A balatoni csatát a Szovjetunió csapatai utolsó jelentős védelmi műveletének tekintik a második világháborúban. A művelet nevéhez fűződik a Balaton, amely Magyarországon található.
A balatoni hadműveletre 1945. március 6-15-én került sor. A 3. ukrán front egy részének erői a szovjet csapatok részéről vettek részt benne.
Ellenzéki oldalak
A csatában két fő harcoló fél vett részt - a Hitler-ellenes közösség és a náci blokk országai. Ide tartoztak a szövetséges országok, amelyek támogatták a fő csapatokat.
Anti-Hitler koalíció | A náci tömb országai | ||
az állam | szolgálati ág (hadsereg) | az állam | szolgálati ág (hadsereg) |
a Szovjetunió | 3. és 2. ukrán front (őrök, légi) | Németország | „Dél” és „E” egységek, a 4. légiflotta repülése |
Bulgária | 1. bolgár | Magyarország | 3. magyar |
Jugoszlávia | 3. jugoszláv | ||
Teljes szám | |||
400 000 ember, 400 harckocsi, több mint 6000 ágyú, 700 repülőgép | 431 000 ember, 6000 ágyú, több mint 800 harckocsi és ágyú, 850 repülőgép, 900 páncélos | ||
A balatoni csata egyenlő esélyekkel zajlott az összes létszámhoz viszonyítva.
Felek tervei
Németország és szövetségesei tervezték a magatartást1945 tele után sikeres ellentámadás, ezáltal a szovjet csapatok a Duna fölé szorultak. Ezenkívül ezen a területen maradt az egyetlen Németország számára elérhető olajmező. Enélkül a páncélosok és a légierők elveszítették üzemanyagukat.
A német parancsnokság javasolta a 3. ukrán front erőinek részenkénti felbomlását, három harckocsit követve a harckocsiseregektől. A műveletet tavaszi ébredésnek nevezték el.
A Szovjetunió parancsnoksága információkat kapott a tervekrőlNémet erők és az Ukrán Front csapatait bízta meg egy védelmi művelet végrehajtásával, valamint az ellenség legyőzésével a Balaton közelében. A bécsi hadjárat előkészítése ugyanakkor nem állt le. A balatoni csata volt a szovjet csapatok utolsó jelentős védelmi művelete a második világháborúban.
Hitler-ellenes csapatok felkészítése a védelemre
Fentről érkező utasításokra megkezdődött a 3. Ukrán Fronta védekező akciókhoz. A kurszki csata során szerzett tapasztalatokat felhasználták. A védekező munkát L.Z. vezetésével végezték. Kotlyar, aki a mérnöki csapatok főnöke volt.
Úgy döntöttek, hogy különös figyelmet fordítanak az ellenes harcraharckocsik, amelyekből az ellenségnek lényegesen több volt. Ennek érdekében a Gant és kb. Balaton (83 km), több mint 60 páncéltörő területet hoztak létre, amelyekbe a fő tüzérségi erők összpontosultak.
Sok szempontból a szovjet csapatok sikere függöttaz üzemanyag és a lőszer időben történő leszállítása. Az elülső raktárak a Duna másik partján (keleten) helyezkedtek el, ezért úgy döntöttek, hogy kötélpályákat és csővezetéket építenek az üzemanyag szállítására.
Ez lehetővé tette az anyagi és a műszaki növekedéstcsapatok bázisa. Ezt megelőzően a szállításokat az átkelőhelyeken keresztül szállították, de a rájuk támaszkodni a tavaszi jégsodródás és a német légi közlekedés miatt nem lehetett.
A balatoni hadművelet: harci események
A Wehrmacht csapatok offenzívája 1945. március 6-án éjszaka kezdődött. Az első sztrájkokat Jugoszlávia és Bulgária seregeire irányították. A támadóknak sikerült kikényszeríteniük a folyót. Drava. Két hídfőt tudtak elfogni.
Reggel 7-re a német erők offenzívát indítottak a következő szektorban (57. hadsereg). További haladásukat megállították.
1 óra 40 perc elteltével az ellenség harckocsira menthadsereget a 3. ukrán front szektorába. Ez volt a Wehrmacht fő csapása, amelyet a velencei és a balatoni víztározók között osztottak meg. Hatalmas harckocsitámadásokkal a nap végére 4 km mélyen előre tudtak lépni a frontba. Sikerült birtokba venniük a Sheregeyesh-t (erődítmény) is.
Március 7-én reggel a balatoni csataa német erők támadásával folytatták. A parancsnokság sebezhetőségeket keresett a Hitler-ellenes koalíció védelmében. Ugyanakkor a szovjet parancsnokság arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló erőket időben át lehessen vinni fenyegetőbb területekre. Az ellenség két napig képtelen volt áttörni a taktikai területet, de legfeljebb 7 km távolságban sikerült beékelődnie.
Március 8-án reggel a támadók bevitték a fő erőket. A harcok több napig sem csillapodtak, ezalatt a Wehrmacht csapatai két védelmi vonalat tudtak áttörni. Ez a siker azonban nem konszolidálódott, mivel a szovjet erők védelme ezzel nem ért véget.
Tíz napon belül az ellenség továbbjutott15-30 km nagyszámú harckocsi felhasználásával. Még mindig nem sikerült áttörniük a Dunáig, és március 15-ig offenzívájuk a szükséges tartalékok hiánya miatt teljesen leállt.
A balatoni csata volt az utolsó jelentősa német fegyveres erők offenzívája a második világháború alatt. Az ellenség támadásának visszaverése után az Ukrán Front egységei ellentámadást indítottak, amely Bécs ellen irányult.
Veszteség
A csaták két hétig tartottak különféle katonai fegyverek, harckocsik, repülőgépek alkalmazásával, így az emberi veszteségek mindkét oldalon lenyűgözőek voltak.
A Szovjetunió részéről 32 899 ember szenvedett, ebből 8492-en haltak meg.
Szovjet források szerint a Wehrmacht mintegy 40 000 embert veszített, valamint 300 löveget, 500 harckocsit, 200 repülőgépet. Számukra a "Tavaszi ébredés" katasztrofális veszteséggé változott.
találatok
A náci tömb nem teljesítettea kijelölt feladat, miközben nagyszámú katona és katonai felszerelés veszett el. Csapatai meggyengültek és kimerültek, ennek eredményeként a szovjet erők sikeres offenzívát indíthattak Bécs ellen.
Magyarországot, amelyhez a második világháború társult a Wehrmacht terveivel, felszabadították a náci tömbből.
