Trösztellenes szabályozás és az orosz közép- és kisvállalkozások támogatásának problémája

A piaci kapcsolatok kialakulása nem képzelhető elegészséges verseny nélkül. Ez utóbbi biztosítja a különböző vállalkozások által ugyanazon gazdasági szférában gyártott termékek minőségének javítását. A vállalatok fogyasztói hűségért folytatott küzdelme elősegíti a társadalom tagjainak életének javítását.

Bármely piaci rést megragadhat egy vállalkozástermékeik minőségének csökkenésével járnak. Ennek oka, hogy a fogyasztónak ebben az esetben nincs lehetősége kiválasztani a legjobb terméket, és csak arra kényszerül, hogy igényeinek kielégítésére vásároljon, amit egy vállalat biztosított. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében az állam felelősséget vállal a megfelelő törvények és programok elfogadásáért, vagyis a monopóliumellenes szabályozás végrehajtásáért. Ezt a kifejezést többféleképpen értelmezhetjük, ebben a cikkben a következő megfogalmazást fogjuk használni.

A monopóliumellenes szabályozás az állam tevékenysége, amelynek célja az üzleti tevékenységre, a piac fejlesztésére és a tisztességes verseny védelmére vonatkozó szabályok kidolgozása és végrehajtása.

A legtöbb európai ország elindult felépiaci rendszer az előző évszázad polgári forradalmai után. A kontinens ezen részének monopóliumellenes szabályozása nemcsak az állam, hanem a társadalom válaszaként is felmerült arra, hogy egyes vállalatok megpróbálták megragadni a megkövetelt piaci réseket.

A magánvállalkozások mint gazdasági mag fejlesztésea legtöbb nyugati országban a társadalom hosszú múltra tekint vissza. Ma támogatásának nemcsak normatív kifejezése van, hanem egy egész intézményi rendszert képvisel. Ugyanakkor teljesen legitim, és az üzletemberek különféle biztosítótársaságok, kereskedelmi bankok, regionális kezesek, jótékonysági egyesületek és ipari alapok kedvezményes programjait használják. Mindezek az intézmények aktív támogatást nyújtanak a növekvő vállalkozások számára.

Orosz tapasztalat a piaci kapcsolatok kialakításábanteljesen más előfeltételekkel társul. A Szovjetunió időszakát a fő gazdasági ágazatok teljes monopolizálása jellemzi. Az állam kezében összpontosuló gazdaság kizárta a piac fejlődésének lehetőségét. A múlt század végén a kapitalizmusra való hirtelen átállás csapást jelentett az ország gazdasági szektoraira. Ilyen körülmények között a monopóliumellenes szabályozás sokáig nominális maradt, másban nem talált kifejezést, csak az azonos nevű törvény normáiban.

Ma a piaci fejlődés szintje sokkal magasabb,mint a múlt század 90-es évek végén, azonban még mindig nem kielégítő. Ennek oka az, hogy Oroszországban a természetes monopóliumok a gazdaság jelentős részét elfoglalják. Ráadásul a kapitalizmusra való áttérés megfelelő előfeltételek hiányában és megvalósításának időzítése a legjobb módon nem befolyásolta a kis- és középvállalkozások kialakulását.

A monopóliumellenes szabályozás nem képes felvetnivállalkozói szellem, és ez utóbbi fejlesztése érdekében az intézményi bázis nem alakult ki. Így az állam kénytelen szigorítani az intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy egy vállalkozás egy bizonyos termék piacának jelentős részét megszerezze. De a gazdaság trösztellenes szabályozására fordított pénzeszközök jelentős részét fel lehetne használni a kis- és középvállalkozások támogatására.