A költészet egész tudománynak nevezhető,amelynek megvannak a maga törvényei és szabályai, amelyek a költészet évezredei során alakultak ki. És ebben a cikkben az egyik legrégebbi költői dimenzióról - a hexaméterről - fogunk beszélni.
Mi a hexameter az irodalomban?
A hexameter a vers legrégebbi formája,az ókor óta ismert. Ez egy 6 fokozatú daktilméter, a 7. szótag után cezúrával és egy szótagos végződéssel. A hexameter volt a legelterjedtebb mérőeszköz az ókori költészetben, ő írta az "Odüsszeia" és az "Iliász" című művét. Ezért nevezik a hexametert epikus és hősi versnek is.
történet
A hexameter egy metrikus vers, amely felmerülta Kr.e. 8. század környékén NS. az ókori Görögországban. A tudósok nem tudják teljesen, hogyan keletkezett ez a méret. Van egy feltételezés a hexameter kölcsönzött természetéről. A legelterjedtebb vélemény szerint ez a mérő hettita és hurri költemények hatására keletkezett. Kezdetben a hexameter törvényei szerint összeállított verseket nem írták le, hanem szájról szájra szálltak.
A mítoszok szerint ez a versforma jött létreaz ókori görög Apollón isten, és Femonoi isten lánya, a delphoi pythia terjesztette el a földön. Ezért nem meglepő, hogy a hexametert eleinte csak szakrális teszteknél használták, például orakuláris beszédek és vallási himnuszok összeállításánál. Gyakran hangszerek kíséretében szavaltak ilyen verseket.
Jóval később a hexameter átment a heroikusbaköltészet és más versfajták. És az első írásos mintája Homérosz leghíresebb művei - az "Odüsszeia" és az "Iliász" - voltak, amelyek írása körülbelül ie 9-8 századra nyúlik vissza. NS. Ezekben a szövegekben a hexameter klasszikus formájában jelenik meg. Ezért a tudósoknak nincs lehetőségük nyomon követni ennek a versifikációs formának a kialakulását, az első írásos emlék a kész és teljesen megformált mérő példája.
Ami a római költészetet illeti, van egy hexameterelőször Quintus Annius mutatta be. Általánosságban elmondható, hogy ez a költői forma természeténél fogva alkalmas olyan nyelvekre, mint a latin és az ógörög, ahol a magánhangzók hosszának fonológiai jelentése volt. Ma ezt a méretet nem használják klasszikus formában, csak utánozzák és mesterségesen újrateremtik.
Hexameter: példák versekre és szerkezetükre
A heroikus antik hexameter az6 lábos vers, két lehetőséggel a lábak kitöltésére. Az erős helyet arsisnak hívják, csak hosszú szótag lehet. A gyenge pontot tézisnek nevezik - lehet hosszú vagy rövid szótag. A lényeg a mennyiségiség, vagyis az egyenlő mennyiségi elv betartása. Ebben az esetben az utolsó szótag bármi lehet, és a vers végének jele. A hexaméter diagram így néz ki: _UU | _UU | _UU | _UU | _UU | _X
Figyelembe véve, hogy minden láb cserélhetőspondeem, arra a következtetésre juthatunk, hogy 32 lehetőség van egy ilyen vers megvalósítására. A klasszikus 17 kemény hang így fog hangzani: Quādrupedānte putrēm sonitū quatit ūngula cāmpūm ...
Kénytelenek vagyunk latinul példákat hozni, hiszen az orosz nyelv a hosszú és rövid magánhangzók hiánya miatt egyszerűen nem képes klasszikus hexameterrel verset írni.
Sormetszet
Tehát, ha valamikor a teszt során találkozik a "magyarázd meg a kifejezéseket" hexameter "és" cezúra " feladattal, akkor hogyan kell válaszolni az első részre - tudod, de mi van a másodikkal?
A cézurát szóosztásnak (egyfajta szünetnek) nevezik, amely a versben egyenletesen ismétlődik. Azokat a részeket, amelyeket a cezúra általi szétválasztás után kapunk, hemistichnek nevezzük.
Az ilyen szünetek szerepe a hexameterben nagy annak köszönhetőa ritmikus méret szimmetriája. És például a szótagoknál a cezúra nem játszik fontos szerepet egy vers felfogásában. Metrikus méretekben (recitatív, fix ritmusú) szünetek szükségesek, hiszen ezek nélkül lehetetlen egy monoritmusos hosszú sort fülre fogni.
Ennek ellenére kezdetben szünet nélkül ejtik.hexameter. A szent versek példái bizonyítják ezt. És már később, az egyéni kreativitás fejlődésével a költői rendszer is kialakult. Csak egy anyanyelvi beszélő érti meg teljesen a Caesura jelentését az eredeti nyelven, amelyen az ősi művek íródtak.
Így a hexameter költőiegymás után elrendezett háromrészes részekből álló méret, melynek elejét és végét szünetekkel jelöljük. Általában az ilyen költői műveket 2-3 töredékre osztják.
Mire használják
Mint tudják, a költői dimenzióknak megvannak a maguk sajátosságaiszemantikai jellemzőt, amellyel összhangban alkalmazzák őket. A hexameter mindenekelőtt kiváló eszköz a képalkotáshoz és annak további feltárásához.
A tapasztalt költők, váltogatva a szüneteket, nagyon magas művészi hatást tudtak elérni képileg. Ez a hatás tovább fokozható, ha a szokásos strófát spondey-re cseréljük.
Ennek eredményeként a klasszikus méretet a lendületes akció leírására használták, ami gyors természetű. A spondey-t pedig akkor helyezték be, amikor ünnepélyességre, lassulásra és jelentőségre volt szükség.
Hexameter tonikban
Vannak azonban olyan nyelvek, amelyekben a magánhangzók hossza nembármilyen fonológiai értéke van, például német, orosz stb. Az ilyen nyelveken a hexametert mesterségesen hozták létre, hogy átadja a latin klasszikusok és az ógörög művek méretét.
Az ilyen mesterséges hexaméter általábanegy vers 6 hangsúlyos mássalhangzóval és 2, néha pedig egy hangsúlytalannal. Így a szillabo-tonikus verzifikációs rendszerben úgy néz ki, mint egy 6 láb hosszú daktil, amelyet koreával lehet helyettesíteni. Ezt a sémát 6 láb hosszú daktil-koreikus dolniknak is nevezik. Caesura a strófa közepén marad.
Orosz hexameter
Mint fentebb említettük, az orosz nyelvben ezt a méretet mesterségesen hozzák létre. 18 ütemű, míg az eredeti antik 24 ütemű.
Az orosz nyelvű hexameter betartja a szokásos három szótagos méretek szabályait, míg a hangsúlyos szótagok hangsúlytalanra cserélhetők, és fordítva. Általában a következő séma van:
_UU | _UU | _UU || _UU | _UU | _U, ahol || a cezúra megjelölése.
Ő lett az első ekkora orosz változatbanhexameter töredékei. Az e séma szerint írt versek először M. Smotritsky "Nyelvtanában" jelentek meg 1619-ben. Ezek azonban továbbra is csak tippek voltak, mivel a hosszú és a rövid szótagokat önkényesen állítottuk be, és a vers külsőleg a daktilok és a spondeák váltakozására emlékeztetett. A hexameter első stabil példájának a svéd Sparvenfeld 1704-ben írt munkáját tartják.
Trediakovszkij
Azonban csak Trediakovsky volt az első, aki jóváhagyta a normáthexameterhez - tizenhárom szótag. Ezt a gondolatot fejtette ki "Az orosz versírás új és rövid útja" című művében. A költő az „Argenida” gyűjteményben hozta fel az első példákat az új méretre: „Az első Phoebus, azt mondják, házasságtörés a Marsi Vénusszal / Láthatta: ez az isten mindent lát, ami történik, az elsőt…”.
Az ilyen típusú hexameter, amelyre Trediakovszkij más műveiben is találunk példákat, az orosz irodalom klasszikusává vált.
A méretekkel kapcsolatos munka azonban nem állt meg itt,folytatta Lomonoszov. Nem változtatott semmit, de elméleti alapot adott Trediakovszkij munkásságához. Jelentős az is, hogy ezek a vizsgálatok segítették Lomonoszovnak a szillabo-tonikus rendszerrel kapcsolatos munkáját, amely az orosz költészet alapjává vált.
Homérosz fordításai
A hexameter nem a legnépszerűbb rendszer az orosz költészetben. Ennek egyetlen igazán jelentős és nagyszerű példája Homérosz N. Gnedich és V. Zsukovszkij verseinek fordítása.
A legkeményebben az Iliász fordításán dolgozottGnedich - 2 alkalommal mutatta be az ókori görög klasszikusok példáját prózában és 1 alkalommal költészetben. Az utolsó próbálkozás (1787) a legjelentősebb, mivel ehhez a költőnek jelentős munkát kellett folytatnia a hexameter átalakításával és az orosz nyelvhez való hozzáigazításával. Bár eleinte alexandriai versben próbált fordítani, amelyen 6 évet töltött, de kiábrándult az eredményből, minden művét megsemmisítette és újrakezdte, már csak hexametert használva.
Az ilyen erőfeszítéseknek köszönhetően Gnedichnek sikerülthogy megalkossák Homérosz versének legjobb fordítását, amely a mai napig felülmúlhatatlannak számít. Íme egy kis részlet belőle: „Amikor az Ige meghalt, Festorides leült; és a seregből feltámadt / Hatalmas hős, Agamemnon hatalmas és hatalmas király ... ". Az eredetiben hexameterrel írt Iliász tehát ugyanabban a ritmusban jött létre oroszul.
Nehéz elhinni, de az első fordítási példákat negatívan fogadták az olvasók, és Gnedichnek meg kellett védenie a választott költői métert.
19. század
Zsukovszkij továbbra is Homérosz fordításán dolgozott,bevezetni az orosz olvasót az „Odüsszeia”-ba. Az egerek és békák háborúja remek adaptációja is birtokában van, amelyben a hexametert is költői alapnak vették. Példák a művekből: "Múzsa, mesélj arról a nagy tapasztalattal rendelkező férjről, aki / Sokáig bolyongott attól a naptól kezdve, hogy elpusztította Szent Iliont..." ("Az Odüsszeia"); „Figyeljetek: Mesélek, barátaim, az egerekről és a békákról / A mese hazugság, de a dal igaz, mesélik nekünk; de ebben... "(" Háború ").
Puskin, Lermontov,Fet és sok más költő a XIX. Az iránta való érdeklődés azonban fokozatosan alábbhagy. A 20. században ez a költői méter ismét újjáéled Vyach műveiben. Ivanov, Balmont, Shengeli, Nabokov.
