Az alsó és a felső végtagok szerkezeteugyanaz. A fejlõdés során a kéz nem támogatta az embert. Most vele összetett különféle mozdulatokat végezhet. Így a felső végtagok csontszerkezete és ízületi szerkezete tükrözi a szabad mozgást biztosító testrészekként betöltött funkciójukat. Ebben az esetben a mozgás szabadságát az ízületek megengedett mértékű szabadsága határozza meg.
Az ember felső végtagja három részre osztható: váll, alkar és kéz. A csontokat szalagok és ízületek kötik össze, amelyek olyan kapcsolatokat képeznek, amelyek karokként működnek.
Az alkar szerkezete magába foglalja a csontokat (könyök és sugár), a felső és alsó hengeres ízületeket, valamint a hátsó és az elülső csoport izmait.
Az ulna mediálisan helyezkedik el (oldalrólkis ujj), sugárcsont oldalirányban (a hüvelykujj oldalán). Össze vannak kötve a felső és az alsó hengeres csatlakozással. Kombinált működésük biztosítja az alkar forgásmozgatását befelé és kifelé. Ebben az esetben a mobilitás csak a sugárra jellemző. Mozog (mint egy iránytű lába) az ulna körül, amely mozgás nélkül marad. A ulna alá esve a sugár a csukló csontozatával izmos.
Az emberi alkarnak hátul és hátul van izmacsoportokat. Az elülső rész az ujjak, a kéz és az izmok hajlításaiból áll, amelyek befelé forognak. A hátsó csoportban vannak az ujjak és a kéz kiterjesztői, valamint az kifelé forgó izmok.
Meg kell jegyezni, hogy a felső végtagok szegmenseiben az összes változatos és összetett mozgást a különböző ízületek egyszerű mozgásának komplexe végzi.
Az emberi alkar meghajolhat, foroghatbefelé vagy kifelé és kihajlás nélkül. Ebben az esetben a könyökízületben a keresztirányú és függőleges tengely körül mozognak. A mozgásokat négy funkcionális izomcsoport végzi.
Hajlító mozgásokat hajtunk végre: egy kerek pronátorral, az alkar izmainak részvételével, kezdve a gömböt (belső epikondil), a bicepsz vállizmát, brachioradialis izmot, brachialis izmot.
A meghosszabbítási mozgásokat a tricepsz izma végzi. A váll része és a ulnarizmust, az alkar izmait alkotja, az epikondilból kiindulva, oldalirányban a gömbön.
A befelé irányuló mozgást (forgatást) (kiejtés) kerek és négyzet alakú pronátor hajtja végre. Ebben az esetben a brachioradialis izom érintett (a helyzet ellentétes prócionációjával).
A személy alkarjában a kifelé történő mozgást (forgást) (szupinációt) a lábszár támasztó izom és a bicepsz izom végzi. A forgási mozgásokat egy osztott helyzetből (belülről kifelé) hajtjuk végre.
Az emberi alkarban lévő izmok szintén részt vesznek a kéz és a csukló mozgásában.
A hajlítást sugárirányban és ulnáron hajtják végrea csukló hajlításai, a hosszú tenyérizom, az ujjak felületes, mély és hosszú hajlításai. Meg kell jegyezni, hogy az ujjak három hajlítása egyidejű mozgást eredményez.
A csukló meghajolhat, befelé vagy kifelé fordulhat, és meghajolhat. Meg kell jegyezni, hogy az ízületi mozgás korlátozott. Kivétel a hüvelykujj carpometacarpalis ízülete.
A felső rész valamennyi szegmensének szabad mozgásaA végtagokat az egyes ízületek megengedett mértékű szabadsága határozza meg. Meg kell jegyezni, hogy az alkar izmai - különösen a kéz és az ujjak mozgásában részt vevők - fejlődése elengedhetetlen a gyermek megfelelő fejlődéséhez. Ezért korai életkorban együtt kell dolgozni velük, hogy az ujjak mozgása megfeleljen a gyermek életkorának. Bebizonyosodott, hogy a megfelelően kifejlesztett kézmozgás megakadályozza a beszédkészülék fejlődését.
