Genetika. Mendel első törvénye

Gregor Mendel cseh származású szerzetesAz 1856-1866 év kísérleteket folytatott, amelyek később széles körben ismertté váltak. Kutatása eredményeként új tudomány született - a genetika. Fejlődésének alapvető tényezője a Mendel első törvénye volt. A kerti borsót választottuk prototípusként. Ennek oka számos fajta jelenléte volt, amelyek bizonyos tulajdonságok szerint egyértelműen különböznek egymás között. Ezen felül ezeket a növényeket könnyen termesztik és keresztezik. A kísérletek gondos tervezésének, gondos végrehajtásának, valamint számos laboratóriumi kísérlet végrehajtásának eredményeként megbízható statisztikai információkat kaptunk. Ennek eredményeként először fedezték fel Mendel első törvényét, majd az azt követő törvényeket.

A kísérletek lényege

Tehát részletesebben arról, hogyan nyitották megMendel első törvénye. A tanulmány kezdetén olyan növényeket választottunk, amelyek nyilvánvaló különbségeket mutattak bármely karakterpárban: például a virágok elrendezésében - csúcsos vagy axilláris. Az egyes típusokat több generáción át termesztve Mendel megjegyezte, hogy alkalmasak-e kísérleti használatra. A kísérletek keresztezésből álltak, a pollen egyik növényről a másikra történő átvitelével. Megbízható kísérleti eredményeket kaptunk számos óvintézkedés gondos betartása miatt. Különösen a beporzott virágok porzószámait később távolították el, és a virágokra külön sapkákat helyeztek, hogy megakadályozzák a pollen átjutását más növényekből.

A kísérletek eredményei

A hibridekből összegyűjtött összes magból minden esetben axilláris virágú növényeket kaptunk.

Ez a szolgáltatás domináns.Az apikális virágok jelenlétét recesszív vonásnak tekintették. A kísérlet után az első generációs növényeket önmagukban hagyták. A kapott hibrideknek része volt axilláris és része apikális virágnak. Mendel szerint a második típus az első generációban volt jelen. Ennek a tünetnek a súlyossága azonban nem volt elegendő. Vagyis rejtett formában jelent meg. Bármely karakterpárral végzett hasonló kísérletek elvégzésekor a hibridek körülbelül háromnegyedének olyan tulajdonságai voltak, amelyek az első generációban megjelentek. A kikelt növények második családjában az utódok egynegyede olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket az elsőben nem azonosítottak. Minél több kísérletet hajtottak végre, annál inkább megközelítette az eredmény a 3: 1 arányt. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeként levezetésre került az első Mendel-törvény.

megállapítások

A keresztezett növények tulajdonságainak vizsgálatakor -két hasonló tulajdonság volt a szülői mintákban - a hibrideket az egyik örökletes tényező alapján kaptuk meg. Sőt, az első generáció tulajdonságai az utódokban nem egyesültek, de megőrizték az individualitást. A kutatás eredményeként megbízható információkat gyűjtöttek a Mendel első törvényének kiszámításához. Megfogalmazása a következő: „Egy bizonyos szervezet tulajdonságait belső tényezők (gének) határozzák meg. A második generációban, melyet monohibrid keresztekből nyernek, az leszármazottak körülbelül egynegyedének recesszív vonása van. " Meg kell jegyezni, hogy az első és a második Mendel-törvényt először a tudományos közösség nem fogadta el. Ezt követően más tudósok munkájában ezeket a rendelkezéseket ismét bebizonyították. Az új kutatások eredményeként kialakult az öröklődés kromoszómaelmélete.