Az állam gazdasági tevékenysége magában foglaljaszámos irány, amelyek között fontos helyet foglal el a kiskereskedelem. Ezért a kiskereskedelmi forgalom elemzése a gazdaságfejlesztés stratégiai tervezésének szükséges elemének tűnik.
A kiskereskedelem hatékonyságának legfontosabb mutatójaa kereskedelem a forgalmának értéke. Ez a kiskereskedelmi forgalom azon áruk összértékét jelenti, amelyeket az ország lakosságának készpénzért értékesítettek az állami tulajdonú vállalatok és társaságok. Általában ezeket az árukat személyes fogyasztásra vagy személyes háztartásban történő felhasználásra vásárolják. A kiskereskedelmi forgalom a szervezetek, kereskedelmi vállalkozásoknak az ország lakossága részére történő áruértékesítésből származó reálbevételét tükrözi, annak teljes vagy akár részleges kifizetése mellett.
A hatékonyság fontos, ha nem a legfontosabb tényezőjeEz a fajta tevékenység az állam számára a lakosság számára eladásra kínálható termékek elérhetőségének ténye. Ezért természetes módon kialakul a piac kitöltésének problémája, vagyis az állami kereskedelmi vállalatok vásárlásának problémája. Valójában az állami beszerzések adják a kiskereskedelmi forgalmat. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája ezek időben történő megvalósításától és a minőségi szervezéstől is függ.
Egy javaslat ezeknek a problémáknak a megoldásáracélja az állam által vásárolt áruk osztályozásának korszerű megközelítésének kialakítása és a kiválasztott besorolásnak megfelelő eljárásrend meghatározása.
Mivel az eljárás megválasztása így vagy úgy függA vásárolt áruk árára és minőségére vonatkozóan javasoljuk, hogy azok besorolását a minőségi jellemzők definiálhatóságának kritériumára alapozzák, mivel a kiskereskedelmi forgalmat ma nagyrészt az elfogyasztott áruk minősége határozza meg.
A vásárolt áruk ezen osztályozásának alapjael lehet fogadni az áruk vizsgálati, kísérleti és bizalmas felosztását. Az ellenőrző áru olyan áru, amelynek minősége szakértők bevonása nélkül, szerződéskötés előtt megállapítható. Kísérleti - azok, amelyek jellemzőit csak a szerződés megkötése és az áruk leszállítása után állapítják meg.
Bizalmasak azok, amelyek tulajdonságai csak elfogyasztásuk után bizonyos, esetleg hosszú idő elteltével értékelhetők.
Annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi forgalom összhangban legyena piac parametrikus jellemzői és a lakosság vásárlóereje, a közbeszerzéseket a vásárolt áruk minőségi mutatói és a fogyasztók számára elérhető elemzések alapján kell osztályozni.
Az ellenőrző áruk közé tartozik az isamelynek jellemzői a feladatmeghatározásban formalizálhatók. Csak áruk sorolhatók ebbe az osztályba, mivel a munka vagy a szolgáltatás minősége csak azok leszállítása után határozható meg, pl. szerződéskötés. Az ügyfél a műszaki leírásban rögzítheti az ilyen termék összes szükséges jellemzőjének elfogadható minőségi szintjét, minőségét a szállításkor értékelheti, és nem megfelelő minőségű áru szállítása esetén bírósághoz fordulhat. Így a megrendelő szabványosított árukkal foglalkozik, amelyek minősége az előírások, szabványok, műszaki feltételek alapján megállapítható.
Ilyen például az irodaszerek (papíríráskiegészítők, számítógépek stb.) vagy szabványosított építőanyagok (homok, cement stb.). Az ilyen termékek minősége szabványos és könnyen meghatározható a szállítás időpontjában. Az ellenőrző áruk beszerzése árajánlattal vagy aukción keresztül történhet.
A kísérletiek közé tartoznak a kiváló minőségűekamelynek paraméterei csak használat közben becsülhetők meg. Ide tartoznak általában a nem szabványosítottak, amelyek minőségét a vásárló csak fogyasztás után tudja megállapítani. Ebben az esetben a szerződéstől való elállás és a közbeszerzési eljárás újravásárlásának költségei lényegesen magasabbak, mint az ellenőrző áruk esetében. A vásárlót a bizonytalanság, a minőséggel kapcsolatos megbízható információk hiánya okozta kockázatokkal kell szembenéznie. Az ilyen bizonytalanság csökkenthető a beszállítói képesítések tudatosításával, amiben nagy segítséget nyújtanak azok a szakosodott intézmények, amelyek lehetővé teszik a megrendelő számára a termék minőségének megbízható felmérését (tanúsítás, engedélyezés stb.).
Ha van tanúsítvány a piaconbeszállítók, harmadik felek vagy piaci szereplők által végzett beszállítók, az ügyfél a tanúsítvány meglétét a potenciális szállító számára kötelező követelményként használhatja. Az ilyen tanúsítvány megléte megerősítheti a szállító hírnevét a piacon és műszaki felszerelését, például a megfelelően felszerelt termékraktárak meglétét. Egy ilyen követelmény bevezetése nem mentesíti a vásárlót attól a kockázattól, hogy nem megfelelő terméket kapjon, azonban jelentősen csökkenti az ilyen kockázatokat.
A bizalmi áruk minősége nem értékelhetőa megrendelő önállóan, sem a kiszállítás előtt, sem utána. Ráadásul egy ilyen jószág minősége relatív is lehet, pl. különböző ágensek eltérően érzékelik. A bizalmi áruk nem szabványosítottak, minőségük ellenőrizhetetlen, i.e. Még ha a vásárló tudja is, hogy a szállított áru minősége nem megfelelő, ezt nem mindig tudja bíróság előtt bizonyítani. A bizalom jó példája az oktatási szolgáltatások.
Az akciós termékek értéke isszerepel a kiskereskedelemben. Nem csak azon áruk költségét tartalmazza, amelyeket társadalmi szervezeteknek, egyéni vállalkozóknak és közétkeztetési vállalkozásoknak értékesítenek.
