Meteorológiai jellegű vészhelyzetek. A lakosság védelme

A civilizáció fejlődésének kezdetétől a bolygóngeológiai, meteorológiai, hidrológiai természetű veszélyhelyzetekkel fenyegetnek. Ezzel gyakran jelentős károkat okoznak. Az ártalmak nagysága a katasztrófák intenzitásától, a társadalom életkörülményeitől és fejlettségi szintjétől függ. Gondoljuk tovább jelentős meteorológiai vészhelyzetek.

A kérdés relevanciája

Az utóbbi időben gyakrabban fordultak elő Geológiai, meteorológiai, hidrológiai és biológiai veszélyhelyzetek. Például a vulkánok aktívvá válnakKamcsatka, a földrengések száma növekszik az Észak-Kaukázusban, Transbajkáliában, Szahalinban és a Kuril-szigeteken. A katasztrófák pusztító ereje is növekszik. Az utóbbi időben szinte rendszeressé váltak az árvizek, földcsuszamlások, tornádók, viharok, hurrikánok, hószállingózások stb. Meteorológiai és agrometeorológiai jellegű vészhelyzetek. Kétségtelen, hogy a mai emberiség nem ilyentehetetlen, mint korábban. Egyes katasztrófák sikeresen előrejelezhetők, mások pedig hatékonyan védekezhetnek. De a természetes folyamatokra adott bármilyen válasz a megnyilvánulás okainak és természetének mély ismeretét igényli.

minták

Természetes eredetű meteorológiai vészhelyzetek számos közös tulajdonsággal rendelkezik:

1. Minden katasztrófatípusnak sajátos térbeli vonatkozása van.
2. Minél nagyobb a jelenség ereje (intenzitása), annál ritkábban fordul elő.
3. Minden jelenséget bizonyos jelek előznek meg.
4. A váratlanság ellenére a katasztrófa bekövetkezése előre jelezhető.
5. Szinte mindig lehetséges aktív vagy passzív intézkedéseket tenni a veszélyek elleni védelem érdekében.

A meteorológiai veszélyhelyzetek okai: példák

A katasztrófákat különféle tényezők okozhatják. A leggyakoribbak közé tartozik:

1. Szél, beleértve a tornádót, vihart, hurrikánt. Meteorológiai vészhelyzet 25 m/s vagy nagyobb légáramlási sebességnél fordulnak elő.
2. Heves esőzés – 50 mm vagy több csapadék 12 órán belül.
3. Nagy jégeső – 20 mm-es részecskeátmérőtől.
4. Erős havazás - 20 mm csapadék 12 óra alatt.
5. Homok viharok.
6. Heves hóviharok 15 m/s és afeletti széllel.
7. Fagyok – amikor a talajfelszín hőmérséklete a vegetációs időszakban 0 fok alá csökken.
8. Kánikula.

A viharos szél, eső és fagy komoly károkat okozhat a létfontosságú infrastruktúrában, és veszélyeztetheti a lakosság életét. Természetes eredetű meteorológiai vészhelyzetek katasztrofális következményekkel járhat, ha:

1. A régió (régió, terület, köztársaság, körzet) területén fordulnak elő.
2. Több területet lefed.
3. Legalább 6 óráig tart.

Légmozgás

A bolygó légköre heterogén mind hőmérséklet, mindösszetétel szerint. A hőmérséklet-különbség biztosítja az általános légáramlást. Ez viszont befolyásolja a bolygó éghajlati viszonyait. A levegő mozgását szélnek nevezzük. Erősségét a Beaufort-skála szerint értékelik pontokban (0-tól 12-ig). A légmozgást anticiklonok és ciklonok jelenléte okozza. A szél mindig a magas nyomású területről az alacsony nyomású területre mozog. Egy ciklon átmérője elérheti a több ezer km-t. Az északi féltekén a szél iránya az óramutató járásával ellentétes, a déli féltekén pedig az óramutató járásával megegyező.

Hurrikánok

Nagy sebesség jellemzi őket. Ez elérheti a 12 pontot. Trópusi hurrikánok – tájfunok – támadnak a Csendes-óceán felett. Őket tartják a legerősebbnek Meteorológiai vészhelyzet. A hurrikánok mérete eltérő lehet.Általában a megsemmisítési zóna szélessége. Gyakran hozzáadják az alacsony erősségű viharszelek területét. Ilyenkor akár az 1 ezer km-t is elérheti a hurrikán szélessége. A tájfun pusztítási zónája általában 15-45 km. A hurrikánok időtartama átlagosan 9-12 nap. A pusztítás erejét a kolosszális energia jelenléte határozza meg az epicentrumban. Az 1 órán belül felszabaduló mennyiség egy 36 gigatonnás nukleáris robbanás erejéhez hasonlítható. A hurrikánok mellett gyakran más is Meteorológiai vészhelyzet. A jelenségeket elsősorban özönvízszerű esőzések kísérik, földcsuszamlásokat és sárfolyásokat okozva.

Viharok

Ezek áramlás és örvény.Ez utóbbiak komplex képződmények formájában jelennek meg, amelyek megjelenése ciklonális aktivitással jár. Meglehetősen nagy területen terjedtek el. A patakviharok helyi jelenségek. Kis területet fednek le. A patakviharok élesen elszigeteltek, egyediek és rosszabbak, mint az örvényviharok. Lehetnek sugárhajtásúak vagy készletek. Ez utóbbi esetben a levegő fentről lefelé halad. Sugárviharokban az áramlások vízszintesen és felfelé mozognak. Általában a völgyeket összekötő hegyláncok között haladnak át. NAK NEK A meteorológiai vészhelyzetek közé tartozik ise homok viharok.Fulladást okoznak, veszélyes élősködőket hordozhatnak, és jelentős károkat okoznak a berendezésekben. Általában az ilyen jelenségek sivatagokban, instabil időjárás esetén, a légköri frontok zónájában fordulnak elő. A rohamok általában hirtelen kezdődnek. Ezek azonban rövid életűek (akár néhány percig).

Tornádó

Általában meleg helyen fordul előciklon, és 10-20 m/s sebességgel mozog vele. A tornádó útjának hossza 1 és 60 km között lehet. Felső részén tölcsér alakú tágulás alakul ki, amely összeolvad a felhőkkel. Egyes esetekben az alsó rész megnagyobbodik. Ez akkor történik, amikor egy tornádó leszáll a földre. Magassága 800-1500 m lehet.A tornádóban a levegő forog és egyben spirálisan halad felfelé, vizet és port von be. Egy ilyen áramlás sebessége 330 m/s lehet. Az örvény belsejében nyomáscsökkenés tapasztalható. Ennek eredményeként megindul a gőz kondenzációja. A víz és a por miatt tornádó válik láthatóvá. A tenger felett átmérője elérheti a tíz, szárazföldön a több száz métert. A tornádóval együtt gyakran fordul elő zivatar, jégeső és eső. Ha az áramlások elérik a talajt, a rajta lévő tárgyak mindig megsemmisülnek. A tornádó minden tárgyat magába von, amivel útközben találkozik, felemeli és nagy távolságokra viszi. Ilyen HMeteorológiai természetből nagyon nehéz megjósolni.

Zuhany

Erőteljes csapadékot jelent.Különösen veszélyesek a 0,15-0,20 mm/perc sebességű záporok. Károkat okoznak a szemes termésben, megtelepedésüket okozzák. A hosszan tartó esőzések árvizeket okoznak. Emellett veszélyes lejtőfolyamatokat (talajfolyósodás, földcsuszamlások, iszapfolyás) okoznak.

Hóesés

Jelentősen akadályozza a forgalom mozgásátcsökkenti a láthatóságot. 12 óra alatt 20 mm vagy több is kieshet. A heves havazások és sodródások teljesen megbénítják a forgalmat, és károkat okoznak a villanyvezetékekben és az épületekben (a réteg nagy nyomása miatt). Ugyanakkor gyakoriak a hóviharok - a havat a szél szállítja. Minél alacsonyabb intenzitásuk, annál tovább tartanak.

Fagy

A növekedési időszakban jelentős csökkenés tapasztalhatóa hőmérséklet a termés pusztulásához vezet. Az északi régiókban gyakori a fagy. Rendkívül alacsony hőmérséklet jellemző Kamcsatkára, Csukotkára, Jakutországra és a Magadan régióra. A kár nagysága nem annyira a normál t mutatóktól való eltérés mértékétől, hanem a helyi lakosság és a gazdasági komplexus alkalmazkodóképességétől függ majd az ilyen jelenségekhez.

Hő

Nyáron gyakori a szélsőséges időjáráshőmérséklet emelkedés. A hőség egy vagy több hétig is fennállhat. Rendkívüli állapotot hirdetnek ki, ha a hőmérséklet eléri a 35 fokot. A hőség növeli a tüzek, a folyók sekélyedésének és a mezőgazdasági növények károsodásának kockázatát. Sok esetben a szállítási műveletek fennakadásához vezet. A hőség gyakran okoz szárazságot. Hatalmas területen hosszú ideig fennáll a magas hőmérséklet és a csapadékhiány. Ha ez a helyzet legalább egy hónapig fennáll, a növények vízháztartása megbomlik, ami károsodásukhoz és halálukhoz vezet.

Viselkedési szabályok meteorológiai veszélyhelyzet esetén

Különféle ajánlások vannak arra vonatkozóan, hogyan kell viselkedni katasztrófa esetén. Minden embernek tudnia kell mit kell tenni meteorológiai vészhelyzet esetén, hiszen nemcsak az övéaz életet, hanem a szeretteit is. Az alapvető ajánlásokat az iskolában adják. Az életbiztonsági órákon a tanár beszél a vészhelyzetekről, azok előfordulásának viselkedési szabályairól.

Intézkedések zivatar idején

A villámlás veszélyes a vaku mögöttmennydörgés következik. Ilyen helyzetekben sürgősen meg kell tenni a biztonsági intézkedéseket. Ha a házban tartózkodik, be kell zárnia az ablakokat, a kéményeket, az ajtókat és a szellőzőnyílásokat. A kályhát nem szabad fűteni, mivel a csőből kilépő gázok ellenállása alacsony. Villámcsapás közben ne közelítsen vezetékekhez, lefolyókhoz vagy villámhárítókhoz. Nem ajánlott ablak közelében tartózkodni. Az elektromos készülékeket célszerű kikapcsolni. Ha zivatar idején az erdőben tartózkodik, válasszon alacsony növekedésű területet. Magas fák közelében veszélyes fedezékbe bújni. Magasabb helyről érdemesebb lemenni az alföldre. Nyílt területen (mezőn, sztyeppén) nem szabad lefeküdni a földre. Ki kell választania egy depressziót, és le kell ülnie, a lábát a kezével összekulcsolva.

Intézkedések hurrikán, tornádó, vihar esetén

Ha egy épületben tartózkodik, el kell távolodnia az ablakoktól ésa folyosón, a falak közelében, beépített szekrényeknél, az asztal alatt stb. helyezkedjen el biztonságosan. Először le kell kapcsolni a villanyt, el kell zárni a gázkészülék csapjait, és el kell oltani a tűzhely tüzet. Sötétben használjon lámpákat, gyertyákat és lámpákat. Ha hurrikánt talál kint, próbáljon távol maradni könnyű építményektől, hidaktól, elektromos vezetékektől, felüljáróktól, tavaktól, folyóktól, árbocoktól, fáktól és ipari létesítményektől. A repülő törmelékek elleni védelem érdekében rétegelt lemezeket, dobozokat, táblákat és egyéb rendelkezésre álló anyagokat használhat. A lehető leggyorsabban menedéket kell találni pincében, sugárzás elleni óvóhelyen, pincében stb. Sérült épületekbe nem szabad bemenni, mert fennáll az összeomlás veszélye. Porvihar idején le kell takarnia az arcát kötéssel, kendővel vagy sállal. Nyílt területen keressen egy útárkot, lyukat, árkot vagy bármilyen más mélyedést, és feküdjön le benne, szorosan a talajhoz szorítva magát. A fejet ruhával vagy ágakkal kell takarni. Veszélyes ilyen helyzetben autóban maradni.

Tevékenységek hóvihar idején

Épületeket csak kivételes esetben hagyhat elesetek. Autóval csak a főbb autópályákon lehet közlekedni. Amikor elhagyja a járművet, ne távolodjon el a látótávolságon túl. A Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma arra figyelmeztet, hogy természeti katasztrófák idején megnő a lopások és egyéb bűncselekmények száma. Ebben a tekintetben óvatosan kell eljárni az idegenekkel való kommunikáció során.

következtetés

A természeti vészhelyzetek mérlegelésekor meg kell jegyezniaz antropogén hatások jelentőségét azok előfordulásában. Az emberi tevékenységek gyakran megzavarják az ökoszisztémák egyensúlyát. Ez pedig a vészhelyzetek intenzitásának és gyakoriságának növekedését okozza. A Föld bármely területét érintheti a katasztrófa. A vészhelyzetek között mindig van kapcsolat. A legvilágosabban földrengések és szökőár idején nyilvánul meg. A trópusi ciklonokat szinte mindig árvizek követik. A földrengések során gyakran előfordulnak tüzek, gátszakadások stb.. A védőintézkedések tervezésénél a másodlagos következmények mértékének minimalizálása szükséges. Megfelelő előkészítéssel teljesen kiküszöbölhetők. A vészhelyzetek sikeres megelőzéséhez és megszüntetéséhez tanulmányozni kell azok okait és mechanizmusait. Megjósolható egy adott jelenség előfordulása annak fizikai lényegének ismeretében.

Természeti katasztrófák elleni védelem, meteorológiai,geológiai, hidrológiai és egyéb természetűek lehetnek aktívak. Ebben az esetben a mérnöki és műszaki építmények, építmények építése, erőforrások mozgósítása, létesítmények rekonstrukciója stb. A védelem lehet passzív is. Ebben az esetben a lakosság menedéket vesz igénybe. A passzív és az aktív védelmi módszereket általában kombinálják.