert, mivel a tudatosságnak csak az a képessége, hogy érzékelési érzelmekben megjelenítsen dolgokat, de a belső lényeg megismerésére nincs hatalma.
Ma az „Az anyag elsődleges -a tudat az anyagból származik ”nagyon ritkán találkozhatunk. A világ vallási szempontból orientált lett, a nézetek jelentős különbsége ellenére. A gondolkodók évszázados kutatása ellenére a filozófia fő kérdését még nem sikerült egyértelműen megoldani. Sem a gnoszticizmus hívei, sem az ontológia hívei nem tudtak válaszolni. Ez a probléma valójában megoldatlan marad a gondolkodók számára. A huszadik században a nyugati filozófiai iskola hajlamos arra, hogy csökkentsék a figyelmet a hagyományos fő filozófiai kérdésre. Fokozatosan elveszíti relevanciáját.
Modern irány
A tudósok, mint Jaspers, Camus, Heidegger,Azt mondják, hogy a jövőben egy új filozófiai probléma - az egzisztencializmus - releváns lehet. Ez az ember és létezése, a személyes szellemi világ kezelése, a belső társadalmi kapcsolatok, a választás szabadsága, az élet értelme, a társadalmi hely és a boldogság érzése kérdése.
Az egzisztencializmus szempontjából az embera létezés egy teljesen egyedi valóság. Lehetetlen alkalmazni rá az ok-okozati összefüggések embertelen normáit. Semmi külsőnek nincs hatalma az emberek felett, ők maguk okai. Ezért az egzisztencializmus az emberek függetlenségéről beszél. Létezés - ez a szabadság tárolója, amelynek alapja egy olyan személy, aki létrehozza magát, és felelős mindenért, amit csinál. Érdekes módon a vallásosság és az ateizmussal való összeolvadást figyeljük meg ebben az irányban.
Az ősi idők óta az ember igyekszik megismerni magát ésTalálja meg helyét a körülvevő világban. Ez a probléma mindig is érdekelte a gondolkodókat. A válaszok keresése néha a filozófus egész életét elhúzta. A létezés jelentésének témája szorosan kapcsolódik az ember lényegének problémájához. Ezek a fogalmak összefonódnak és gyakran egybeesnek, mert együtt foglalkoznak az anyagi világ legmagasabb jelenségével - az emberrel. De a filozófia még ma sem képes az egyetlen világos és helyes választ adni ezekre a kérdésekre.
