Az elektromos világítás fejlesztésének története szükséges1870-ben kezdődött, amikor egy izzólámpát fedeztek fel, amely villamos áram segítségével adta a fényt. Az elektromos áram fejlődésének története sokkal korábban kezdődött, amikor Volta híres tudósának kísérlete egy alkáli elem létrehozásával zárult. És a legelső villamos árammal működő világítóberendezéseket a 19. század elején hozták létre. Megpróbálták őket utcai világításra használni, de túl drágák és kellemetlenek voltak.
A puccsot Pavel oroszországi mérnök készítetteYablochkov, aki 1876. december 12-én nyitotta meg az „elektromos gyertyát”, amely villamosenergia segítségével kényelmessé vált a világítás számára. A Yablochkov által kifejlesztett izzólámpa fontos finomítását a híres amerikai Thomas Edison találta ki. A készüléket egy vákuum héjba helyezte, amely megóvta az elektromos ívkel való érintkezést az oxidációtól, így lámpája elég hosszú ideig képes világítani. Segítségével az elektromos világítás fejlesztésének története új erőteljes lendületet kapott. 1879. október 21-én bekapcsolta az első izzót, amely két napig képes volt égni.
Egy könnyű kézzel Thomas Edison Electrica villanykörte kereskedelmi termékré vált, és már a 20. század elején elterjedté vált. A jövőben az elektromos világítás fejlesztésének története már a tudósok és a feltalálók erőteljes tevékenységének köszönhetően elkezdődött, mivel minden új találmány egy új fordulót szimbolizált a világítási ipar fejlődésében.
1901-ben Cooper Hewitt bemutatta alacsony nyomású higanylámpa működését.
1905-ben Auer műhelyében elkészítették az első volfrám spirállal ellátott világító lámpát.
1906-ban Kuh tudós feltalálta egy nagynyomású higanylámpát.
1910-ben fontos kulcsfontosságú áttörést hajtottak végre a halogénciklus megnyitása során.
1913-ban Langier feltaláló megmutatta a nagyközönségnek egy gázzal töltött lámpát, amely később megkapta a nevét.
1931-ben Pirani tudós kisnyomású nátriumlámpát készített.
1946-ban Schulz úr mindenkit megüt egy xenon lámpával.
1958-ban születtek a halogén izzólámpák.
1962-ben létrejött az első vörös emisszióspektrumú LED.
1982-ben a világ alacsony feszültségű halogénlámpákat látott.
1983-ban feltaláltak kompakt fénycsöveket.
Ezekben az időpontokban az elektromos készülékek fejlődésének történeteA megvilágítást nem csak a fejlett tudományos eredmények formájában, hanem a tömegfogyasztás végtermékeiben megvalósított találmányok formájában is megmutatják. A modern időkben a villamos fényforrások széles választéka, köztük a LED-ek, amelyek a történelem során végleges elismerést kaptak, tömegtermelése már jól megalapozott. Előnyeik a hatalmas élettartam, a nagy fényerősség, az apró méretek és az energiamegtakarítás szinte kimeríthetetlen lehetősége. Eddig azonban csak az elektronika fejlesztésének története büszkélkedhet a LED-ek széles körű használatával.
LED technológia az elektromos világításbana közeljövőben végre meg kell nyernie a megfelelő helyüket. A jövőt a LED és a fluoreszcens fényforrások közötti dominancia versenyében láthatjuk. A fénycső, amely manapság a legnépszerűbb fényforrás, a tisztelt szovjet tudósnak, S. Vavilovnak köszönheti pozícióját, aki nagy lendületet adott az ilyen világítás fejlesztésének és megalapozta a világítási tudomány alapját. Vezetése alatt fejlesztették ki egy olyan foszfort, amely az ultraibolya sugárzás spektrumát olyan spektrummá alakítja, amely az emberi szem számára jól látható. Jó jövőben is xenon lámpa vár.
