Egy tevékenység végrehajtása során bármilyena szervezetek mindennap szembesülnek olyan esetekkel, amikor a vezetőnek egy lehetséges lehetőséget kell választania a több közül, más szóval döntést kell hoznia. Mivel a piaci szereplők viselkedésében mindig nagy a bizonytalanság, előtérbe kerülnek a prospektív elemzés módszerei, amelynek köszönhetően a menedzser elemzi az események lehetséges változatait, és több közül a legoptimálisabb megoldást választja.
A vezetői döntések lényege és típusai nemolyan szempontok meghatározása nélkül, amelyek együttesen befolyásolják a hatékony vezetési döntés kialakulását. Ezek a szempontok magukban foglalják: információs, gazdasági, pszichológiai, matematikai, technikai, szervezeti, logikai, jogi szempontokat és még sok mást. Egyszóval a döntéshozatali folyamat magában foglalja az alany közvetlen hatását az objektumra vagy a vezérlőrendszert a vezérlő alrendszerre.
A szabványos besorolás előírjaa következő típusú vezetési döntéseket: hagyományos és nem hagyományos. A hagyományos döntéseket a korábban megtörtént döntési lehetőségek választása alapján hozzák meg. A nem hagyományos típusú vezetői döntések kreatív és nem szabványos megközelítést jelentenek a döntéshozatalban, új lehetőségek keresésében.
A fentiek alapján arra következtethetünkhogy a vezetési döntések hagyományos típusai nagyon formalizáltak és egy bizonyos korábban kidolgozott algoritmus szerint hozhatók meg. A menedzser tevékenysége hatékonyabbá válik, mivel a döntés meghozatalában való hiba valószínűsége sokszor csökken, a meghozatalra fordított idő pedig megtakarításra kerül a legjobb megoldás keresésének hiánya miatt. Természetesen a szokásos helyzetekben az ilyen vezetői döntések utasítások, szabályok és szabványok formájában születnek.
De nem minden helyzetet játszanak le egy bizonyos szerintforgatókönyv szerint vannak olyanok is, amelyekre a formalizált megközelítések nem alkalmazhatók. Az ilyen típusú vezetői döntések tárják fel a valódi vezető lehetőségeit. Leggyakrabban a vezető egyensúlyoz a kettő között, és a felmerülő problémákat különböző módszerek és elvek segítségével oldja meg.
A vezetői döntések tartalma és típusai alapulnakolyan megközelítések alkalmazásáról, mint szisztémás, integrációs, komplex, dinamikus, reproduktív, folyamat, adminisztratív, matematikai, marketing, szituációs, viselkedési.
A rendszerszemlélet feltételezi az összekapcsolástalkatrészek egy rendszeren vagy objektumon belül. Az integrációs megközelítés ezeket az összefüggéseket vizsgálja az alrendszereken belül, a szintek és az alanyok között. Az integrált megközelítés magában foglalja a menedzsment területek összetettségét és sokoldalúságát, összekapcsolódását. A dinamikus menedzsment megközelítés figyelembe veszi a menedzsment objektumot dialektikus fejlődésében és ok-okozati összefüggéseiben. A reprodukciós megközelítés egy bizonyos típusú termék gyártásának állandó folytatásából áll. A folyamat megközelítés a menedzsment funkciók összekapcsolásán alapul. Az adminisztratív megközelítés a szabályozás, valamint a szabályok, funkciók és felelősségek szigorú betartása. A marketing megközelítés az irányítási rendszert a fogyasztó felé orientálja. A funkcionális megközelítés minden igényt az elégedettséget igénylő funkciók összességének tekint. A szituációs megközelítés meghatározza az adott helyzet kezelésének bizonyos módszereinek alkalmasságát. A matematikai megközelítés lényege a menedzsment kvantitatív értékelésére való áttérés, matematikai módszerek és szakértői értékelések, pontok és számítások felhasználásával. A viselkedési megközelítést a szervezet hatékonyságának növekedése különbözteti meg a vállalat munkaerő-felhasználásának minőségének javításával.
