A részvénytársaság alapvetően úja gyártó szervezet egy olyan formája, amelyet tagjai önkéntes részvétele alapján hoztak létre, és amely a társaság teljes tőkéjének bizonyos részét birtokolja. Az ilyen gazdasági kapcsolatok kialakítása természetes eredmény volt a magánvállalkozás átalakításának és fejlesztésének folyamatában.
A létezés egy bizonyos szakaszábana megnövekedett technológiai szint, a pénzügyi szektor szervezete és a technológiai folyamatok skálája előfeltételeket teremtett sok ember tőkéjének vonzásához egy olyan vállalkozáshoz, amely különféle okok miatt nem önállóan folytat kereskedelmi tevékenységet. A részvényesek felelőssége egy ilyen kombináció esetén a hozzájárulásuk összegére korlátozódik. Ez a feltétel, a magas tőkekoncentrációval együtt, nemcsak ígéretes, hanem kockázatos projektekben is lehetővé teszi jövedelmező befektetéseket, ami jelentősen felgyorsítja a tudományos és műszaki terület legújabb fejleményeinek megvalósítását.
A fő részvénytársaságnagyvállalatok és társaságok szervezeti formája. A világ bármely országának termelési ágazatában az egyének és a társaságok ilyen tőkeszövetségei a gazdasági szempontból jogi szempontból a legtökéletesebb mechanizmusok.
A részvénytársaság főbb jellemzői a következők:
- a teljes tőke felosztása részvényekre;
- a részvényeseknek a szervezet kötelezettségeiről csak az alaptőkéhez való hozzájárulás összegének a felelőssége terhelése;
- a tevékenységek megszervezése az elfogadott alapokmánynak megfelelően, amely alapul szolgál a teljes tőke és a résztvevők számának mobil változásaihoz;
- a vállalatirányítás koncentrálása az igazgatóság (testület) kezébe.
A részvénytársaság számos előnnyel rendelkezik a tulajdonjognak:
1. A társaságnak valódi lehetősége van részvényesi pénzeszközök vonzására, ami növeli alaptőkét és kibővíti a tevékenységek körét.
2.Az általános menedzsment és a konkrét menedzsment elválasztása lehetővé teszi, hogy kiválassza a legmegfelelőbb igazgatói jelölteket. A termelés hatékonyságáról érdeklődő részvényesek komolyan gondolják a vezetõ személyzet kinevezését.
3. A munkacsoport minden tagjának joga van teljes tulajdonossá válni a részvények egy részének megvásárlásával.
4. Lehetőség van az érdekelt felek hálózatának létrehozására más társaságok értékpapírok megszerzésével és saját tulajdonuk eladásával.
Акционерные общества бывают двух типов – закрытые és nyitva. Az első típusú társulás legfeljebb ötven résztvevő jelenléte. Ha ezt a korlátozást megsértik, nyílt részvénytársaságot kell regisztrálni. A bezárt szervezetek mentesülnek üzleti és pénzügyi tevékenységeik eredményeinek közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Ezért nem tudják ellenőrizni a külső információfelhasználókat a vállalkozás működése felett.
Открытое акционерное общество – это szervezeti forma, azzal a képességgel, hogy vonzza a nagy tőkét. A résztvevők nagy száma biztosítja a legkedvezőbb feltételeket ahhoz, hogy a termelés fejlesztéséhez elég nagy alapokat fektessenek be. A részvényesek jogosultak eladni az értékpapírok egy részét bármely vevőnek tárgyalásos áron. A társaságban uralkodó helyzet ellenőrzése és a tulajdonos politikájának folytatása érdekében elegendő egy csomag, amely az alaptőkét alkotó értékpapírok tizenöt százalékából áll.
A részvénytársaság az egyik főa gazdasági reformok végrehajtásának előfeltételei az országban. Az ilyen típusú szövetségek széles körű elterjedése és kialakulása normális feltételeket teremt a vállalkozások tevékenységéhez. Az állami szervezetek magántulajdonba való átruházásának kényelmes formájaként a részvénytársaságok hatékonyan ellenőrizhetik az irányítási struktúrák munkáját.
