Van egy vers a középiskolai tantervbenprózája Ivan Sergeevich Turgenev "orosz nyelv". Van egy ilyen sor: "Ó, nagyszerű, hatalmas, igaz és szabad orosz nyelv." Valami ebben a javaslatban az embereink számára úgy tűnt, hogy az egyetemes műveltség, a szeretteik megterhelték, és elfogadta, bár enyhe vágással. Így jelent meg a közmondás: "A nagy és hatalmas orosz nyelv." Alapvetően ezt a kifejezést ironikus kontextusban ejtik: abban az esetben, ha valaki hibát követett el egy szó kiejtésében, egy mondat felépítésében stb. És mindenki megérti, miről van szó. Vagyis a költői vonal közmondássá vált - egyfajta humoros felhangú beszédfordulás. De ha a végén levonjuk a következtetést, például: "A nagy és hatalmas orosz nyelvnek tehát ügyesen kell használnia", akkor közmondást kapunk.
Példabeszédek és közmondások - híd az elmúlt évszázadokhoz
Minden nyelvben kivétel nélkül vannak közmondások ésmondások: a lustaságról, a munkáról, a készségekről, általában a megfigyelésekről, mindenről, ami történik velünk és a körülöttünk lévő világgal. Sok generáción keresztül fejlődtek, és az évezredek során elődeink bölcsességét hordozzák bennünk. Tőlük meg lehet érteni, hogy dédapáink hogyan viszonyultak ehhez vagy ahhoz a jelenséghez.
Például mindannyian kivétel nélkül ismerjük a lustaságot.Néhányan küzdenek vele, és néha sikeresen, mások engednek neki - és bizonyos magasságokba is eljutnak ebben a kérdésben. Természetesen ennek a küzdelemnek a nyomai nem tükröződhettek a folklórban. Ennek eredményeként számos mondás jelent meg a lustaságról. Néhányukat mindenki jól ismeri, de vajon jól értjük-e őket? Találjuk ki.
Mondások a lustaságról és a munkáról
Mindannyian ismerjük a mondást:- A lovak meghalnak a munkától. Az eredeti teljes változatban, közmondás formájában, így nézett ki: "A lovak meghalnak a munkától, de az emberek megerősödnek." Könnyen belátható, hogy a mondás és a közmondás jelentése ellentétes.
A mondás azt mondja, hogy nem kell dolgozni,mert a munka nehéz és hálátlan, még olyan szívós állatok sem tudják elviselni, mint a lovak. A közmondás kifejti, hogy dolgozni kell, mert az ember (ellentétben egy állattal, nem képes megérteni a munka jelentését és jelentőségét) ettől egészségesebbé és erősebbé válik.
Vessünk egy pillantást a lustaság néhány mondására.Például: "Valaki más munkája - kis baj." Bár a lustaságot itt közvetlenül nem említik, ez magában foglalja: ha valaki más dolgozik, akkor pihenhetünk, és nem ismerjük a bajt. Így van? Nem, nem így. Itt valami másról beszélünk: ha egy elvtársat kell cserélnie a munkahelyén, akkor ne féljen a túlmunkától, mert ez jó dolog, és nem szabad további gondként és teherként felfognia.
A megszokott kifejezések régi értékei
Vannak más mondások is a lustaságról. Például "verje fel a hüvelykujját". Ezt a kifejezést arra használjuk, hogy „lustának lenni, ne csinálj semmit”. És kezdetben ennek a mondásnak a jelentése más volt.
Baklusha egy fakanál üres része.Egy közönséges farok volt, amelyet rönkből vágtak. Az ilyen munka nem igényelt nagy szakértelmet, ezért a mesterek asszisztensekre - tanoncokra bízták. És ezt az egyszerű leckét "hüvelykujjverésre" hívták. Ezért a közmondás nem tétlenségről, hanem egyszerű munkáról beszél.
Mivel most emlékszünk a lustaságról szóló mondásokra, hogyan nehangot adni: "A munka nem farkas - nem fut el az erdőbe." Vagyis nem kell rohanni, a munka megvárja, míg összeállunk - akkor meg is csináljuk. De ha befejezzük ezt a kifejezést, ahogyan őseink kitalálták, akkor a következőket kapjuk: "A munka nem farkas - nem szalad el az erdőbe, ezért átkozva kell elvégeznie". Vagyis a következtetés ellentétes - ne késlekedjen, de az ügy még mindig nem megy sehova, ezért jobb, ha késedelem nélkül megteszi.
Tehát mi a következtetés az elmondottakból? Az emberek bölcsessége azt mondja: nem szükséges lustálkodni - ez bűn. Dolgoznunk kell magunknak és segítenünk kell szomszédainkon - és akkor minden rendben lesz velünk.
