Az ókori Oroszországban a kereszténység már régen felmerülthogyan érte el a hivatalos vallás státusát. Abban az időben azonban túl gyengén terjedt és természetesen nem tudott versenyezni a pogányossággal.
Ezzel együtt a bálványimádás vallása felismerte más vallások befolyását.
A kereszténység kialakulásának előfeltételei formálódni kezdtek a Görögországgal folytatott kereskedelem fejlesztésekor. Azok a varangi harcosok és kereskedők, akik gyakran Konstantinápoltba mentek, átadták az új tanítást a szlávoknak.
Nagyon sok keresztény volt az orosz csapatbanIgor herceg, felesége, St. Olga szintén keresztény volt. Fokozatosan elterjedt egy új tanítás. Így a kereszténység kialakulása Oroszországban szorosan kapcsolódik az első varangói hercegekhez.
A pogányságot nagyon nem progresszív formának tekintik.vallás a korai feudális orosz állam körülményei között. Ebben a tekintetben Vlagyimir (az orosz herceg) intézkedéseket tett az ország politikai rendszerének és vallásának bizonyos mértékű megfelelése érdekében. Így a pogányság megújult.
Az ilyen átalakulások azonban nem voltak elegendőek a korai feudális állam körülményei között, ami monoteista vallás megalapozását tette szükségessé, amely összekapcsolódna a nagyherceg hatalmával.
Abban az időben a kijevi államban három ilyen is voltVallások: judaizmus, iszlám és kereszténység. Ilyen körülmények között Vlagyimirnak vallást kellett választania. A legközelebb állt természetesen a kereszténység. A nehézség azonban az irány megválasztása volt. Keleti és nyugati kereszténység volt. Vlagyimir herceg ezt a kérdést Konstantinápoly és Róma meglehetősen kézzelfogható diplomáciai befolyása mellett oldotta meg.
Minden tekintetben jövedelmezőbb volt együttműködniKonstantinápoly (bizánci). Ez nagyrészt a régóta kialakult politikai és gazdasági kapcsolatoknak tudható be. Mint tudod, Kijev és a Bizánci kölcsönhatás évszázadok óta folytatódott, míg a Rómával való kommunikáció meglehetősen gyenge volt. Így a kereszténység hivatalos vallásként való megjelenése a bizánci befolyással társul.
Meg kell azonban jegyezni, hogy nem egyszerrea kijevi állam lakossága ortodox lett. Abban az időben a kereszténység kialakulását némi erőszak kísérte a lakosság ellen. Ennek eredményeként számos ellentmondásos és heterogén vallás alakult ki az államban. Mindezek a mozgalmak az ország számos területén akadályozták a helyi lakosság formális keresztényesedését. A kereszténység megjelenése tehát nem gyorsította fel a pogány vallás megsemmisítését. Éppen ellenkezőleg, a bálványimádás már évszázadok óta létezik.
A kereszténység hivatalos vallássá válásának pillanatától kezdve az egyház a szervezeti rendszer megerősítésére és fejlesztésére irányuló intézkedéseket kezdett bevezetni.
Az egyház vezetője a kijevi nagyvárosi volt.A nagyobb városok egyházi ügyeit püspökök kezelik. Nagy területeket - egyházmegyeket - irányítottak. Eleinte öt ilyen terület volt, majd körülbelül tizenöt lett.
A kereszténység megjelenése a kijevi állambannem provokálta politikai alárendelést Konstantinápolynak. A bizánci sem volt teljes hatalma a vallási szférában. A 13. századig azonban a püspökök és a nagyvárosi főszabály szerint görögök voltak. De teljesen a kijevi hercegnől függtek. Sőt, minden fejedelem saját területén belül arra törekedett, hogy püspök legyen a fővárosában.
Először a templom fejedelmi karbantartás alatt állt. Ezt követően a szervezeti felépítés bővítésével kapcsolatban más jövedelemforrások is megjelentek.
Az anyagi vagyon fejlesztése és az azokra támaszkodva az egyház nagy hatást gyakorolt nemcsak a lakosság életére, hanem az ország politikai és gazdasági életére is.
