/ / A kereset alapja ... Díjigény. A követelés alapjának bizonyítása. 5. cikk, Art. 131 Polgári perrendtartás

A kereset oka: ... Díjigény. A követelés alátámasztása. Art. 5. o. 131 GIC

A polgári ügyletek résztvevői között gyakranviták merülnek fel, amelyek megoldása csak bírósági úton lehetséges. Az elégedetlen félnek joga van keresetet benyújtani. Annak érdekében, hogy kielégüljön, nemcsak a témát kell helyesen megfogalmazni, hanem azt is határozza meg a követelés alapját.

a követelés alapja az

A nyilatkozat elemei

Csak 2 van belőlük: tárgy és követelés alapján. Ezek az elemek jellemzik az alkalmazás tartalmát és jogi jellegét. Eljárási értelemben elengedhetetlenek a követelmények azonosságának meghatározásához. Egyszerűbben fogalmazva: a téma és a követelés alapja az individualizálásának eszközei. Ezekben az elemekben különbözik az egyik állítás a másiktól.

Mi az alapja a követelésnek?

A fogalom helyes megértése érdekében hivatkozni kell az eljárási jogszabályokra. A polgári peres eljárás követelményeit a Az Orosz Föderáció polgári perrendtartása.

A cselekvés alapja figyelembe veszik azokat a körülményeket és tényeket, amelyekből a megfogalmazott igény áll. Ez a megértés a polgári perrendtartás 131. cikkének rendelkezéseiből következik.

Megfogalmazással alperessel szembeni követelések, a kérelmezőnek hivatkoznia kell a körülményekre,jogi jelentőségű. Vagyis ezeknek olyan tényeknek kell lenniük, amelyekkel a jogszabály összeköti a kötelességek és jogok megszüntetését, megváltoztatását vagy megjelenését. Ezenkívül az érintett személynek biztosítania kell állítás igazolása.

díjazási igények

besorolás

A kérelmező a követelésének alapjául szolgáló körülmények 3 típusból állnak:

  • Törvényhozók.A felperes követelése közvetlenül belőlük következik. Például a hitelező kérésére, hogy zárolja le a zálogtárgyat, az alap a hitel- és zálogszerződések megléte, megfelelő tartalma, a megállapodások betartott formája, a hitelező kötelezettségeinek teljesítésének megerősítése.
  • Passzív / aktív legitimáció.A legitimáció során meghatározzák a felek eljárási helyzetét. Ebben az esetben megkülönböztetnek olyan tényeket, amelyek tanúskodnak a követelés kapcsolatáról az őket igénylő konkrét alanygal és az alperessel. Az elemzés eredményei alapján az alperest helyettesítő intézményt alkalmazzák vagy sem.
  • A kérelem okának tényei.Ezek a körülmények azt jelzik, hogy eljött az idő a bírósághoz fordulni. Például a zálogjog kizárása iránti kérelem oka az, hogy az adós megtagadja a hitelezőtől kapott pénzeszközök visszaszolgáltatását, vagy a kötelezettség teljesítésének késedelme.

Tehát korábban nyújtson be követelést, az érintett személynek össze kell gyűjtenie a követelések érvényességének alátámasztásához szükséges bizonyítékokat. Pontosan ezek azok a tények, amelyekből a követelmények következnek.

alperessel szembeni követelések

Fontos pont

Hagyományosan a szubjektív jog nem egy, hanem több jogi tényen alapszik a követelés alapja. azt azt jelenti, hogy a kérelmező a polgáritartalmilag és formában kontradiktórius eljárásnak különféle tényeket kell tartalmaznia, amelyek igazolják az állítások érvényességét. Ilyen kötelességet ró rá a törvény. A megfelelő rendelkezést az alfejezet rögzíti. 5 2 pont innent. 131. CPC.

A követelmények megfogalmazásának nehézségei

A gyakorlatban általában akkor merülnek fel problémáka körülmények összehangolása olyan szabályokkal, amelyek viszonylag konkrét és homályos elemeket tartalmaznak. Ilyen esetekben a bíróság és a polgári forgalomban résztvevők képesek meghatározni a különböző tények jogi jelentőségét. Ilyen helyzetek fordulnak elő például akkor, amikor keresetben olyan körülményeket határoznak meg, amelyek jelzik az alperes jogaival való visszaélését, a személyek tisztességtelenségét stb.

nyújtson be követelést

Ténybeli és jogi alap

A körülményeknek a kérelmező által említett elkülönítése gyakorlati jelentőséggel bír.

A tényleges alap összetettjogi tények és jogi (jogi) - a konkrét törvényi szabályok megjelölése, amelyeket a felperes véleménye szerint megsértettek. Azt kell mondani, hogy annak ellenére, hogy az Art. A polgári perrendtartás 131. cikke előírja, hogy a konkrét jogi rendelkezésekre való hivatkozások csak az ügyészre vonatkoznak, jelenleg ezt minden kérelmezőnek meg kell tennie, mivel a bizonyítási teher őket terheli.

A felperesnek meg kell határoznia a konkrét szabályozásta követelés indoka. A törvényre, az alkotmányra, a kódexre mint egészre való hivatkozások nem lesznek elegendők. Például az ügylet érvénytelenné nyilvánításának követelményét a Polgári Törvénykönyv 168–179. A felperesnek meg kell határoznia a vitatott ügyletnek megfelelő konkrét árfolyamot.

Díjigények

Ezeket a kijelentéseket végrehajtási nyilatkozatoknak is nevezzük. Bármelyik témája díjigény kötelező vagy önkéntes társulalperes kötelességének a bíróság által megerősített teljesítése. Egyszerűen fogalmazva, az ilyen nyilatkozatokban az érdekvédelem módszerei arra irányulnak, hogy az alperest bizonyos cselekvésekre kényszerítsék a felperes javára, vagy tartózkodjanak azok végrehajtásától.

állítás igazolása

Az ilyen követelésekkel kapcsolatos bírósági eljárások mindig végrehajtási eljárásokkal zárulnak. Nézzünk meg néhány példát.

Kérelem lakóhelyiségek illegális birtoklásból történő visszaszerzésére

Az ilyen állítást igazolásnak nevezik.A követelmények kielégítése főszabályként magában foglalja az egységes állami nyilvántartás módosításának szükségességét, az alperes telepről történő kitelepítését, valamint a nyilvántartásból való törlést. Annak érdekében, hogy mindezek a következmények bekövetkezhessenek, azokat meg kell adni a követelésben.

Amint a gyakorlat azt mutatja, az eset ezen kategóriáját tartják a legnehezebben megfontolandónak. Egy időben az ilyen viták nagyon gyakoriak voltak a lakáscsalások gyakori esetei miatt.

Ennek ellenére a joggyakorlat ilyen esetekbena jelen nem nevezhető teljesen fejlettnek. Vannak esetek, amikor a csalók hamis meghatalmazással vagy a tulajdonos félrevezetésével eladják az objektumot harmadik félnek, majd az ingatlant még többször eladják. Ennek eredményeként a harmadik vevő és az őt követők jóhiszeműen vásárolják az ingatlant. Ennek megfelelően meglehetősen nehéz visszaszerezni a tárgyat a birtokukból a Polgári Törvénykönyv 302. cikkének rendelkezései alapján.

gpk rf kereseti okok

Az a követelmény, hogy a helyiségeket eredeti állapotba hozzák

Egy ilyen kijelentés célja a helyreállítása jogok megsértése előtt. Ilyen igények merülnek fel abban az esetben, amikor a helyiség bérlője elválaszthatatlan fejlesztéseket, átalakításokat, rekonstrukciókat végez a törvényes tulajdonos beleegyezése nélkül.

Érdemes elmondani, hogy a felperest megtagadhatjákkövetelmények teljesítése. Például a bíróságnak jogában áll eldönteni, hogy a helyiségek megváltozott állapotban maradhatnak-e, ha nem sértik az állampolgárok érdekeit és jogait, és nem fenyegetik életüket / egészségüket (az LC 29. cikke).

Helyiség megváltoztatása módosított formában

Ilyen igényt általában a fent leírt igények ellenkeresetként igényelnek. Ennek alapja a ZhK 29. cikkének rendelkezései.

Meg kell jegyezni, hogy annak a ténynek köszönhetően, hogyA norma rendelkezése nem jelenti azt, hogy az átszervezésre / átalakításra vonatkozó szabályok csak egy szobát (lakást) érintenek, a "lakóhelyiség" kifejezést tág értelemben értelmezik. Más szavakkal, a 29. cikk 2 lakótérre (lakásra) alkalmazható.

Jelentős jogi tény, amely megakadályozza egy objektum megőrzését egy rekonstruált / újratervezett állapotban, az állampolgárok érdekeinek és jogainak megsértése vagy megsértésük fenyegetésének létrehozása.

határozza meg a követelés alapját

Változó követelmények

A jogszabály előírja a lehetőségetváltoztassa meg / pontosítsa a pályázat tárgyát vagy alapját. Az alany és az alap egyidejű korrekciója nem megengedett. Ellenkező esetben új igényt kell benyújtani.

A kereset alapjának megváltoztatásakor a bíróság felülvizsgálhatja a vitával kapcsolatos szabályokat. Ennek megfelelően a felperestől követelni lehet az igények további igazolását.

Alapváltozás

Feltételezi az eredeti kérelemben megadott körülmények új tényekkel való felváltását, kiegészítő információk feltüntetését, egyes tények kizárását, miközben a kérelem tárgya változatlan marad.

Nem minden felperes jártastörvény normái, a bírósági eljárások eljárási árnyalatai. Ennek megfelelően a gyakorlatban gyakran adódnak olyan helyzetek, amikor az eljárás során a kérelmező rájön, hogy a körülményeket nem ő fogalmazta meg elég helyesen. Ilyen esetekben szükségessé válik a követelés alapjának megváltoztatása. Például az érintett először azt jelezte, hogy az alperes megsértette a szerződés feltételeit, majd utalt az indokolatlan gazdagodásra.

Mi nem a követelés alapjának változása?

Semmi esetre sem tekinthető a kérelmező helyzetének megváltozása azon körülmények megváltozásának, amelyekre igényeit alapozza. Például:

  • A korábban közölt tényekre vonatkozó kiegészítő információk bizonyítékként történő megadása nem érinti sem a nyilatkozat alapját, sem tárgyát.
  • A szabályozási okok kiegészítése / módosításaszintén nem változtatja meg a követelések tartalmát és a körülményeket. Ez annak köszönhető, hogy a bíróság nem kapcsolódik a felperes által javasolt jogi képesítéshez.

A feltüntetett követelmények lehetnekcsökkentve / növelve vagy módosítva a számítások változása, az adósság időtartamának növekedése stb. miatt. Ezek a körülmények sem a követelések alapját, sem tárgyát nem változtatják meg.