A Turing-gép nagy találmány lettamely megalapozta az informatika korszakát és számított a modern számítógépes rendszerek architektúrájára. Alan Turing kiváló brit matematikusnak és elemzőnek alig huszonnégy év alatt sikerült elméletben megalkotnia a matematika egyik alapvető problémájának megoldására szolgáló elvont mechanizmust, amelyet David Hilbert híres német professzor fogalmazott meg az Egyesült Államokban tartott nemzetközi matematikai kongresszuson. 1900 Párizsban.
A Turing-gép nemcsak egyértelmű válaszra váltspecifikus számítási problémát, de az algoritmusok elméleti és a programozás tudományos alapjaként is szolgált. Ezenkívül a bonyolult matematikai problémák megoldásának különféle elvont mechanizmusok felépítésével és az elektronikus eszközök által végrehajtott algoritmusok felépítésének alapelve képezte az alapját egy új szellemi tevékenységi terület - az informatika - megjelenésének.
A Turing-gép végtelen szalaggal van felszerelve,cellákra osztva, amelyek mindegyike tartalmaz egy meghatározott szimbólumot egy rögzített véges halmazból. Az összes szimbólum gyűjteményét a gép ábécéjének nevezzük. Ennek a sajátos ábécének az egyik karaktere kiemelkedik, és "űrnek" hívják. A Turing-gép megváltoztatja a cellák tartalmát a szalag mentén mozgó speciális olvasási és írási fej segítségével. A fejről információt kapva az egyes cellák tartalmáról, az eszköz a belső állapotától függően maga dönti el, hogy melyik karaktert írja ebbe a cellába, és hol mozgatja a fejet a művelet után. Ebben az esetben a gép belső állapota (memóriája) is változhat, amelyet egy bizonyos érték nullától egy bizonyos maximális értékig jellemez.
A Turing gép rendkívül egyszerű,ugyanakkor lehetővé teszi szinte minden program futtatását tiszta algoritmusok alapján. A különféle számítási műveletek végrehajtásához van egy speciális táblázat, amelybe bizonyos szabályokat rögzítenek, amelyek egy gép univerzális utasításainak halmaza. Ebből a táblázatból kiindulva, amely rögzíti a különböző állapotok és szimbólumok egy adott kombinációjának eljárását, az eszköz meghatározza, hogy mely számítási műveleteket kell végrehajtani az egyes helyzetekben. Valójában az univerzális Turing-gép a modern számítógépek első prototípusa.
Alan Turing ötletes találmánya sikeresvilágháború alatt a brit kriptanalitikai iroda német titkos kódok feltörésére használta fel. Gyakran Doenitz víz alatti keselyűinek titkos üzeneteinek visszafejtése Churchill asztalához került, mielőtt az a Reich-kancelláriához ért volna. Ellentétben a német kriptográfusokkal, akik tisztán intuitív megközelítést gyakoroltak és a kriptográfiát művészetként kezelték, Alan Turing módszere algoritmikus módszereket biztosított a titkos kódok visszafejtésének legösszetettebb problémáinak megoldására, amelyek összehasonlíthatatlanul hatékonyabbnak bizonyultak.
A nemdeterminisztikus Turing-gép adtaaz ellenséges rejtjelek megszakításának képessége nemcsak a leleményes kriptográfusok, hanem az iroda hétköznapi alkalmazottai számára is, az intuitív cselekvéseket a cél felé irányuló szisztematikus céltudatos mozgássá változtatva. A Turing-gép segítségével kapott adatok nagyban befolyásolták az angliai csata kimenetelét.
