A késő középkorban a föld,A Neman és a Visztula folyók között található, Kelet-Poroszország nevét kapta. Fennállása során ez a hatalom különböző időszakokon ment keresztül. Ez a rend ideje, és a porosz hercegség, majd a királyság, és a tartomány, valamint a háború utáni ország, egészen a Lengyelország és a Szovjetunió közötti újraelosztás miatti átnevezésig.
Birtoklás története
Több mint tíz évszázad telt el a porosz földek első említése óta. Kezdetben az ezeken a területeken lakó embereket klánokra (törzsekre) osztották, amelyeket hagyományos határok osztottak szét.
Számos hódítás
porosz földek fennállása alattállandóan hódítási kísérleteknek voltak kitéve erősebb és agresszívabb szomszédok részéről. Tehát a 12. században teuton lovagok - keresztesek érkeztek ezekre a gazdag és csábító terekre. Számos erődöt és várat építettek, például Kulm, Reden, Thorn.
A tizennyolcadik századi hétéves háború aláásta a porosz hadsereg erejét, és oda vezetett, hogy a keleti területek egy részét meghódította az Orosz Birodalom.
A huszadik században az ellenségeskedés sem kerülte meg ezeket a vidékeket. 1914-től kezdődően Kelet-Poroszország részt vett az első, 1944-től pedig a második világháborúban.
A szovjet csapatok 1945-ös győzelme után pedig teljesen megszűnt, és a kalinyingrádi régióvá alakult át.
Létezés a háborúk között
Az első világháború alatt nagy veszteségekszenvedett Kelet-Poroszországtól. Az 1939-es térkép már megváltozott, és a frissített tartomány szörnyű állapotban volt. Végül is ez volt az egyetlen német terület, amelyet elnyeltek a katonai csaták.
Emellett Kelet-Poroszország elvesztette Soldau (Dzialdowo város) területét is.
Összesen körülbelül 315-en szakadtak meg.ezer hektár földet. És ez egy jelentős terület. E változások következtében a megmaradt tartomány óriási gazdasági nehézségekkel küszködött.
Gazdasági és politikai helyzet a 20-as és 30-as években.
A húszas évek elején, normalizálás utána Szovjetunió és Németország közötti diplomáciai kapcsolatok, Kelet-Poroszország lakosságának életszínvonala fokozatosan javulni kezdett. Megnyílt a Moszkva-Konigsberg légitársaság, újraindult a Német Keleti Vásár, és megkezdte munkáját a Königsbergszkij városi rádió.
A gazdasági világválság azonban nemmegkerülte ezeket az ősi vidékeket. És csak Königsbergben öt év alatt (1929-1933) ötszáztizenhárom különböző vállalkozás ment csődbe, és a munkanélküliségi ráta százezer főre emelkedett. Ilyen helyzetben a jelenlegi kormány bizonytalan és bizonytalan helyzetét kihasználva a náci párt saját kezébe vette az irányítást.
Terület újraelosztása
Kelet-Poroszország földrajzi térképei 1945 előttévekben jelentős számú változtatást hajtottak végre. Ugyanez történt 1939-ben, miután a náci Németország csapatai megszállták Lengyelországot. Az új zónázás eredményeként a lengyel területek egy része és Litvánia Klaipeda (Memel) régiója tartománygá alakult. Elbing, Marienburg és Marienwerder városok pedig Nyugat-Poroszország új kerületének részeivé váltak.
A nácik grandiózus terveket indítottak elEurópa újraelosztása. Kelet-Poroszország térképének pedig véleményük szerint a Szovjetunió területeinek annektálása mellett a Balti- és a Fekete-tenger közötti gazdasági tér központjává kellett volna válnia. Ezek a tervek azonban nem valósulhattak meg.
A háború utáni idő
Ahogy a szovjet csapatok megérkeztek, Kelet-Poroszországis fokozatosan változott. Létrejöttek a katonai parancsnoki hivatalok, amelyekből 1945 áprilisára már harminchat volt. Feladatuk a német lakosság számbavétele, a leltár és a békés életre való fokozatos átállás volt.
Königsberg területén és a környező területeken azonban hétköznapi német állampolgárok is éltek. Körülbelül 140 ezren voltak.
1946-ban Königsberg városát átnevezték erreKalinyingrád, melynek eredményeként kialakult a kalinyingrádi régió. Később más települések neve is megváltozott. Az ilyen változásokkal összefüggésben a meglévő 1945-ös Kelet-Poroszország térképet is átdolgozták.
Kelet-porosz földek ma
Ma a poroszok egykori területén vanKalinyingrádi régió. Kelet-Poroszország 1945-ben szűnt meg. És bár a régió az Orosz Föderáció része, területileg széttagolt. Az adminisztratív központon - Kalinyingrádon (1946-ig Königsbergnek nevezték) - jól fejlettek olyan városok, mint Bagrationovsk, Baltiysk, Gvardeisk, Yantarny, Szovetsk, Chernyakhovsk, Krasnoznamensk, Neman, Ozersk, Primorsk, Svetlogorsk. A régió hét városrészből, két városból és tizenkét kerületből áll. Az ezen a területen élő fő népek az oroszok, fehéroroszok, ukránok, litvánok, örmények és németek.
Érdekes helyek a modern Kelet-Poroszországban
És bár ma Kelet-Poroszország térképe megváltozotta felismerhetetlenségig őrzik a múlt emlékét a földek, a rajtuk található városokkal és falvakkal. Az eltűnt nagy ország szelleme ma is érezhető a jelenlegi kalinyingrádi régióban a Tapiau és Taplaken, Insterburg és Tilsit, Ragnit és Waldau nevet viselő városokban.
A túrák népszerűek a turisták körében,a Georgenburgi ménesben tartották. A tizenharmadik század elején létezett. A Georgenburg erőd a német lovagok és keresztesek menedékhelye volt, akiknek fő tevékenysége a lótenyésztés volt.
Eddig a templomok meglehetősen jó állapotban vannak,században emeltek (a korábbi Heiligenwalde és Arnau városokban), valamint a 16. századi templomok az egykori Tapiau város területén. Ezek a fenséges épületek folyamatosan emlékeztetik az embereket a Német Lovagrend virágzásának régi napjaira.
Lovagvárak
A legtávolabbi borostyánkészletekben gazdag vidékidők vonzották a germán hódítókat. A tizenharmadik században a lengyel fejedelmek a Német Lovagrend lovagjaival együtt fokozatosan elfoglalták ezeket a birtokokat, és számos várat újjáépítettek rajtuk. Némelyikük maradványa építészeti emlékként ma is kitörölhetetlen benyomást kelt a kortársakban. A legtöbb lovagvárat a XIV. és XV. században emelték. Építésük helyéül az elfoglalt porosz sánc-földvárak szolgáltak. A kastélyok építésekor szükségszerűen megőrizték a késő középkori rendi gótikus építészet stílusjegyeit. Ezenkívül minden épület egyetlen tervnek felelt meg az építkezésre. Ma egy szokatlan szabadtéri múzeum működik az ősi Insterburg kastélyban.