Bűncselekmények jelenlétébena személy mindegyikükért viseli a törvény által előírt büntetőjogi felelősséget. Mivel egyszerre a Btk. Több cikke alapján elítélték, felmerül a kérdés a bíróság által a büntetés kiszabásának szabályairól és eljárásáról. A választ arra az Art. Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 69. cikke.
Mit kell érteni az összesítés alatt?
A jogalkotó meghatározza a bűncselekmények összességétkét vagy több olyan bűncselekmény elkövetéseként, amelyek miatt az illetőt nem állították bíróság elé. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyeket az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének külön részében közvetlenül előírnak.
A bűncselekmények kombinációjával külön-külön kell büntetést kiszabni (az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 69. cikkének 1. része). Ez a követelmény a büntetés individualizálásának elvén alapul.
Halmozott büntetés: A kinevezés alapelvei
Három alapelvet alkalmaznak a bíróságok, amikor büntetést szabnak ki kumulatív bűncselekményekért. Alapvető és további szankciókra egyaránt vonatkoznak.
Az első a felszívódási elv.Használata esetén a súlyosabb szankció elnyeli a kevésbé szigorú szankciót, vagyis az utóbbit valójában nem veszik figyelembe, és nem befolyásolja a büntetés teljes nagyságát vagy időtartamát.
A második elv a bíróság által kiszabott szankciók részleges összegzése. Ebben az esetben a szigorúbb büntetéshez egy kevésbé szigorú büntetés jár, de nem teljesen, hanem részben.
A harmadik elv az összes teljes összeadásában fejeződik kia kiszabott büntetéseket. A végső határidő azonban nem haladhatja meg a halmozott bűncselekmények legsúlyosabb büntetésének maximális felét.
Ne feledje, hogy a modern jogszabályok aaz összesített bűncselekmények büntetésének kijelölését szabályozó rendelkezések jelentős változásokon mentek keresztül. Az Art. Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 69. cikke jelzi függőségüket attól, hogy egy adott bűncselekmény melyik súlyossági kategóriába tartozik.
A Btk. 69. cikkének 2. része
Ha az összes halmozott bűncselekményt úgy értékeljükKisebb vagy átlagos súlyú cselekmények, vagy súlyos bűncselekmény előkészítése vagy megkísérlése, vagy különösen súlyos bűncselekmény történt, a végső büntetést a fent említett három elv bármelyikével lehet kiszabni. Vagyis lehet abszorpció vagy hozzáadás (részleges vagy teljes). Art. 2. része Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 69. cikke előírja, hogy a végső összeg vagy időtartam a bűnös által elkövetett bűncselekmények legsúlyosabb büntetése esetén a lehető legnagyobb büntetés felével egyenlő vagy egyenlő legyen.
Az abszorpciót aa szankciók típusának hierarchiája, amelynek kimerítő felsorolását az Art. 44. pontja. Az összes lehetséges büntetés közül a büntetés a legenyhébb, ezért mindig elnyeli.
Az Art. 3. része Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 69. cikke
A norma harmadik része megállapítja a szabályokata büntetés nagyságának és időtartamának meghatározása, ha a bűncselekmények legalább egyikét különösen súlyosnak vagy súlyosnak minősítik. A határidőt ebben az esetben az összeadás elve határozza meg (részleges vagy teljes). Fontos, hogy végül a büntetés ne legyen nagyobb, mint az elkövető által elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény maximális szabadságvesztésének fele.
A szabálynak azonban van kivétele.Azokban az esetekben, amikor a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a szabadságvesztés maximális időtartama 20 év, a végső büntetés nem szabható ki halmozottan 30 évre. Ez a megközelítés ellentétes lenne az Art. 56. a Btk. Azt mondja, hogy a szabadságvesztés maximális lehetséges időtartama legfeljebb huszonöt év.
A 4. cikk Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 69. cikke: további szankciók
Amikor egy személyt bűnösnek találnak elkövetésébentöbb bűncselekmény közül az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell a számára kiszabott (fő és kiegészítő) büntetés típusát és összegét. Sőt, nem csak a végső határidőt jelölik, összesítve meghatározzák, hanem külön is megadják az egyes epizódokat.
A 4. cikk követelményei szerint az Art.Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 69. cikke a kiegészítő büntetés vonatkozásában ugyanazokra a kinevezési szabályokra vonatkozik, mint a főre. Tehát részleges vagy teljes kiegészítés esetén nem haladhatja meg a törvény által az ilyen típusú szankciókra előírt maximális összeget vagy időtartamot.
Büntetés a Btk. 69. cikkének 5. része alapján
Külön figyelmet kell fordítani a kérdésrebüntetés kiszabása olyan esetekben, amikor egy vagy több bűncselekmény elkövetéséről információ érkezett az első eset elítélése után. Ebben az esetben az újonnan feltárt bűncselekmény időrendben történő elkövetésének időpontjának meg kell előznie a bíróság határozatának kihirdetését. Például egy személyt lopás miatt ítéltek el, és egy bizonyos típusú büntetést rendelt el számára. Egy idő után kiderült, hogy hat hónappal azelőtt, hogy a bíróság kihirdette volna az ítéletet, más vagyon ellopásának újabb epizódja történt.
Cikkhez fűzött megjegyzésekkel összhangban.Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 69. pontja ebben a helyzetben a jogalkotás szintjén két fontos körülményről rendelkezik. Először annak ellenére, hogy valóban két büntetés lesz, a (végső) büntetést a bűncselekmények összessége alapján szabják ki. Másodsorban figyelembe kell venni az elítélt által az első büntetés alapján már teljesített (végrehajtott) időt.
Az a helyzet, amikor egy elítélt a megváltás előttaz első bűncselekmény bűntudata elköveti a másodikat, az eredetileg rendelt büntetés elégtelen erejéről beszél. Másrészt megerősíti azt is, hogy az a bűnöző, aki nem lépett a korrekció útjára, fokozott veszélyt jelent a társadalomra. E tekintetben a jogalkotó nem biztosította a befogadás elve végső határidejének megállapításának lehetőségét egy enyhébb büntetéssel.
Az összesítés elkövetése esetén büntetés kiszabásakorbűncselekmények esetén a bíróságnak mindig figyelembe kell vennie az elkövető életkorát az összes epizód elkövetésekor. A bírói gyakorlatban gyakran lehet olyan helyzetekkel találkozni, amikor az első bűncselekményt 18 éves kora előtt követték el, a másodikat pedig utána. Ebben az esetben a többség megjelenése előtt elkövetett bűncselekmény büntetését azokon a határokon belül kell kiszabni, amelyeket az Art. 88. -a.
