A társadalom sok különbözőből állelemek, amelyek állandó interakcióban vannak - az egyéntől, a társadalmi intézményektől kezdve és a nagy közösségekkel végződve. Mindez szerepel a társadalmi struktúra fogalmában. Más szavakkal, ezek alkotják a társadalom részeit és elemeit, és milyen összefüggésekben és kölcsönhatásokban vannak. A szociológiában a társadalom szerkezetének fogalmát először G. Spencer alkalmazta, aki ezzel a kifejezéssel megértette a társadalmi organizmus és egyes részei közötti stabil kapcsolatokat. Általában a társadalmat egy organizmushoz hasonlította. G. Spencer szerint a társadalmi szerkezet egy rend, a funkcionálisan összekapcsolt elemek és a köztük lévő függőségek elrendezése, amelyek alkotják az objektum belső rendszerét.
Ennek a kifejezésnek több meghatározása van.Például az egyik: a társadalmi struktúra az elemek összekapcsolódásának és kölcsönhatásának bizonyos módja, vagyis azok az egyének, akik társadalmi pozíciókat (státusokat) foglalnak el, és meghatározott funkciókat (szerepeket) látnak el. Láthatja, hogy ebben a meghatározásban a legfontosabbak az elemek, azok összefüggései és kölcsönhatásai. Vagy például egy ilyen definíció, amely figyelembe veszi a társadalom rétegeit vagy rétegeit: a társadalmi struktúra társadalmi pozíciók összessége, amelyek egymással kapcsolatban állnak és egymással kölcsönhatásban vannak, sorrendjük szerint hierarchikusan rendezve.
A társadalmi szerkezet tulajdonságai a következő változóktól függően vehetők figyelembe:
1. kölcsönös függőség.
2. Állandóság.
3. A mérés alapja.
4. A hatás meghatározása empirikusan megfigyelt jelenség után.
A társadalom társadalmi rendszere mint rendszeraz abban kölcsönhatásba lépő és integritását biztosító alrendszerek összekapcsolásának módja. Milyen alrendszereket tartalmaz a társadalmi rendszer? A társadalmi struktúra magában foglalja az egyéneket embercsoportok (közösségek), egyesítvebármilyen jel, kapcsolataik, kapcsolataik és interakcióik, különféle szervezetek és intézmények, csoportok, közösségek, normák, értékek és egyebek. Ezen elemek, a szerkezet egyes részei bizonyos viszonyban lehetnek másokkal, bizonyos pozíciót foglalhatnak el és meghatározott szerepet játszhatnak a társadalomban.
A társadalmi szerkezet legrészletesebb elemzéseK. Marx adta, aki megmutatta, hogy az élet politikai, kulturális és vallási vonatkozásai a termelés módjától függenek. Úgy vélte, hogy a gazdasági alap meghatározza a társadalom ideológiai, kulturális felépítését is. K. Marx hívei és tanítványai egy kissé eltérő viszonyt javasoltak, tekintve, hogy a kulturális, politikai és ideológiai szervezetek viszonylag autonómak, és csak végül függnek a gazdasági komponenstől.
De K.Marx és hívei a társadalmi kapcsolatokról a társadalom felépítésében nem voltak egyedüli. Így E. Durkheim különösen azt írta, hogy a társadalmi intézmények nagyon jelentős szerepet játszanak a társadalom integrációjában, különféle részeit egyetlen egésszé egyesítve. A strukturális kapcsolatok két formáját különböztette meg: a mechanisztikus és az organikus szolidaritást. M. Weber tanulmányozta és elemezte a társadalom szervezeti mechanizmusait: a piacot, a bürokráciát és a politikát.
T.Parsons úgy vélte, hogy a társadalom egy speciális típusú társadalmi rendszer, amely magas szintű specializációval és önellátással rendelkezik. A társadalom mint rendszer funkcionális egységét a társadalmi alrendszerek határozzák meg, amelyeknek tulajdonította a gazdaságot (alkalmazkodás), politikát (a célok elérése), a kultúrát (a minta fenntartása). A társadalom integratív funkcióját a "társadalmi közösség" rendszere határozza meg, amely főként normatív struktúrákat tartalmaz.
