Mivel a tanterv nem tartalmazza a tanulmányta „hogyan kell kiszámítani a vezeték keresztmetszetét” témakör, még felnőttkorban sem tudják, hogyan lehet ezt megtenni. Ha kiderül, hogy a jövőbeni szakirány az elektrotechnikához kapcsolódik, akkor az oktatási intézmény tanára beszélni fog az elektromos áram és a vezető keresztmetszete közötti kapcsolatról. Ellenkező esetben az ember tudatlan marad. Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a mindennapi életben nem kell kitalálni, hogyan kell kiszámítani a vezeték keresztmetszetét, ez messze nem így van. Életében legalább egyszer mindenki belekezd egy nagyjavításba, melynek része az otthoni elektromos vezetékek cseréje. Természetesen igénybe veheti a javítócsapatok szolgáltatásait. Ugyanakkor, mivel nem tudja, hogyan kell kiszámítani a vezeték keresztmetszetét, és egyszerűen higgyen a dolgozóknak, vagy túlfizethet a kábelmagok teljesen túlzott keresztmetszetéért (egyes villanyszerelők árréssel telepítik - az biztos), vagy később cserélje ki a helytelenül kiválasztott szakasz miatt. Nem szükséges mindent alaposan áttanulmányozni. Elég, ha csak egy általános elképzelésünk van arról, hogyan kell kiszámítani a vezetékszakaszt, hogy megértsük, miért választják a dolgozók ezt a szakaszt, és nem mást.
Lássuk, mire van szükségszakasz kiválasztása? Mint tudják, az elektromos energia átvitele acélból (távvezetékek), rézből, alumíniumból készült fémvezetőkön keresztül történik. Minél több elektron halad át egységnyi idő alatt a huzal egységnyi hosszában (az úgynevezett áramsűrűség), annál nagyobb a melegítése. Így ha az áramérték túl magas és a keresztmetszete kicsi, akkor a vezeték hőmérsékletének növekedése figyelhető meg, ami tűzveszélyt okozhat. Mindig van fűtés, de ha a vezeték aktuális szakasza megfelelő, akkor a hőmérséklet elfogadható határokon belül marad. Képletek formájában a fentiek mindegyike a következőképpen fejezhető ki.
A vezető anyag keresztmetszete:
S = 2*3,14*(R*R)
Lineáris tágulási érték merev test esetén:
L = L1*(1+k*T),
ahol L1 a hossz nulla Celsius fokon;
T a fűtési hőmérséklet;
k - tágulási együttható (táblázati érték).
Metszet értéke fűtéskor:
S = 3,14* ((L1*(1+k*T)* (L1*(1+k*T))
Áramsűrűség, mint már említettük:
J=I/S
Ha most behelyettesítjük a képletbe a melegítés közbeni S értékét, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy mindhárom mennyiség összefügg, és a hőmérsékletnek jelentős szerepe van.
Az egyik legegyszerűbb kérdés, ami gyakranA kezdők „botlik” - így kell „meghatározni a huzal keresztmetszetét”. Először egy tolómérővel vagy vonalzóval (alacsonyabb a pontosság) meghatározzuk az átmérőt. Ezután négyzetre emeljük, és megszorozzuk 0,78-cal (a kör területe). Ez ennyire egyszerű.
De a gyakorlatban a kapcsolat a keresztmetszet éselektromos áram. Vagyis tudnia kell például, hogy melyik vezeték alkalmas otthoni vezetékezésre. Az áramérték meghatározása az eszköz vagy csoportja energiafogyasztásának ismeretében történik. Tehát, ha egy 2 kilowatt teljesítményű vízforralót csatlakoztatunk a konnektorhoz, akkor az áramerőssége 2000 W / 220 V = 9 A lesz. Most a Villamos szerelési szabályokban megadott speciális táblázat szerint megtalálhatja a szükséges szakasz. A kábelben lévő magok teljes számát figyelembe veszik; vezetőanyag (alumínium, réz); fektetési mód (nyitott, csőben, kapuk); feszültség és megengedett áramerősség. Például egy 1 mm négyzet keresztmetszetű rézhuzal, amely falba van beépítve, 14 amperes áramot képes folyamatosan átengedni, ami 3 kW-nak felel meg (220 voltos elektromos hálózatnál).
Az áram, a teljesítmény és a feszültség függése egy egyszerű képletből adódik:
P = Y * és
ahol P az elektromos teljesítmény wattban;
U - hálózati feszültség voltban;
I - áramerősség amperben.
Ügyeljen a mértékegységekre! Az eredmény hibás lesz, ha például a wattban megadott érték helyett egy kilowattban megadott szám kerül behelyettesítésre a képletbe.
