Az állami környezetvédelmi politika érvényesa társadalmi-ökológiai helyzet szabályozásának legfontosabb tényezőire. Számos szerző szerint ezt a meghatározást speciális gazdasági, politikai, jogi és egyéb intézkedések együtteseként kell érteni. Az állam környezeti politikáját azzal a céllal hajtják végre, hogy az ország területén rendelkezésre álló természeti erőforrások ésszerű módon történő felhasználását biztosítsák, hozzájárulva a társadalom, a gazdaság és a természet dinamikusan kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
A fent említett menedzsmenttényező a természetgazdálkodás problémájának megoldásának hivatalos, általánosan elfogadott koncepcióján alapszik.
Ma Oroszország környezetvédelmi politikáját az elnöki rendeletekben rögzített stabil rendelkezések határozzák meg. A környezetgazdálkodás fő irányai a modern körülmények között:
- Új gazdasági és jogi mechanizmus kialakítása a katonai, gazdasági vagy bármilyen más tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak kezelésére.
- A természetvédelmet biztosító jogszabályok új társadalmi, gazdasági modelljének fejlesztése és alkalmazkodása.
- Engedélyezés, tanúsítás, szabványosítás kialakítása a környezetvédelmi szektorban, összhangban Oroszország belépésével a nemzetközi jelentőségű természeti biztonság rendszerébe.
- A környezeti monitoring egységes állami rendszerének kialakítása.
- Az erőforrás-megtakarító és környezetbarát technológiák bevezetésének ösztönzése.
- A Környezetvédelmi Szakértői Intézet bővítése.
- A vállalkozói tevékenység bővítése a környezetgazdálkodás területén.
- Az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba a környezetgazdálkodás és más területek területén.
A környezeti politikát és annak fogalmi alapjait bizonyos tényezők befolyásolják. Szakértők szerint a következő tényezőknek van jelentős hatása:
- A természetgazdálkodás problémáinak tényleges súlyosbodási foka egy adott ország területén.
- A környezeti állapot romlásával járó környezeti nehézségek jellege.
- Bizonytalanság a tudományos szférában néhány alapvetően fontos probléma megoldásában.
- Az erőforrások korlátozása (beleértve a pénzügyi forrásokat is).
- A környezetvédelmi és erőforrás-megtakarítási technológiák tényleges fejlettségi szintje (beleértve a hulladék megsemmisítését és ártalmatlanítását).
- A környezetbarát termékek versenyképessége, a környezetbarát termelés gazdasági hatékonysága.
Ezenkívül a környezeti politika fejlődését a nemzetközi elkötelezettségek, valamint a lakosság társadalmi reakciója is befolyásolja.
A fogalmi alap kialakításakorA természeti erőforrások szabályozása az országban fontos a gazdasági szabályozás mechanizmusainak működési elvének megválasztása. A gazdaságelmélet szerint a termelés természetre gyakorolt következményeit külső (külső) tényezőknek tulajdonítják. Ezek a tényezők akkor merülnek fel, amikor az állami és magánjuttatások egyensúlya felborul. Ilyen helyzetre példa a CHP-üzem működtetése. Az ilyen villamosenergia-termelés minden bizonnyal társadalmilag hasznos és bevételt hoz az erőmű tulajdonosának. Ugyanakkor ugyanakkor savas esőt, a környező területek radioaktív hátterének növekedését is kiválthatja. Így az egy társadalom számára előnyös CHP-üzem működése kárt okozhat azoknak a lakosságnak, amelyek nem profitálnak működéséből.
Az ország környezetvédelmi politikájának ilyennek kell lenniecélja a környezeti helyzet javítása. Egyes közvélemény-kutatások eredményei szerint az ország polgárainak többsége az államapparátust tartja felelősnek a természetes biztonságért.
