/ / Frekvenciatartomány a rádióban és a televízióban

Frekvenciatartomány a rádió- és televíziós műsorszolgáltatásban

A frekvenciatartomány széles körben kifejezésfizikai és műszaki tudományok során, különösen a rádiómérnöki munkák során használják. Ez a koncepció mind az eszköz működési tartományát, mind az adott rádiószolgálat számára sugárzott frekvenciatartományt jelenti. És beszélhetünk a rádiófrekvencia teljes tartományának lebontásáról is.

A nemzetközi szabályok szigorúan szabályozzákszigorúan meghatározott tartományú különféle műsorszóró rádiórendszerek (ideértve a műholdat is) használata. Ezt diktálja a különféle rendszerek munkájának összeegyeztethetőségének biztosítása és a kölcsönös interferencia kiküszöbölésének szükségessége.

A rádiószabályzat szerint a Föld területehárom nagy területre osztva. Az első Európát, a FÁK országait, Oroszországot, Mongóliát és Afrikát foglalja magában. A második Amerika területe (északi és déli térségben egyaránt). A harmadik - Dél- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália, a csendes-óceáni térség. Minden régió rendelkezik a rádiófrekvencia-sávok eloszlásával.

Műholdas kommunikáció működtetéséhezfrekvenciatartományt ad szimbólumokkal: L, S, C, X, Ku, Ka, K, 1452 MHz-től 86,0 GHz-ig terjedő tartományban. A műholdas rendszerek túlnyomó többsége a C és a Ku sávban működik. A Ka sorozatot aktívan elsajátítják Európa és Amerika országaiban, ám hazánkban még nem találtak széles körű alkalmazást.

Эффективность антенны зависит от числа длин волн, amelyek illeszkednek az antennán. A frekvencia növekedésével a hullámhossz csökken (ezek az értékek fordítva arányosak), és a nagy antenna nem szükséges nagy antennákhoz. A C frekvenciatartományt egy 2,5-4,5 méteres antenna veszi, és a K tartományú hullámok fogadásához az antennák szükséges mérete csak 10-15 cm. Ugyanazon méretek mellett a nagy tartományban működő antennák nagyobb nyereséggel bírnak.

A műsorszórásban minden adó adó saját frekvenciatartományával is rendelkezik. Van egy osztályozás a rádióhullámok tartomány és hullámhossz. Szerinte a hullámok:

- Decametrikus, 10 000-100 000 kilométer nagyságrendű hullámhosszal, amelynek frekvenciái rendkívül alacsonyak (3 - 30 Hz).

- Megametrikus (hullámhossz - 1000-10 000 kilométer), frekvenciatartomány - 300 Hz-ig.

- Hektokilométerek (100–1000 kilométer hosszúsággal), ultramalacsony frekvenciákra (3000 Hz-ig) utalva.

- Extra hosszú (hossza - 10-100 kilométer) - nagyon alacsony (legfeljebb 30 kHz).

- Hosszú (hossza 1-10 kilométer) - alacsony (legfeljebb 300 kHz).

- Közepes (hossza 100-1000 méter) - közepes frekvenciák, 3000 kHz-ig.

- Rövid, 10-100 méter hosszú - ez az ún. magas frekvenciák (30 MHz-ig).

- Ultra rövid vagy méteres (1-10 méter hosszú), nagyon magas (300 MHz-ig).

- Deciméter (hossza 10-100 centiméter), rendkívül magas, 3000 MHz-ig.

- Centiméter (hossza 1-10 centiméter), rendkívül magas (akár 30 GHz).

- Milliméter (hossza 1-10 milliméter), rendkívül magas (akár 300 GHz).

A 300-3000 GHz frekvenciatartomány az ún. a hiper-magas frekvenciák tartománya.

A rádiós kommunikáció fejlesztésének kezdeti szakaszábanfőleg hosszú és ultra hosszú hatótávolságú hullámokat használtak. De a föld felszínén szétterülve erősen felszívódtak, és erőteljes adóeszközökre volt szükség. A stabil vételt közepes hullámokon végzik, de nehéz biztosítani rajtuk az átviteli hatótávolságot, és ezt a tartományt elsősorban a több száz kilométer sugarú helyi rádiós műsorszórás használja.

A rövid hullámhosszak nagy hatótávolságot biztosítanak, de érzékenyek az interferenciára és a jel torzítására. Ezeket többnyire a légi és tengeri navigációban, valamint a fő kommunikációs vonalakon használják.

A nagyfrekvenciás sávok fő előnye azantennák használatának lehetősége, amelyek méretei összehasonlíthatók a hullámhosszal, a sugárzás csak akkor hatékony, ha ez a feltétel teljesül. A hullámok láthatósági tartományon belüli terjedése alapján történő távolsági kommunikációs rendszerek kiépítése mesterséges alkalmazásával vált lehetővé a Föld műholdjai.