Humanista és egzisztenciális irányzatoka múlt század közepén jelent meg Európában az elmúlt két évszázad filozófiai és pszichológiai gondolkodásának fejlődése eredményeként, valójában olyan áramlatok szublimációjának következménye, mint Nietzsche "életfilozófiája", Schopenhauer filozófiai irracionalizmus, Bergson intuíciója, Scheler filozófiai ontológiája, Freud és Jung pszichoanalízise, valamint Heidegger, Sartre és Camus egzisztencializmusa. Horney, Fromm, Rubinstein írásaiban elképzeléseikben egyértelműen nyomon követhetők ennek az irányzatnak a motívumai. Hamarosan Észak-Amerikában nagyon népszerűvé vált a pszichológia egzisztenciális megközelítése. Az ötleteket a "harmadik forradalom" prominens képviselői támogatták. Az egzisztencializmussal egyidejűleg humanisztikus irányzat alakult ki, amelyet olyan prominens pszichológusok képviseltek, mint Rogers, Kelly, Maslow, ennek az időszaknak a pszichológiai gondolatában. Mindkét ág ellensúlyává vált a pszichológiai tudományban már bevett irányoknak - a freudizmusnak és a behaviorizmusnak.
Egzisztenciális-humanista irány és egyéb irányzatok
Az egzisztenciális-humanista alapítójairányok (EGP) - D. Bugenthal - gyakran kritizálták a behaviorizmust a személyiség egyszerűsített megértése, az ember, a belső világ és potenciális képességek figyelmen kívül hagyása, a viselkedési minták gépesítése és a személyiség irányításának vágya miatt. A biheivioristák viszont kritizálták a humanisztikus megközelítést, amiért a szabadság fogalmának túlértéket adott, kísérleti kutatás tárgyának tekintve, és ragaszkodtak ahhoz, hogy nincs szabadság, és a létezés alaptörvénye az inger-válasz. A humanisták ragaszkodtak az ilyen megközelítés következetlenségéhez, sőt az emberek számára fennálló veszélyéhez.
Freud hívei szerint a humanisták isannak ellenére, hogy sokan közülük pszichoanalitikusként indultak. Ez utóbbi tagadta a koncepció dogmatizmusát és determinizmusát, ellenezte a freudizmusra jellemző fatalizmust, tagadta a tudattalanot mint egyetemes magyarázó elvet. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy a személyiség egzisztenciális pszichológiája bizonyos mértékig még mindig közel áll a pszichoanalízishez.
A humanizmus lényege
Jelenleg nincs egyetértésa humanizmus és az egzisztencializmus függetlenségének mértéke, de e tendenciák képviselőinek többsége inkább szétválasztja őket, bár mindenki elismeri alapvető közös vonásaikat, mivel e tendenciák fő gondolata az egyén szabadságának elismerése a választás és a választás során. saját lényének építése. Az egzisztencialisták és a humanisták egyetértenek abban, hogy a lét tudata, megérintése átalakítja és átalakítja az embert, emeli őt az empirikus lét káosza és üressége fölé, feltárja eredetiségét, és ennek köszönhetően önmagának értelmét adja. Ezenkívül a humanisztikus koncepció feltétel nélküli érdeme, hogy nem elvont elméletek kerülnek bevezetésre az életbe, hanem éppen ellenkezőleg, a valós gyakorlati tapasztalatok szolgálnak a tudományos általánosítások alapjaként. A tapasztalatot a humanizmusban kiemelt értéknek és alapvető irányelvnek tekintik. A humanista és az egzisztenciális pszichológia egyaránt fontos elemként értékeli a gyakorlatot. De itt is nyomon követhető ennek a módszernek a különbsége: a humanisták számára a legfontosabb a nagyon sajátos személyes problémák megtapasztalásának és megoldásának valós tapasztalata, és nem a módszertani és módszertani sablonok használata és megvalósítása.
Az emberi természet a háziorvosban és az EP-ben
A humanisztikus megközelítés (GP) azon alapszikaz emberi természet lényegének koncepciója, amely egyesíti változatos irányzatait és megkülönbözteti a pszichológia egyéb területeitől. Roy Cavallo szerint az emberi természet lényege, hogy folyamatosan a válás folyamatában legyen. Az emberré válás során autonóm, aktív, képes az ön megváltoztatására és a kreatív alkalmazkodásra, a belső választásra összpontosítva. A folyamatos válástól való eltérés az élet hitelességének elutasítása, "ember az emberben".
A humanizmus pszichológiájának (EP) egzisztenciális megközelítéseelsősorban a személyiség lényegének kvalitatív felmérésével és a válás folyamatának forrásainak jellegével való szemléléssel jellemezhető. Az egzisztencializmus szerint az ember lényege nem pozitív és nem negatív - kezdetben semleges. A személyiségjegyeket egyedi identitásának keresése során sajátítják el. Mind a pozitív, mind a negatív potenciál birtokában az ember személyes felelősséget választ és visel a választásáért.
Létezés
A lét létezés.Fő jellemzője az eleve elrendelés hiánya, az eleve elrendelés, amely befolyásolhatja a személyiséget, meghatározhatja a jövőbeni fejlődését. A jövőre halasztás, a felelősség másoknak, a nemzetnek, a társadalomnak, az államnak a vállára terelése kizárt. Egy személy maga dönt - itt és most. Az egzisztenciális pszichológia kizárólag a választás alapján határozza meg a személyiség fejlődésének irányát. A személyiségközpontú pszichológia kezdetben pozitívnak tekinti a személyiség lényegét.
Hit az emberben
A személyiségbe vetett hit az alapvető attitűd, amely megkülönböztetihumanisztikus megközelítés a pszichológiában más áramlatokból. Ha a freudianizmus, a behaviorizmus és a szovjet pszichológia fogalmainak túlnyomó többsége az emberbe vetett hit hiánya, akkor a pszichológia egzisztenciális irányzata éppen ellenkezőleg, az embert a benne való hit helyzetéből veszi. A klasszikus freudizmusban az egyén természete kezdetben negatív, befolyásolásának célja a korrekció és a kompenzáció. A biheivioristák semleges módon értékelik az emberi természetet, és alakítással és korrekcióval befolyásolják azt. A humanisták viszont az emberi természetet feltétel nélkül pozitívnak tekintik, és a befolyásolás célját a személyes aktualizálásban nyújtott segítségnek tekintik (Maslow, Rogers), vagy a személyes természetet feltételesen pozitívnak értékelik, és a segítséget a választásban a pszichológiai befolyás fő céljának tekintik. (Frankl és Budgethal egzisztenciális pszichológiája). Így az Egzisztenciális Pszichológiai Intézet tanítását az ember egyéni életválasztásának koncepciójára alapozza. A személyiséget kezdetben semlegesnek tekintik.
Az egzisztenciális pszichológia problémái
A humanista megközelítés ezen alapulaz észlelt értékek fogalma, amelyet az ember "magának választ", megoldva a létezés legfontosabb problémáit. A személyiség egzisztenciális pszichológiája deklarálja az emberi lét elsőbbségét a világban. Az egyén a születés pillanatától kezdve folyamatosan kölcsönhatásba lép a világgal, és megtalálja benne lényének jelentéseit. A világ fenyegetéseket, pozitív alternatívákat és lehetőségeket egyaránt tartalmaz, amelyeket az ember választhat. A világgal való interakció a személyiség alapvető egzisztenciális problémáihoz, stresszhez és szorongáshoz vezet, amelyek képtelenek megbirkózni az egyén pszichéjének egyensúlyhiányával. A problematika változatos, de sematikusan redukálható a polaritások négy fő "csomópontjára", amelyekben a személyiségnek választania kell a fejlődés folyamatában.
Idő, élet és halál
A halál a legkönnyebben megvalósítható, merta legkézenfekvőbb elkerülhetetlen végpont. A közelgő halál tudata félelmet tölt el az emberrel. Az életvágy és a lét időbeliségének egyidejű ismerete a fő konfliktus, amelyet az egzisztenciális pszichológia tanulmányoz.
Határozottság, szabadság, felelősség
A szabadság megértése az egzisztencializmusban szintén azkétértelmű. Egyrészt az ember a külső szerkezet hiányára törekszik, másrészt félelmét éli annak hiányától. Végül is könnyebb létezni egy szervezett univerzumban, amely engedelmeskedik a külső tervnek. Másrészről az egzisztenciális pszichológia ragaszkodik ahhoz, hogy az ember létrehozza saját világát, és teljes mértékben felelős érte. Az előkészített minták és struktúrák hiányának tudatossága félelmet szül.
Kommunikáció, szeretet és magány
A magány megértése a koncepción alapszikegzisztenciális elszigeteltség, vagyis elszakadás a világtól és a társadalomtól. Egy ember egyedül jön a világra, és ugyanúgy elhagyja azt. A konfliktust egyrészt a magány tudatossága generálja, másrészt az ember kommunikációs, védelmi igénye, valami nagyobbhoz való tartozás igénye.
A lét értelmetlensége és értelme
Az élet értelmetlenségének problémája abból eredaz első három csomópont. Egyrészt a folyamatos megismerés során az ember megteremti a saját értelmét, másrészt felismeri elszigeteltségét, magányát és a közelgő halált.
Hitelesség és megfelelőség. Borok
Humanista pszichológusok az elv alapjánegy személy személyes megválasztása esetén két fő polaritás létezik - a hitelesség és a konformizmus. Hiteles világnézetben az ember megmutatja egyedi személyes tulajdonságait, olyan embernek tekinti magát, aki képes döntésein keresztül befolyásolni saját tapasztalatait és társadalmát, mivel a társadalmat az egyes egyének választása hozza létre, ezért képes megváltozni erőfeszítéseik eredményeként. Az autentikus életmódot a belső összpontosítás, az innováció, a harmónia, a kifinomultság, a bátorság és a szeretet jellemzi.
Az a személy, aki külsőleg orientált, nincsbátorság, hogy felelősséget vállaljon saját választásáért, a konformizmus útját választja, kizárólag társadalmi szereplőként határozza meg magát. Felkészült társadalmi sablonok szerint járva az ilyen ember sztereotip módon gondolkodik, nem tudja, hogyan, és nem akarja elismerni választását és belső értékelést adni neki. A konformista kész paradigmákra támaszkodva a múltba tekint, aminek következtében bizonytalanság és saját értéktelenség érzése támad. Felgyülemlik az ontológiai bűntudat.
Értékalapú megközelítés az emberhez és a személyiségbe vetett hit,hatalmát mélyebben lehet feltárni. Az irány heurisztikus jellegét a különféle látószögek jelenléte is bizonyítja. A legfontosabbak a hagyományos-egzisztenciális, az egzisztenciális-analitikai és a humanisztikus egzisztenciális pszichológia. May és Schneider is kiemeli az egzisztenciális-integratív megközelítést. Ezen kívül vannak olyan megközelítések, mint Friedman párbeszédes terápiája és Frankl logoterápiája.
Számos fogalmi különbség ellenérea személyiségközpontú humanisztikus és egzisztenciális áramlatok szolidárisak az ember iránti bizalomban. Ezen irányok fontos előnye, hogy nem törekednek a személyiség "leegyszerűsítésére", a leglényegesebb problémákat a figyelem középpontjába helyezik, nem vágják el az ember létének a világon való megfelelésének és belső problémájának megoldhatatlan kérdését természet. Felismerve, hogy a társadalom befolyásolja a személyiség kialakulását és benne való létét, az egzisztenciális pszichológia szorosan kapcsolódik a történelemhez, a kultúratudományokhoz, a szociológiához, a filozófiához, a szociálpszichológiához, ugyanakkor a modern személyiségtudomány szerves és ígéretes ága.
