Az első világháború keleti frontja. Oroszország az első világháborúban

Mit tudunk arról a szörnyű katasztrófáról,sok országot érint, a modern embert? A kezdeti év 1914 volt. Az első világháború 1918-ban ért véget. Oroszország részt vett benne, de nem lett győztes ország. Sok ember meghalt. A szovjet történészek imperialistának és igazságtalannak nevezték ezt a háborút. Miert van az? Mert a mészárlás a kapitalista országok ellentmondásai miatt történt. Valahogy kimaradt a kérdés, hogy ki támadt meg kit. Nem vették figyelembe a nyerési esélyeket, de Oroszországnak megvoltak, és száz százalékban. Az ellenség kapitulációra kényszerült, és hazánk részvétele nélkül nem volt forrása a további küzdelemhez. Ha az első világháború keleti frontját gyakorlatilag nem pusztították volna el a forradalmi események és a háborúellenes propaganda, ez korábban megtörtént volna. Ha…

német harciasság

Erős sztereotípia van arrólfegyelmezett németek, született katonák, akik képesek egy erős és problémamentes hadigépezetet létrehozni. Vannak azonban jól ismert tények, amelyek nem szólnak a természetes német militarizmus ilyen elképzelése mellett.

A huszadik században két világháború volt.Mindkettőt Németország indította, és mindkettőben megsemmisítő vereséget szenvedett. A veleszületett fegyelem nem segített. A dicsért német technológia tehetetlennek bizonyult. A híres német tábornokok nem mutattak megfelelő hozzáértést. A világ legpontosabb katonái egész seregekben, parancsnokok vezetésével megadták magukat. Talán ez a 20. század különleges helyzete, és azelőtt, hogy az északi szellem erősebb és legyőzhetetlenebb volt? Nem, a tizennyolcadik és tizenkilencedik században a német katonáknak esélyük sem volt arra, hogy elmúlhatatlan dicsőség babérjaival fedezzék magukat. Nem ragyogott...

Az első világháború eseményei ma, annak ellenérea kronológiai távolság nem csak a századik évforduló miatt érdekes. A történelmet az ismétlődés jellemzi, bár nem szó szerint, de néha látható bizonyos hasonlóság. Érdekes összehasonlítani két globális katasztrófát is, különösen Oroszország és a Szovjetunió részvétele szempontjából. A történészeknek és politikusoknak nem ártana elgondolkodniuk a múlt tanulságain, hogy ne ismétlődjenek meg a katasztrofális hibák.

Az első és a második között, a népi mondás szerintbölcsesség, szünet… Huszonhárom év nagyon kevés, ez az időszak nem is tartozik a generáció fogalmába. Több mint két évtizede az emberek többsége nem tud gyermeket szülni, felnevelni és feltételeket teremteni a generációs szaporodás következő szakaszához, ez a vélekedések szerint 30 évig tart. De a férfinak sikerül megélnie a katonai kort.

Ami felkészült a harcra

Az első világháború fegyverei tökéletlenek voltak,de 1914-re már három fő csapattípus alakult ki: a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légiközlekedés. Ezután repülőgépeket és léghajókat használtak légi felderítésre és bombázásra. Megjelentek a tengeralattjárók, amelyek váratlan csapásokat mértek a hadihajókra és a kereskedelmi hajókra a vizek mélyéről. A tengeri aknák meglehetősen modern "szarvas" körvonalakat kaptak. Természetesen az első világháború sok mindenben különbözött a későbbi és modern fegyveres konfliktusoktól. A frontjain készült fotók bőséges lovassággal lepik meg a mai embert. Továbbra is a lovasság volt a fő mozgó ütőerő, de a páncélozott járművek és harckocsik fokozatosan átvették a helyüket a hadműveletek színterén, eleinte nehézkesek és ügyetlenek. A tüzérség olyan gyorsan fejlődött, hogy a 10-es évek számos mintája évtizedekig szolgált. A kézi lőfegyverek gyorstüzelővé váltak, Maxim, Colt és Hotchkiss géppuskái hatékonyabban tudták lekaszálni az ellenséges gyalogságot, mint a hagyományos puskák.

És természetesen az első világháború legszörnyűbb fegyvere - a mérges gázok. Még Hitler sem merte használni őket a fronton a Harmadik Birodalom teljes összeomlásának körülményei között.

Ennek az arzenálnak nem mindene volt elérhetőAz ellenséges felek 1914-es megindulására az ellenségeskedések kezdetéig néhányat véglegesítettek és létrehoztak, de az újrafegyverkezési folyamatok sebességéből ítélve a projektek és prototípusok szintjén már megvolt az alap. A védelmi ipar aktivizálásához az első világháború adta a lökést. A katonai felszerelések és felszerelések oroszországi gyártásának volumenét négy éven át bemutató táblázat a hazai ipar kolosszális felemelkedését szemlélteti:

Ezek a mutatók ma is igen jelentősnek tűnnek.

Talán rossz volt ez a fegyver?Nem, teljesen megfelelt az akkori szabványoknak, és néhány minta alkalmasnak bizonyult a Nagy Honvédő Háború alatti használatra. Rosszul voltak felszerelve az orosz katonák? Nem, az egyenruha és a lőszer is teljesen megfelelt a mi éghajlati viszonyainknak, legalábbis jobban, mint az osztrák. Az élelmiszerellátásról sem említett senki semmi rosszat. Az első világháború, amelynek résztvevői minden országban nehézségeket tapasztaltak, nem okozott élelmiszerválságot Oroszországban. A „száraz törvény” érvényben volt, és senki sem tiltakozott ellene. Ugyanez vonatkozik a technikai támogatásra is. Az orosz hadsereg Nagy-Britanniából és Franciaországból kapott fegyvermintákat, amelyek gyártását a hazai vállalkozások még nem sajátították el. A Farman és a Nieuport repülőgépek gyárainkban készültek szövetséges dokumentációk felhasználásával, és elég hozzáértő mérnök és munkás volt. Itt az ideje, hogy eloszlassuk az elmaradott „fast-bast” Oroszország mítoszát, amelyet 1914-ben hirtelen sújtott az első világháború.

mentség

1914-ben természetesen nem volt televízió ésfőleg az internet, így az információs háborút csak az újságok vívták, amelyek egynapos késéssel június 16-án közölték a borzalmas hírt Ausztria-Magyarország trónörökösének és feleségének meggyilkolásáról. Ez a bûn a szerbiai Szarajevóban történt, és ez volt az oka az 1914-1918-as elsõ világháború kitörésének, amely sok nép számára szerencsétlenséget hozott. Az érintett ország kormánya az incidens békés rendezésének két feltételének teljesítését követelte: egy osztrák rendőrcsoport bebocsátását a gyilkosság helyszínére és a csapatok bevonulását. A szerbek beleegyeztek a közös vizsgálatba, de a beavatkozást ellenezték. Ezután Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. Oroszországban megkezdődött a mozgósítás, amelyet az ortodox testvérpár védelmére irányuló erőszakkal kapcsolatos figyelmeztetések kísértek. Németország, meg sem várva az ellenségeskedés kitörését, hadat üzent. Ezúttal nem Szerbia, hanem Oroszország.

előfeltételek

Elkerülhetetlen volt az első világháború?A szubjunktív hangulat története nem tudja elviselni azt, ami volt, azon nem lehet változtatni. De amúgy is imádnak fantáziálni az emberek, és időről időre elhangzanak olyan verziók, hogy mi lenne, ha a diák Gavril elvenné, és kihagyná? Vagy egyáltalán nem lőne, hirtelen elfogta egy ortodox keresztény idegenkedés a gyilkosságtól?

Úgy tűnik, ebben az esetben is ez lehetmég egy nap vagy év, de elkezdődött volna az első világháború. Résztvevői állandó rivalizálásban éltek az egész földkerekség hatalmasságában. Németország gyarmatokat akart, és sem Franciaország, sem Anglia nem sietett megosztani vele afrikai, ázsiai és más tengerentúli területeket. Oroszország nem akart megválni a balti államoktól és Lengyelországtól, ráadásul az ország olyan gazdasági lendületet vett fel, hogy Bismarck előrejelzései szerint az 1950-es évekre egyszerűen regionális, esetleg világelső szerepre volt ítélve. Nagy harc folyt a "napos helyért".

A német vezérkar számításai

Az első világháború keleti frontja sokáigvolt a fő csatatér, de Oroszország katonai potenciáljának felméréséhez az osztrák-német parancsnokságnak némi időbe telt. Akárcsak Hitler 23 évvel később, von Moltke, az Osztrák-Magyar-Német Vezérkar parancsnoka is úgy gondolta, hogy a győzelmet gyors támadással lehet elérni, felszabadítva magát az ellenséggel való harcra. A hármasszövetség vezetése figyelmen kívül hagyva a közelgő csata túlnyomóan pozicionális jellegét, nem számolt az Orosz Birodalom kolosszális gazdasági potenciáljával, élelmezési függetlenségével és hatalmas emberi tartalékaival, így az első világháború frontjai egyenetlen létszámúak voltak. Az osztrákok seregüknek csak a tizedét küldték keletre, minden más Luxemburg és Belgium határán összpontosult. Augusztus 2-tól 5-ig mindössze három nap alatt, gyakorlatilag harc nélkül elfoglalták mindkét országot és megszállták Franciaországot. Augusztus 25-én, miután a Marne folyón legyőzték az ellenséget, az osztrák-magyarok és a németek Párizsba mentek. Úgy tűnt, közel a győzelem. De…

eközben Oroszországban

A hazafias érzelmek növekedése megtörténikminden háború kezdeti szakasza. A bejelentés után az emberek általában azt gondolják, hogy a hadsereg rövid időn belül legyőzi az ellenfelet. Ezt segíti elő a vizuális propaganda plakátok, újságok és ma még hatékonyabb média formájában. Sok történész szerint Oroszország nem fegyverkezett újra, nem volt ideje, de Ausztria-Magyarországnak elég ideje volt erre. A szovjet fegyveres erők 1941-es háború előtti állapotát azonban nagyjából hasonlóképpen értékelik. Az eredmény azonban e két felkészületlenség esetében más volt. Az első világháború keleti frontja a Kárpátokon túl nem tört be mélyebbre az orosz területre, ami arra utal, hogy hadseregünk nem volt olyan rosszul felfegyverzett és felszerelt. Ugyanez vonatkozik az ellátási kérdésekre is. A hadiipar gyorsan lendületet kapott, a legyártott fegyverek és lőszerek nemcsak az ellenségeskedések végéig voltak elegendőek. Az első világháború (1914-1918) befejezése után Oroszországot egy hosszú, további négy évig tartó testvérgyilkosságba keverték. Ezalatt az üzemek és gyárak gyakorlatilag inaktívak voltak, töltényeket, lövedékeket, ágyúkat, tarackokat, puskákat, géppuskákat és lőszereket nem szállítottak át a hadviselő felektől („piros” és „fehér”), mindezt raktárakból vitték el. Az étkezési kártyákat később vezették be, mint Franciaországban, Angliában, Németországban és Ausztria-Magyarországon, és a bolsevikok hatalomra kerüléséig nem volt hiány élelmiszerből.

Harcolni egy ilyen hatalmas ország ellenilyen hatalmas ipari és mezőgazdasági potenciál szinte lehetetlen. A hármas szövetség országai nem rendelkeztek elegendő erővel a garantáltan győztes végkimenetelű gyors offenzíva végrehajtásához, és a helyzeti harci lemorzsolódás csak katasztrofális eredményhez vezethet. A császár vezetése csak abban az illuzórikus lehetőségben reménykedhetett, hogy lenyűgöző vereségekkel vagy más okos trükkökkel kivonja Oroszországot a háborúból.

A későbbi első világháború eseményei azt mutatták, hogy ezek a tervek részben megvalósultak, de nem vezettek Ausztria-Magyarország győzelméhez.

Kezdeti szakasz

Oroszország mindig is igyekezett segíteni szövetségeseineka számukra nehéz időkben. Az első világháború sem volt kivétel. Az orosz birodalmi hadsereg aktív működésének kezdetének története tele van drámával. Az 1914 augusztusában elszenvedett marne-i vereség után elhamarkodottan tervezték a frontvonali hadműveleteket, amelyeket jobban is fel lehetett volna készíteni. Két hadsereg (A. V. Samsonov és P. K. Rennenkampf tábornok parancsnoksága alatt) rohant Kelet-Poroszország megtámadására, és legyőzte M. Prittwitz osztrák 8. hadseregét. A német császárt lehangolta a vereség, de ennek ellenére katonai vezetési szempontból az egyetlen helyes döntést hozta. Felfüggesztette a Párizs elleni támadást, és jelentős erőket küldött keletre. Az inga a másik irányba lendült, az orosz főparancsnokság stratégiai hibát követett el. A seregek eltérő irányokban támadtak, Berlin és Koenigsberg felé. Ez a kettősség meghosszabbította az első világháború keleti frontját, a hadműveleti koncentráció csökkenéséhez vezetett, amit a német vezérkar nem mulasztott el kihasználni. Az orosz hadseregek súlyos károkat szenvedtek, amelyek után úgy tűnt, nem volt mit gondolni offenzíváról. Az akciók helyzeti jelleget kaptak, ami általában véve az Antant javára vált. Az osztrák csapatok beszorultak, nem tudtak manőverezni, és az idő ellenük dolgozott.

Veszteség

Az első világháború frontjai példátlanok voltaktörténelem hossza. Oroszország kénytelen volt katonai műveleteket végrehajtani a Hármas Szövetséghez csatlakozott Törökország és Bulgária ellen. 38 ország került a véres konfliktusok egyre terjedő örvényébe. Egyiptom, sőt Oroszország közelmúltbeli ellensége, Japán is az antant oldalára állt. Olaszország nem tanúsított feddhetetlenséget, a nemzeti érdekeket részesítette előnyben a szövetségesi kötelességekkel szemben. Miután a Hármas Szövetség oldalán megkezdte a háborút, annak lefolyása során megváltoztatta katonái szuronyainak irányát.

Más országok is részt vettek az ellenségeskedésben.Az első világháború, annak négy éve, elég volt két tízmillió ember megnyomorításához és tízmillió ember halálához. Különös figyelmet kell fordítani a harcoló államok hadseregeinek emberveszteségeinek arányára. Jellemző, hogy a meglehetős számú halott katona mellett (Oroszországból közel 1,7 millió katona hiányzott) ez a szám kevesebb, mint a Hármas Szövetség országaié. Kinek hozta a legtöbb áldozatot az első világháború? Az emberi veszteségek táblázata így néz ki:

Az orosz hadsereg, a parancsnokság téves számításai ellenére(mindig is voltak és lesznek minden harcias oldalon), meglehetősen magas hatékonyságot mutatott be. Nem engedte, hogy az ellenséges csapatok mélyen behatoljanak területére, és sok esetben nem számokkal, hanem ügyességgel verte meg az ellenséget. Mégis, az első világháború összes éve alatt egyetlen olyan esetet sem jegyeztek fel, amikor orosz katonák átálltak az ellenség oldalára, nem beszélve arról, hogy ezredeket, hadosztályokat vagy hadseregeket toboroztak a disszidálókból. Ez egyszerűen nem történhetett meg. A legtöbb esetben a fegyveres nemzetközi konfliktusban részt vevő valamennyi fél nemességet és nagylelkűséget tanúsított a hadifoglyokkal szemben.

Pozicionalitás és támadáskészség

Az első világháború keleti frontja, valamintNyugati, 1915 után stabilizálódott. A csapatok állásokat foglaltak el és erősítésükkel, lövészárkok ásásával és erődített területek építésével voltak elfoglalva. Időről időre voltak áttörési kísérletek, de sem az erőteljes tüzérségi bombázás, sem a harckocsik használata, de még a mérgező klór sem segített a sikerben és a hadműveleti tér megszerzésében. Erre az első világháború összes éve alatt csak egyszer volt lehetőség. A győzelem szerzője Bruszilov tábornok volt, aki 1916 tavaszán és kora nyarán megtervezte és zseniálisan végrehajtotta az osztrák-német csapatok réteges védelmének áttörését a délnyugati fronton. A sikert elősegítette az ellenség alacsony morálja, az ügyes irányítás és az orosz egységek sikeres koncentrációja. Voltak számítási hibák is, különösen a tartalékok elégtelensége, ami miatt nem tudtuk maradéktalanul kihasználni a stratégiai működés eredményeit.

Az ellenségeskedések sorozata 1914-1918-ban

A szörnyű háború minden évét az jellemeztea stratégiai helyzet bizonyos jellege. 1914-ben bizonyos függőség volt az orosz hadsereg és az antant fegyveres erői között. A német és osztrák erők egy részének eltérítésével sikeres támadást hajtottak végre Galícia ellen.

1915 helyzeti év lett, de a németek továbbra is mutattak némi kezdeményezést, sikerült elfoglalniuk Lengyelországot, Nyugat-Ukrajna egy részét, a balti államokat és Fehéroroszországot.

1916-ban bizonytalan egyensúly volt,amely az egész első világháborút a végső szakaszban jellemezte. A német csapatok fő támadási iránya Franciaországban, Verdun térségében volt. A Bruszilov-áttörés ismét megzavarta a Hármasszövetség országainak terveit, gyorsan keletre kellett áthelyezniük a csapatokat, hogy elkerüljék a katonai katasztrófát.

1917-ben Oroszország kilépett a háborúból, majd külön békét kötött (1918) Németországgal és Ausztria-Magyarországgal.

Befejező?

Minden baj és katasztrófa véget ér egyszer.Az első világháború is véget ért. 1918 volt az a dátum, amikor a fegyverek elhallgattak. Az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlott. A győztesek diadalmaskodtak, igyekeztek kihasználni a helyzetet a harcok során felmerült anyagi költségek kompenzálására, Németország megbüntetésére, kártalanításra, terület egy részének elcsatolására. Oroszország nem vett részt ebben a folyamatban. Az 1917-es februári, majd az októberi forradalom demoralizálta a hadsereget, aláásta a gazdaságot, és politikai megfontolások arra késztették a bolsevik vezetést, hogy az Orosz Birodalom egyes régióit elhagyja más államok javára, vagy szuverenitást biztosítson nekik. Az első világháború, amelynek résztvevői békeszerződést írtak alá, és annak befejezése után sok megoldatlan problémát hagyott maga után. Németországot, az Antant legfőbb ellenségét legyőzték, megalázták és kirabolták, de a német népben még mindig érezte az igazságtalanságot és a haragot. Másfél évtizeddel később találtak egy vezetőt, aki rugószerűen összenyomva tudta kihasználni ezeket az érzelmeket. A versailles-i megállapodásokat érvénytelenítették, és nagyon kevés idő telt el addig a pillanatig, amikor a francia vezetésnek éppen azon a helyen kellett kapitulálnia, ahol az első világháború véget ért. A világ minden lapjában megkerül a fotó a campien-i vasúti kocsiról, amelyen 1918-ban aláírták a Németországot megszégyenítő békét.

De ez egy másik történet...