Az első félidő nagy, véres háborújaszázadi, nem hiába hívják régóta világnak. Az intenzív katonai katasztrófák mértéke, a meggyilkolt és megcsonkított fegyveres erők száma – minden feltűnő volt. Csak a meggyilkoltak számát több millió emberben mérték. Mind a nyertesek, mind a vesztesek hatalmas mennyiségű anyagi erőforrást pazaroltak el, és aláásták pénzügyi rendszereiket (kivéve az Egyesült Államokat, de ez inkább kivétel, mint szabály).
Több évnyi gyilkosság után azonban 1918-banévben véget ért az első világháború. A diadalmas győztesek pedig megkapták bónuszukat - egy ilyen drága (minden értelemben vett) győzelem után csak ők dönthettek a világrend jövőjéről. A Versailles-i Konferencia döntései lettek az első építőkövei egy új világrendnek. Erről a történelmi eseményről alább olvashat bővebben.
Párizs béke konferenciája
Közeledett a versailles-i konferencia időpontjaegy heves háború végétől. Először 1919 januárjában egy nemzetközi konferencia kezdett dolgozni Párizsban, amelyet a győztes országok gyűltek össze, hogy békeszerződéseket kössön és írjon alá a vesztes felekkel. Az esemény (néhány megszakítással) 1920. január végéig zajlott. A konferencián a fő résztvevők mellett szinte az összes akkoriban létező, az antant oldalán álló ország részt vett.
A vesztes országok a békeszerződések tárgyalása után kerültek be a konferenciára. Szovjet Oroszországot nem hívták meg a konferenciára. A főszerepeket Nagy-Britannia, Franciaország és az USA töltötte be.
Aztán voltak más nemzetközi fórumok is.A párizsi konferencia keretében több diplomáciai találkozóra is sor került, amelyek közül kiemelkedik a versailles-i konferencia. Emiatt a két esemény egyesül, és gyakran egyszerűen párizsi (versailles-i) konferenciának nevezik. Az esemény valóban jelentőségteljesnek bizonyult.
Kihívások és lehetőségek
Az utolsó háború eredményeinek teljes körű bejelentése érdekében az 1919-es Versailles-i Konferencia megkezdte munkáját. Eredményei globális jellegükben feltűnőek:
- A korábbi világpolitikai térkép megváltozott. A leghatalmasabb monarchiák összeomlottak.
- Meglehetősen erős, bár rövid életű (mint később kiderült) világméretű megállapodási rendszer jött létre.
- Az államok elszántak voltak - a háború utáni világrend új vezetői, akik rövid életű garanciái lettek.
Azonban nem minden alakult ilyen egyértelműen és egyértelműen.A fokozatos politikai békerendezés során nemcsak a legyőzöttek, hanem a győztesek között is nagy ellentétek alakultak ki. Különösen az Egyesült Államokat és egyes európai hatalmakat aggasztotta a külsőleg semleges Japán pozíciójának erősödése a Távol-Keleten, ahol a háború alatt nem voltak erős riválisai. Az ország fokozatosan kiépítette fegyveres és gazdasági erőit.
A hivatalos diplomáciai tárgyalások soránA háború utáni első években a japánoknak sikerült megtartaniuk elfoglalt területeiket Kínában és a tengerben ebben a térségben. Ugyanakkor a győztes USA egyre inkább úgy érezte magát, hogy a világ arénája, és különösen a Csendes-óceán „ura”. Hiszen a háború előtt is hatalmasak voltak, elfoglalták a világ vezető helyét. A katonai összecsapások évei alatt az Egyesült Államok viszonylag csekély emberi és gazdasági veszteségeket szenvedett el, de az európai államok amerikaiakkal szembeni teljes adóssága kéttízmilliárd dollárra emelkedett. Nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok nem csak gazdasági, hanem politikai haszonra is törekszik egy ilyen helyzetből. Mindezek miatt a versailles-i konferencia körülményei igen ellentmondásosnak és kétértelműnek bizonyultak. Természetesen ez még közvetlenül az esemény után is befolyásolta eredményeit.
Résztvevők
A párizsi (versailles-i) békekonferenciánnagyszámú ország volt a harcok számának megfelelően. Az ellenségeskedést formálisan lezáró diplomáciai tárgyalások több tárgyalócsoportot vonzottak:
- a háború fő résztvevői a győztesek;
- állapotok elvesztése;
- semleges erős államok (például Japán);
- újonnan alakult európai államok;
- Latin-Amerika, Ázsia és Afrika kisebb államai.
Az antant egykori és jelenlegi államai között nemkiderült, hogy csak a mi országunk. Miért nem vett részt Oroszország a versailles-i konferencián? Szovjet-Oroszország megtagadta a részvételt a konferencián, bár hivatalosan meghívták rá.
Az országok ezen nagy gyűjteményében csak néhány győztes ország rendelkezett szavazati joggal.
Amerikai feltételek
A háború utáni világ fejlődése annak ellenére, hogy a nagya versailles-i konferencia résztvevőinek száma nagyban függött az Egyesült Államok helyzetétől, amely Wilson 14 pontján alapult. A világ újjáépítésének radikális és nem teljesen reális programja volt, amelyet sok politikai erő még az Egyesült Államokban sem fogadott el. A lényege:
- a világrend nyitottsága, beleértve a szerződések, a szállítás, a kereskedelem nyitottságát;
- a gyarmati kérdés államok közötti rendezése, a lakosság jogainak figyelembevételével;
- az orosz kérdés megoldása, magának Oroszországnak az érdekeit is figyelembe véve;
- a területi kérdések megoldása Európában, az országok érdekeinek figyelembe vételével (Franciaország, Belgium);
- Olaszország terjeszkedését a nemzeti kérdés figyelembevételével kellett megoldani;
- új európai államok létrehozása;
- nemzetközi szervezet létrehozása (Nemzetek Ligája).
Ez a program, elég utópisztikus és nemsok ország érdekeit figyelembe véve, bár komoly hatással volt a versailles-i konferencia döntéseire, csak részben valósult meg. Wilson pontjai közül csak 4 valósult meg.
A versailles-i békeszerződés eredményei
A versailles-i konferencia eredményei nagyon jók voltak a világ számára. A diplomáciai tárgyalások számos megállapodással zárultak, amelyek több csoportra oszthatók:
- Németország elveszítette európai területeinek egy részét;
- az ország elvesztette összes meglévő afrikai és ázsiai gyarmatát;
- elismerte a benne lévő területek függetlenségétaz Orosz Birodalom részeként a háború kezdetére felmondott minden, a szovjet állammal kötött megállapodást, elismert minden Oroszország egyik vagy másik részén létrehozott országot;
- elismert minden új államot;
- Németország hadseregét erősen csökkentették, jóvátételt fizetett a győzteseknek.
A párizsi békekonferencián kidolgozott versailles-i szerződés egyúttal lezárta az utolsó háborút, és új korszakot nyitott a nemzetközi kapcsolatokban. De az új világ nem tartott sokáig.
A Nemzetek Ligája
A Versailles tényleges következményenemzetközi konferencia egy új nemzetközi szervezet létrejötte volt. A konferencián komoly vitákat váltott ki az új nemzetközi szervezet befolyási övezeteinek és létszámának problémája. Korábban a Nemzetek Szövetsége a béke megóvása és az újabb háború megelőzése feladatával jött létre a nemzetközi együttműködés kialakítása alapján.
A konferencia munkája során azonban világossá vált, hogy a Népszövetség létrejöttének és működésének több, meglehetősen egymásnak ellentmondó problémája van.
Egy új nemzetközi szervezet projektje Franciaországbólegyértelműen németellenes volt, és figyelembe vette a versailles-i békekonferencia dokumentumainak tartalmát. Ugyanakkor magának Németországnak nem volt joga szerepelni ebben a struktúrában. A Liga rendelkezett nemzetközi csapatok és vezérkar létrehozásáról.
Vagyis Franciaország a valódi megteremtését szorgalmaztaolyan struktúrákat, amelyek képesek lennének biztosítani a Népszövetség határozatainak végrehajtását. Egy ilyen projekt azonban nem vonzotta az ország vezető szövetségeseit – sem Nagy-Britanniát, sem az Egyesült Államokat –, projektjeik mérsékeltebbek voltak.
Az angol projektnek csak vázlata voltválasztottbíróság a szövetségbe egyesült nagy államok kölcsönhatásának szférájában. Feladata, hogy megakadályozza az egyesület egyik tagjának meglepetésszerű támadását a másik ellen. A britek úgy vélték, hogy ez lehetővé teszi jelentős gyarmati birtokaik megmentését.
Az amerikai projekt növelte a tagok számátLiga a kisebb államok rovására. A szervezet bármely tagjának területi egységének és politikai szuverenitásának kötelezettségeinek elve működni kezdett. A fennálló államalakulatok és határaik megváltoztatásának lehetősége azonban megengedett volt, feltéve, hogy a Liga tagjainak 75%-a úgy látta, hogy nem felelnek meg a jelenlegi nemzeti viszonyoknak és a nemzetek szuverenitásának elveinek.
Ennek eredményeként ez a dokumentum megállapodás volt közöttükEgyesült Államokban és Nagy-Britanniában, és tükrözte érdekeiket és a világ fejlődésének megértését. A Népszövetség fő feladatai a háborúval való szembenézés és a jelenlegi világrend megőrzése voltak.
különjárat
A Népszövetség egyértelműen a jelenlegi nemzetközi helyzetet és a Versailles-i Konferencia döntéseit figyelembe véve jött létre. A dokumentum első cikkelye megállapította a tagságot. A Ligában háromféle ország szerepelt:
- az alapító államok, amelyek a háborút lezáró békeszerződés részeként jóváhagyták a Chartát, a háborúban érintett országok voltak;
- olyan államok, amelyek nem vettek részt a háborúban (Európa tizenhárom állama, Latin-Amerika és Perzsia);
- a többi ország, amelyet általános szavazással vettek fel a Népszövetségbe.
Ligaszervek
A szervezet vezető szervei a Közgyűlés - a közgyűlés, a Tanács - a jelenlegi végrehajtó szerv és az állandó titkárság voltak.
Az első struktúra folyó évben egyszer ülésezett, és képes volt elemezni a jelenlegi helyzettel és a szerződések betartásával kapcsolatos összes kérdést.
A Liga második szerve változatlanul álltaz öt vezető hatalom képviselői és négy változó. A Tanács köteles évente egyszer ülésezni, és át kell tekinteni a Liga tevékenységi körébe tartozó kérdések széles körét.
A Titkárság az előírásokat betartva Genfben volt. Több alkalmazottból állt, és a Népszövetség napi munkáját irányította.
Washingtoni csúcstalálkozó 1921-1922
A csendes-óceáni ázsiai és európai országok vezetői számos olyan kérdést oldottak meg, amelyek a 10-es évek második felének viharos éveiben felhalmozódtak. XX század.
A konferenciára 1921 novemberétől került sor.1922 februárjáig Washingtonban. A háborút vesztes Németország és Szovjet-Oroszország nem kapott meghívást a konferenciára. De ezen országok képviselői informális tárgyalásokat folytattak az őket érdeklő kérdésekről.
A konferencián számos fontos jogi megállapodást írtak alá.
Az egyik fő szerződés benne volt a megállapodásbana gyarmati birtokok megőrzéséről a folyamatban lévő változások tükrében. A korábbi szerződéseket felmondták és újakat írtak alá, ami az Egyesült Államok, Japán és részben Kína növekvő befolyásáról tanúskodik.
Egy újabb szerződés, amely meghatározta a világ helyzetéta következő években megállapodás született a haditengerészeti fegyverek elszigeteléséről. Meghatározta a haditengerészet kiemelt fejlesztésére jogosult államok listáját, az ebben a folyamatban való részesedésüket és a katonai bíróságok maximális méretét. Ugyanakkor tilos volt nagy mennyiségű hadihajót és megerősített part menti építményeket építeni.
A konferencia az Egyesült Államok fővárosában folytatódott és sok tekintetben módosította a versailles-i konferencia megállapodásait.
A rendszer instabilitása
Többek számára elfogadott nemzetközi megállapodásoka háború utáni évekről rögzítette a kialakult helyzetet, feljegyezte a további fejlődés útjait és léptékeit, és végül egy időre stabilizálta a nemzetközi helyzetet. Ez azonban csak átmeneti stabilizációt hozott, mivel a rendszer instabilnak és hatástalannak bizonyult. Számos oka van az ilyen következményeknek:
- A versailles-i békekonferencia csak az államok egy részére terjedt ki, különösen negatívan hatott a Szovjetunió és az USA hiánya – két nagy országról van szó, nélkülük lehetetlen volt az európai pozíció megtartása.
- Maga a rendszer instabil helyzetben volt.Anglia és Franciaország ellentmondásai, Németország leépült helyzete, a régi struktúrába nem illeszkedő új államok – mindezek előbb-utóbb hatást gyakoroltak.
- A rendszer komoly hibája volt a javítástartalmazza az európai államok gazdasági tevékenységének elvét. Az ebből eredő megosztottság súlyosan tönkretette a gazdasági kapcsolatokat Európa régióiban. Az egységes piacot nem törték szét több tucat kicsi, és ezt a problémát sem lehetett semlegesíteni. Európa képtelen volt általános döntéseket hozni gazdasági kérdésekben. A két világháború közötti korszak közepén a gazdasági világválság pedig hozzájárult az országok közötti kapcsolatok erőteljes hanyatlásához.
Mindez komoly belsővel együttsok állam problémái a versailles-i konferencia meglévő rendszerének összeomlásához sodorták. Ráadásul az események újabb, ezúttal még ambiciózusabb világháborúhoz vezettek.
Németország és a Szovjetunió helyzete
Versailles-Washington konferencia hoztaegy nagyon szükséges, de nagyon instabil és igazságtalan béke. A versailles-i egyezmény következtében két nagy állam – Németország és Szovjet-Oroszország – esett áldozatul, ami a két állam kölcsönös közeledéséhez vezetett. Németország illegális katonai felszerelést hozott létre a Szovjetunió területén, és kiképezte katonai személyzetét. A Szovjetunió formálisan megkapta a jelentős európai állam státuszt (1922), ennek következtében az antant államok is kénytelenek voltak fokozatosan elismerni, különben Németország egyedüli helyzetben lenne az Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban.
Mindkét ország mérlegelte a versailles-i döntéseketa konferenciák igazságtalanok. Az antant államok minden felelősséget elhárítottak a múlt háborúért, bár a gyakorlatban ez egy halmozott európai probléma volt, és a vérontásért minden hadviselő fél okolható.
Jelentős mennyiségű jóvátételt követeltek tőleNémetország hozzájárult az inflációhoz és a helyi lakosság súlyos rétegeinek elszegényedéséhez. Valójában ebből született a náci rezsim, amely populista bosszúvágyat fogalmazott meg.
A Népszövetség, amely 1920 elején kezdte meg működését., az Antant irányította. A Németország elleni francia támadás megállítása nélkül (a Ruhr-medence elfoglalása 1923-ban), a Népszövetség elveszítette tekintélyét és képességét, hogy elfojtsa az elmúlt évek nagyobb konfliktusait, és végül nem tudta megállítani az új világháborút.
találatok
A Versailles-Washington Konferencia eredményei voltakjelentős. Az új két világháború közötti világkapcsolati rendszer egy világrend, amelynek alapját az 1919-es Versailles-i Megállapodás, valamint számos országok közötti jogi dokumentum alapozta meg. A meglévő rendszer európai komponense (egyébként Versailles) nagyrészt a győztes országok érdekeinek és pozícióinak hatására jött létre, figyelmen kívül hagyva a vesztesek és az újonnan létrejött államok érdekeit (csak Európában kilenc ország), ami ez a struktúra érzékeny az összeomlásra, többek között a reformkövetelések miatt, és nem tette lehetővé a hosszú távú állandóságot a világ ügyeiben.
Nemleges válasz az Egyesült Államokból a kérdésrea létező rendszerben végzett munkáról, Szovjet-Oroszország elszigeteltsége és a németellenes orientáció egy rosszul stabil és nem szűkre fókuszált gépezetgé változtatta. Emiatt egyre inkább megnőtt egy új világkonfliktus lehetősége a közeljövőben. Az Egyesült Államok szuverén országgá vált, és megtörte a jelenlegi rendet. A versailles-i béke Németország számára nehéz pontjai (a jóvátétel mértéke, stb.) sértették a lakosságot, revansista érzelmi hajlamokat gerjesztettek, ami az új, véres világháborút kirobbantó nácik hatalomátvételének egyik oka volt.
Washington katonai-politikai rendszere,a Csendes-óceán térségét felölelő, sokkal jelentősebb egyensúly volt, de nem is ideális. Instabilitását Kína politikai formációjának bizonytalansága, Japán külpolitikai fejlődésének katonai jellege, az Egyesült Államok politikájának elszigeteltsége és más fontos tényezők okozták.
A kialakuló versailles-i rendszer másik jellemző vonása a szovjetellenes törekvés volt. A diplomáciai udvariasság mögött sok helyen megnyilvánult az országok Szovjet-Oroszország iránti vérszomja.
A legnagyobb nyereség az alapított Versailles-bólrendszereket Anglia, Franciaország és az USA szerezte be. Akkoriban folytatódott a polgárháború Oroszországban, a kommunisták nyertek benne. Eleinte a szomszédos Afganisztánnal, az újonnan létrejött balti országokkal és Finnországgal próbáltak diplomáciai kapcsolatokat kialakítani. Kísérlet történt a diplomáciai kapcsolatok javítására az ellenséges Lengyelországgal, de Pilsudski nyíltan szovjetellenes akciókat hajtott végre, a lengyel hadsereg a szomszédos Ukrajna területén kötött ki. Válaszul a kommunista Oroszország megpróbálta visszacsatolni az egykori cári Oroszország e két részét, de a lengyelek ellenálltak, és a Szovjetunió súlyos vereséget szenvedett, aminek következtében a bolsevik kormány kénytelen volt tárgyalni Lengyelországgal. Ez az ország megtartotta a szovjet terület egy részét.
A háború utáni szerződéseka Föld bizonyos régióiban az ellentmondások felszámolását célzó megállapodások tartalmában felmerülő számos probléma miatt következett be. Ebből a szempontból Washington egyszerre volt Versailles következő része és változásának kezdete. Bár a Versailles-Washington Konferencia során megalkotott rendszer hamar megmutatta hatástalanságát, mégis hozzájárult, ha átmenetileg is, de mégis stabilizálódott.
Aztán újra megrendült a világrend.Ezúttal sem kevésbé jelentős. Egy generációval később (még egy kicsit kevesebben is) új háború tört ki, Németország ismét agresszor lett. Szovjet Oroszország ismét ellenezte. Az "új rend" összeomlott. A világ megdermedt a várakozástól, de a háború jelentősnek bizonyult, bár senki sem számított az első világháború borzalmainak megismétlődésére. A Versailles-Washington rendszer összeomlott, és örökre. A béke megteremtése után teljesen más emberek irányították a világ jogrendjét.
