Описывая языки мира, ученые-языковеды используют különböző osztályozási alapelvek. A nyelveket a földrajzi (területi) elv szerint csoportosítottuk, a nyelvtani szerkezet közelsége alapján, a nyelvi relevancia alapján, az élő mindennapi beszédben való felhasználáshoz.
Az utóbbi kritérium alapján a kutatókossza fel a világ összes nyelvét két nagy csoportra - a világ élő és halott nyelvei. Az előbbiek fő tulajdonsága a mindennapi beszélgetés és a nyelvgyakorlat által használt viszonylag nagy közösség (emberek). Az élő nyelvet folyamatosan használják a mindennapi kommunikációban, megváltozik, bonyolulttá válik, vagy az idő múlásával egyszerűsödik.
A legszembetűnőbb változások a szókincsben fordulnak előa nyelv (szókincs): a szavak egy része elavulttá válik, archaikus színezést kap, és éppen ellenkezőleg, egyre több új szó (neologizmus) utal új fogalmakra. Más nyelvi rendszerek (morfológiai, fonetikai, szintaktikai) semlegesek, nagyon lassan és finoman változnak.
A halott nyelv, szemben az élettel, nem azhasználják a mindennapi nyelvgyakorlatban. Minden rendszere változatlan; konzerváltak, változatlan elemek. Különböző írott műemlékekben elfoglalták a halott nyelvet.
Az összes halott nyelv két nagy részre oszthatócsoportok: először azok, amelyeket valaha a távoli múltban élő kommunikációra használtak, majd különböző okokból megszűnt használni az élő emberi kommunikációban (latin, ókori görög, kopt, ó-izlandi, gótikus). A halott nyelvek második csoportjába azok a nyelvek tartoznak, amelyeket még senki nem beszélt; kifejezetten bármilyen funkció elvégzésére hozták létre őket (például megjelent az ószláv nyelv - a keresztény liturgikus szövegek nyelve). A halott nyelvet leggyakrabban élővé alakítják, aktívan használják (például az ókori görög helyet adott a görög modern nyelveknek és nyelvjárásoknak).
A latin nagyon különleges helyet foglal el a többiek között. Kétségtelen, hogy a latin halott nyelv: a Kr. U. Hatodik század óta nem használják az élő köznyelvi gyakorlatban.
De másrészt a latin találta meg a legtöbbetszéles körben elterjedt gyógyszerek, orvostudomány, tudományos terminológia, katolikus istentisztelet (a latin a Szentszék és a Vatikán állam hivatalos "állami" nyelve). Amint láthatja, a „holt” latint az élet, a tudomány és a tudás különböző területein használják. Minden komoly filológiai felsőoktatási intézmény szükségszerűen beépíti a tantervbe a latint, megőrizve ezzel a klasszikus bölcsészettudományi hagyományokat. Ezenkívül ez a holt nyelv az évszázadokon átívelő rövid és tágas aforizmák forrása: ha békét akarsz, készülj fel a háborúra; Memento Mori; orvos, gyógyítsa meg magát - mindezek a kifejezések latinból származnak. A latin nagyon logikus és harmonikus nyelv, öntött, sallang és verbális héj nélkül; nemcsak haszonelvű célokra használják (receptek írása, tudományos tezaurusz alkotása), hanem bizonyos mértékig a nyelv mintája, színvonala is.
