Bolygónk légköre léghéjföld, amely megvédi a felszínt a nap ultraibolya sugarainak minden élőlényre gyakorolt halálos hatásaitól. Ezenkívül a légkör megakadályozza a por és a meteoritok behatolását az űrből.
A légkör szerkezete: összetétel
A konténer gázkeverékből áll:térfogatának kétharmadát nitrogén foglalja el, ötödét oxigén, egy százalékát pedig inert gázok (kripton, argon, hélium és mások) teszik ki. A nitrogén és az oxigén térfogata szinte nem változik, mivel a nitrogén gyakorlatilag nem reagál más anyagokkal és vegyületekkel, az oxigént pedig a fogyasztás ellenére a növények mindig pótolják.
100 km magasságig ezeknek a gázoknak az aránya százalékban gyakorlatilag nem változik. Ennek oka a légtömegek állandó keveredése.
A leírt összetevők mellett a légkör összetétele0,030% szén-dioxidot tartalmaz, amely közelebb koncentrálódik a föld felszínéhez. Leginkább ipari központokban, városokban, a vulkáni tevékenység területén.
Ezenkívül a légkör szerkezetét is magában foglaljaalacsony por- és vízgőztartalom. Ez utóbbi komponens térfogata a környezeti levegő hőmérsékletétől függ: növekedésével több gőz képződik. A víz párás állapotú jelenléte a levegőben lehetővé teszi olyan természeti jelenségek megfigyelését, mint a napsugarak fénytörése, szivárvány stb.
A por a vulkánkitörések, por- és homokviharok idején kerül a légkörbe, a hőerőművek üzemanyagának hiányos elégetése következtében.
A levegő burkolatának sűrűsége nem mindenhol azonos.Ezt a mutatót befolyásolja a légkör magassága. A legsűrűbb héj a bolygó felszíne közelében található, és a magassággal ritkábban fordul elő. Már 11 km távolságban a légkör négyszer ritkább, mint a felszíni rétegben.
A légkör szerkezete: függőleges szakasz (rétegződés)
A gáz tulajdonságaitól, összetételétől és sűrűségétől függően a levegő burkolata 5 fő részre oszlik - koncentrikus rétegekre.
A legalacsonyabb réteg a troposzféra, a felsőamelynek határa a bolygó felszínétől 10 km-re helyezkedik el az Egyenlítőnél, a pólusoknál ez a mutató 18 km. Az alsó réteg szinte az összes vízgázt és a légkör teljes térfogatának csaknem 80 százalékát tartalmazza.
A troposzférában a levegő hőmérséklete a magassággal csökken: száz méterenként 0,6 fokkal hűl, a felső határon mínusz 45-50 fok figyelhető meg.
Ebben a héjban állandó a levegő mozgása, amely mozog, keveredik. Csak itt esik eső, zivatar, köd, vihar vagy havazás.
A második réteg belép a légkör szerkezetébe,a sztratoszféra, amely 55 km magasságig folytatódik. Ennek a héjnak alacsony a légnyomása és sűrűsége. A ritka tömegek ugyanazokból a gázokból állnak, mint a troposzféra, azonban itt több az ózon. Ezen oxigén izotóp maximális koncentrációja a felszíntől 20-30 km távolságra figyelhető meg. A sztratoszféra hőmérséklete emelkedik a magassággal, és a felső határon ez az érték 0 fok. Ennek oka a napenergia rövid hullámú részének az ózon általi abszorpciója, amely a levegő felmelegedését okozza.
A sztratoszféra felett található a mezoszféra, a magasságamely 80 km-re van a felszíntől. A hőmérséklet itt is mínusz 90 fokra csökken a felső határnál, a légsűrűség kétszázszor kisebb, mint a bolygó légkörének felszíni rétegeiben.
A 80 és 800 kilométer közötti távolság megteszia mezoszféra a negyedik héj, amely része a légkör szerkezetének. Itt a gázok ionizált állapotban vannak, és a hőmérséklet 160 km-es magasságban 200 fok, 650 km-nél pedig eléri az 1500 C-ot. Itt elektromos áramok képződnek, amelyek befolyásolják a mágneses teret, és aurorák lépnek fel.
Az utolsó külső héjat exoszférának hívják,amely 800 km felett helyezkedik el. Itt a részecskék mozgási sebessége elér egy kritikus pontot, ahol a gravitációt legyőzve elmehetnek az űrbe.
