Mint művészeti forma, az irodalomnak vansaját művészi technikák, amelyek a nyelv és a beszéd lehetőségein alapulnak. Ezeket együttesen "képi eszközöknek nevezik az irodalomban". Ezeknek az eszközöknek a feladata az ábrázolt valóság rendkívül kifejező módon történő leírása és a mű értelmének, művészi gondolatának közvetítése, valamint egy bizonyos hangulat megteremtése.
Nyomvonalak és formák
A nyelv kifejező és képi eszközeia beszéd különféle útjai és alakjai. A "trope" szó a görög fordításban "forgalmat" jelent, vagyis valamiféle kifejezés vagy szó, amelyet átvitt értelemben használnak. A szerző a trófeát képi és kifejező eszközként használja az irodalomban a nagyobb képalkotás érdekében. Az epitetek, metaforák, megszemélyesítések, hiperbolusok és egyéb művészi eszközök a tropákhoz tartoznak. A beszédfigurák olyan beszédminták, amelyek fokozzák a mű érzelmi hangvételét. Az antitézis, az epiphora, az inverzió és még sokan mások az irodalom képi eszközei, amelyek a "beszédfigurák" általános elnevezésű stíluseszközhöz kapcsolódnak. Most nézzük meg közelebbről őket.
Epitettek
A leggyakoribb irodalmi technika azolyan epitettek, vagyis ábrás, gyakran metaforikus szavak használata, amelyek festői módon jellemzik a leírt tárgyat. A folklórban ("ünnepet tisztelnek", "a kincstár aranyban számtalan" a "Sadko" eposzban) és szerzői művekben (Mandelstam versében egy "lehullott gyümölcs óvatos és tompa" hangzása) találkozunk. Minél kifejezőbb az epitett, annál érzelmesebb és élénkebb képet alkot a szó művésze.
Metaforák
A "metafora" kifejezés görögből jött hozzánknyelv, mint a legtöbb trópus megjelölése. Szó szerint átvitt jelentést jelent. Ha a szerző egy csepp harmatot egy gyémántszemhez, egy skarlátvörös hegyi kőrisét pedig tűzhöz hasonlít, akkor egy metaforáról beszélünk.
Metonímia
A nyelv nagyon érdekes vizuális eszköze -metonímia. Görögből lefordítva - átnevezés. Ebben az esetben az egyik objektum neve átkerül a másikba, és új kép születik. A metonímia példája Nagy Péter valóra vált álma az összes olyan zászlóról, amely "meglátogat minket" Puskin "bronz lovasából". A "zászlók" szó ebben az esetben az "országok, államok" fogalmát váltja fel. A metonímia könnyen alkalmazható a médiában és a köznyelvi beszédekben: a "Fehér Ház" például nem épület, hanem annak lakói. Amikor azt mondjuk, hogy "a fogak elmúltak", akkor azt értjük, hogy a fogfájás eltűnt.
A Synecdoche a fordításban arány. Ez is jelentésátadás, de csak mennyiségi alapon: „a német támadásba lendült” (értsd: a német ezredek), „a madár nem repül ide, a vadállat nem jön ide” (természetesen sok állatról és madárról beszélünk).
Ellentmondásos
Finom és kifejező eszközök aaz irodalom is oximoron. Stílus figura, amely stilisztikai hibának bizonyulhat - az összeférhetetlen összeolvadása, szó szerinti fordításban ez a görög szó "szellemes-hülyének" hangzik. Az oximoronokra példaként említhetjük a híres Hot Snow, a Virgin Soil Upturned vagy az Élő holttest címeket.
Párhuzamosság és parcellázás
Gyakran kifejező eszközkénthasználja a párhuzamosságot (hasonló szintaktikai struktúrák szándékos használata a szomszédos sorokban és mondatokban) és a parcellázást (egy kifejezés külön szavakra osztása). Az előbbire példát talál Salamon könyve: "Ideje gyászolni és ideje táncolni". Példa a másodikra:
- "Megyek. És mész. Útban vagyunk veled.
Megtalálom. Nem fogja megtalálni. Ha követed. "
Inverzió
Mik a vizuális eszközök a művészibeszéd még mindig találkozhat? Inverzió. A kifejezés a latin szóból származik, és "permutációnak, felborulásnak" fordítják. A szakirodalomban az inverziót szavak vagy mondatrészek átrendezésének nevezik a szokásos sorrendből a fordított sorrendbe. Ez annak érdekében történik, hogy a kijelentés jelentősebb, harapósabb vagy színesebb legyen: "Régóta szenvedő népünk!", "Az évszázad őrült, elkábított".
Hiperbola. Litotész. Irónia
Kifejező képi jelentése aaz irodalom számára ez is hiperból, litó, irónia. Az első és a második a túlzás-alábecsülés kategóriájába tartozik. A hiperból nevezhető Mikula Szelyaninovich hős leírásának, aki egyik kezével "kihúzta" az ekét a földből, amelyet Volga Szvjatoslavovics egész "bátor csapata" nem tudott elmozdítani. Litota viszont nevetségesen kicsinyíti a képet, amikor azt mondják, hogy a miniatűr kutya "legfeljebb gyűszű". Az irónia, amely fordításban szó szerint "színlelésnek" hangzik, arra szólít fel, hogy az objektumot ne annak nevezze, aminek látszik. Ez egy finom gúny, amelyben a szó szerinti jelentés az ellenkező állítás alatt rejtőzik. Például itt van egy ironikus felhívás egy nyelvhez kötött emberhez: "Miért, Cicero, nem tud összekapcsolni két szót?" A fellebbezés ironikus jelentése abban rejlik, hogy Cicero ragyogó szónok volt.
Megszemélyesítés és összehasonlítás
A festői nyomvonalak összehasonlítás ésmegszemélyesítés. Ezek a képi eszközök az irodalomban olyan különleges poétikát hoznak létre, amely az olvasó kulturális műveltségére vonzódik. Az összehasonlítás a leggyakrabban alkalmazott technika, amikor egy hópelyhek kavargó örvényét egy ablaküveg közelében hasonlítják össze például a fénybe röpködő kancák rajjával (B. Pasternak). Vagy, akárcsak Joseph Brodsky, egy sólyom is szárnyal az égen, "mint egy négyzetgyök". Személyesített állapotban az élettelen tárgyak a művész akaratából "élő" tulajdonságokra tesznek szert. Ez "a serpenyő lehelete", amelyből Jevtusenko számára a "bőrdzseki melegszik", vagy Jeszenyin számára a kis "juhar", amely "felszívja" egy felnőtt fa "zöld tőgyét", amelynek közelében nőtt. Emlékezzünk a Pasternak hóviharra, amely az üvegüvegen "bögréket és nyilakat" rakat ki!
Szójáték. Érettségi. Ellentét
A stílusfigurák között szójáték, fokozatosság, antitézis is megemlíthető.
A szójáték, amely francia eredetű kifejezés, ötletes játékot jelent a szó különböző jelentéseinek. Például a poénban: "Meghúztam az íjat és Cipollino jelmezben mentem a maskarára."
Az érettségi a homogén tagok beállítása, hogy erősítsék vagy gyengítsék érzelmi intenzitásukat: beléptek, láttak, birtokba vették.
Az antitézis éles kábításellenkezés, mint Puskinnál a "Kis tragédiákban", amikor leír egy asztalt, amelynél nemrégiben lakomáztak, és most koporsó van rajta. Az antitézis befogadása megerősíti a történet sötét metaforikus jelentését.
Itt vannak a fő vizuális eszközök, amelyekkel a művész látványos, dombornyomásos és színes világot ad az olvasóinak.
