A tüdő határainak meghatározása. A tüdő határa normális (táblázat)

A tüdő határainak meghatározása nagy jelentőséggel bírszámos kóros állapot diagnosztizálására. A mellkasi szervek ütős elmozdulásának észlelése egy vagy másik irányba lehetővé teszi, hogy már a páciens vizsgálatának szakaszában további kutatási módszerek (különösen röntgen) használata nélkül gyanakodjon egy bizonyos betegség jelenlétére.

Hogyan lehet megmérni a tüdő határait?

Természetesen használhatod az instrumentálistdiagnosztikai módszereket, készítsen röntgenfelvételt, és értékelje, hogy a tüdő hogyan helyezkedik el a mellkas csontvázához képest. Ezt azonban a legjobb anélkül megtenni, hogy a pácienst sugárzásnak tennénk ki.

A tüdő határainak meghatározása a vizsgálati szakaszbantopográfiai ütős módszerrel végezzük. Ami? Az ütőhangszerek az emberi test felületén kopogtató hangok azonosításán alapuló tanulmány. A hang attól függően változik, hogy a vizsgálat mely területen zajlik. A parenchymalis szervek (máj) vagy az izmok felett süketnek bizonyul, az üreges szervek (belek) felett - dobhártya, a levegővel töltött tüdő felett pedig különleges hangot (tüdőütőhangot) kap.

Ezt a vizsgálatot az alábbiak szerint végezzük.Egyik kezét tenyérrel a vizsgálandó területre helyezzük, a második kéz két-egy ujját az első (pessziméter) középső ujjára ütjük, mint egy kalapács az üllőre. Ennek eredményeként a fent említett ütőhangszerek egyikét hallhatja.

Az ütőhangszerek összehasonlító (a hangot a mellkas szimmetrikus területein értékelik) és topográfiai. Ez utóbbi csak a tüdő határait hivatott meghatározni.

Hogyan kell helyesen végrehajtani a topográfiai ütést?

Az ujj plesziméter a pontra van állítva, samellyel a vizsgálat kezdődik (például a tüdő felső határának meghatározásakor az elülső felület mentén a kulcscsont középső része felett kezdődik), majd eljut addig a pontig, ahol ennek a mérésnek nagyjából véget kell érnie. A határ azon a területen van meghatározva, ahol a pulmonalis ütőhangok tompává válnak.

A vizsgálat megkönnyítése érdekében az ujj plesziméternek kellpárhuzamosak a kívánt határral. Az eltolási lépés körülbelül 1 cm A topográfiai ütőhangszerek, ellentétben az összehasonlító ütőhangszerekkel, finom (csendes) koppintással történik.

Felső korlát

A tüdőcsúcs helyzetét úgy értékeljük, mint elöl,és mögötte. A mellkas elülső felületén a kulcscsont referenciapontként szolgál, hátul - a hetedik nyaki csigolya (hosszú tüskés folyamattal rendelkezik, amellyel könnyen megkülönböztethető a többi csigolyától).

A tüdő felső határai általában a következőképpen helyezkednek el:

• Elöl, a kulcscsont szintje felett 30-40 mm-rel.
• Hátul, általában a hetedik nyakcsigolyával azonos szinten.

A vizsgálatot a következőképpen kell elvégezni:

1. Elölről a pessziméter ujját a kulcscsont fölé helyezzük (körülbelül a közepének vetületébe), majd felfelé és befelé mozog, amíg az ütőhang elhalványul.
2. Mögötte a vizsgálat a gerinc közepétől kezdődik.lapocka, majd az ujj-pesszimétert felfelé toljuk, hogy a hetedik nyaki csigolya oldalán legyen. Az ütőhangszereket addig végezzük, amíg egy tompa hang meg nem jelenik.

A tüdő felső határainak elmozdulása

A határok felfelé tolódása a túlzás miatt következik bea tüdőszövet levegőssége. Ez az állapot az emfizémára jellemző - egy olyan betegségre, amelyben az alveolusok falai túlfeszülnek, és egyes esetekben üregek (bikák) kialakulásával megsemmisülnek. A tüdőtágulásos tüdőben bekövetkező változások visszafordíthatatlanok, az alveolusok megduzzadnak, az alábbhagyási képesség elveszik, és a rugalmasság élesen csökken.

Az emberi tüdő határai (ebben az esetben a határokfelsők) lefelé is mozoghatnak. Ennek oka a tüdőszövet levegősségének csökkenése, mely állapot a gyulladás vagy annak következményei (a kötőszövet burjánzása és a tüdő ráncosodása) jele. A tüdő határai (felső), amelyek a normál szint alatt helyezkednek el, olyan patológiák diagnosztikai jelei, mint a tuberkulózis, tüdőgyulladás, pneumoszklerózis.

A lényeg

Méréséhez ismerni kell az alapokata mellkas topográfiai vonalai. A módszer azon alapul, hogy a kutató kezeit a jelzett vonalak mentén fentről lefelé mozgatják, amíg a pulmonalis ütőhang tompa hangra nem változik. Azt is tudnia kell, hogy a bal tüdő elülső határa nem szimmetrikus a jobbhoz képest, mivel a szív zsebe van.

Elől a tüdő alsó határait a szegycsont oldalsó felületén áthaladó vonal mentén, valamint a kulcscsont közepétől lefelé haladó vonal mentén határozzák meg.

Az oldalon három fontos tereptárgy találhatóhónaljvonalak - elülső, középső és hátsó, amelyek a hónalj elülső szélétől, középpontjától és hátsó szélétől indulnak. Mögötte a tüdő széle a lapocka szögéből leereszkedő vonalhoz és a gerinc oldalán elhelyezkedő vonalhoz képest van meghatározva.

A tüdő alsó határainak elmozdulása

Meg kell jegyezni, hogy a légzés során a hangerőtez a test változik. Ezért a tüdő alsó határai általában 20-40 mm-rel felfelé és lefelé tolódnak el. A határ helyzetének tartós változása kóros folyamatot jelez a mellkasban vagy a hasüregben.

A tüdő túlzottan megnagyobbodik emfizémával, amia határok kétoldalú lefelé tolásához vezet. Egyéb okok lehetnek a rekeszizom hipotenziója és a hasi szervek kifejezett prolapsusa. Az alsó határ az egyik oldalról lefelé tolódik el egészséges tüdő kompenzációs expanziója esetén, amikor a második összeesett állapotban van, például teljes légmell, hidrothorax stb. következtében.

A tüdő határa általában felfelé mozogez utóbbi ráncosodása (pneumosclerosis), hörgőelzáródás következtében a lebeny hanyatlása, váladék felhalmozódása a pleurális üregben (aminek következtében a tüdő összeesik és a gyökérig zsugorodik). A hasüreg kóros állapotai szintén képesek felfelé tolni a tüdő határait: például folyadék (ascites) vagy levegő felhalmozódása (üreges szerv perforációjával).

A tüdő határai normálisak: táblázat

Alsó határok felnőtteknél
Tanulmányi terület	Jobb tüdő	Bal tüdő
A vonal a szegycsont oldalsó felületén	5 bordaköz	-
A kulcscsont közepétől ereszkedő vonal	6 borda	-
A hónalj elülső szélétől eredő vonal	7 borda	7 borda
Vonal a hónalj közepétől	8 borda	8 borda
Vonal a hónalj hátsó szélétől	9 borda	9 borda
A lapocka szögéből ereszkedő vonal	10 borda	10 borda
Vonal a gerinc oldalához	11 mellkasi csigolya	11 mellkasi csigolya

A felső pulmonális határok elhelyezkedését fentebb leírtuk.

Indikátor változás a testalkattól függően

Aszténiában a tüdő hosszanti irányban megnyúlikirányban, ezért gyakran kissé az általánosan elfogadott norma alá esnek, és nem a bordákon, hanem a bordaközökben végződnek. Ezzel szemben a hiperszténikusoknál az alsó határ magasabb pozíciója a jellemző. Tüdejük széles és lapos alakú.

Hogyan helyezkednek el a tüdő határai egy gyermekben?

Szigorúan véve a gyermekek tüdejének határai gyakorlatilagmegfelelnek egy felnőttéinek. Az óvodáskorú gyermekeknél ennek a szervnek a teteje nincs meghatározva. Később észlelik őket elöl 20-40 mm-rel a kulcscsont közepe felett, mögötte - a hetedik nyaki csigolya szintjén.

Az alsó határok elhelyezkedése az alábbi táblázatban látható.

Tüdőhatárok (táblázat)
Tanulmányi terület	10 éves korig	Életkor 10 év felett
A kulcscsont közepétől futó vonal	Jobb: 6 borda	Jobb: 6 borda
A hónalj közepétől induló vonal	Jobb: 7-8 borda Bal: 9 borda	Jobb: 8 borda Bal: 8 borda
A lapocka szögéből ereszkedő vonal	Jobbra: 9-10 borda Bal: 10 borda	Jobbra: 10 borda Bal: 10 borda

A pulmonális határok elmozdulásának okai gyermekeknél felfelé vagy lefelé a normál értékekhez képest ugyanazok, mint a felnőtteknél.

Hogyan határozható meg egy szerv alsó szélének mozgékonysága?

Fentebb már elhangzott, hogy légzéskor az alsóa határok eltolódnak a normál értékekhez képest a tüdő belégzéskor történő kitágulása és a kilégzéskor történő csökkenés miatt. Általában az alsó határtól felfelé 20-40 mm-en belül, lefelé pedig ugyanennyivel lehetséges az ilyen eltolás.

A mobilitás meghatározása háromban történika kulcscsont közepétől induló fővonalak, a hónalj középpontja és a lapocka szöge. A kutatás a következőképpen történik. Először is meg kell határozni az alsó szegély helyzetét, és jelölést kell tenni a bőrön (használhat tollat). Ezután a pácienst megkérik, hogy vegyen mély lélegzetet és tartsa vissza a lélegzetét, majd ismét megtalálja az alsó határt, és jelzést készít. És végül a tüdő helyzetét a maximális kilégzéskor határozzuk meg. Most, a jelekre összpontosítva, meg tudja ítélni, hogyan mozdul el a tüdő az alsó határához képest.

Egyes betegségeknél a tüdő mobilitásamarkánsan csökken. Például ez akkor fordul elő, ha összenövések vagy nagy mennyiségű váladék a pleurális üregekben, a tüdő rugalmasságának elvesztése emfizémában stb.

Nehézségek a topográfiai ütések vezetésében

Ez a kutatási módszer nem könnyű és megkövetelibizonyos készségeket, jobb esetben tapasztalatot is. Alkalmazása során felmerülő nehézségek általában a hibás végrehajtási technikával járnak. Ami az anatómiai jellemzőket illeti, amelyek problémát okozhatnak a kutatónak, az elsősorban a kifejezett elhízás. Általánosságban elmondható, hogy az ütőhangszerek végrehajtásának legegyszerűbb módja az aszténika. A hang tiszta és hangos.

Mit kell tenni a tüdő határainak egyszerű meghatározásához?

1. Pontosan tudja, hol, hogyan és mely határokat kell keresnie. A jó elméleti képzés a siker kulcsa.
2. Váltson tiszta hangzásról tompa hangra.
3. Az ujj-plessziméternek párhuzamosan kell feküdnie a meghatározandó határvonallal, de arra merőlegesen kell mozognia.
4. Tartsa lazán a karját. Az ütőhangszerek kis erőfeszítést igényelnek.

És persze nagyon fontos a tapasztalat. A gyakorlás önbizalmat épít.

Összefoglalva

Az ütőhangszerek nagyon fontosak a diagnosztikai tervbenkutatási módszer. Lehetővé teszi a mellkasi szervek számos kóros állapotának gyanúját. A tüdő határainak eltérése a normál értékektől, az alsó szél mozgásának károsodása néhány súlyos betegség tünete, amelyek időben történő diagnosztizálása fontos a teljes körű kezeléshez.