A biztosítási jog a jog egyik ágaa biztosított és a biztosító közötti kapcsolatok jogi konszolidációjának szükségességével összefüggésben merült fel. Mielőtt megállapítanánk az iparág tárgyát és szabályozási módját, meg kell határozni a „biztosítás” fogalmát.
Ez az érdekek védelme.az Orosz Föderáció magánszemélyei és jogi személyei, illetve az Orosz Föderáció tantárgyai, önkormányzati egységei, amelyek a biztosítási esemény kapcsán keletkeztek a biztosító által a biztosítási díjakból és egyéb alapokból képzett pénzeszközök rovására.
Ez a biztosítási kapcsolat sajátosságaihogy azok a valószínűségi törvény alapján keletkeznek, mivel a biztosítótársaságok biztosítékot nyújtanak olyan események számára, amelyek, bár előfordulhatnak, de mikor és hol fordulnak elő, milyen károkat okoznak.
A fogalom
Страховое право – система норм, созданных для szabályozza a pénzalapok kialakulásának és használatának szabályait a biztosítási alapból, hogy megvédje a magánszemélyek és jogi személyek vagyonát, biztosítva a biztosítási esemény bekövetkezéséből eredő károkat vagy más, előre meghatározott eseményt, amely negatívan befolyásolta a biztosító személyes és vagyonterületét.
A biztosítási jog és módszerek tárgya
Ezek a biztosítás és a biztosító között a biztosítás és a védelem megvalósítása során felmerült közönségkapcsolatok.
A biztosítási törvény egyesíti a kötelező és adiszpozitív módszerek. Így például a Polgári Törvénykönyv 390. cikkének 1. részében a kényszerítő módszert (az előírások kötelező végrehajtása) alkalmazzák, amely tartalmazza azt a szabályt, hogy a biztosítási szerződést írásban kell megírni. A diszpozitív módszert (választás) használják például a Ptk. 93. cikke 3. részében, amely kimondja, hogy a szerződő felek megállapodhatnak a biztosítási szabályok egyes rendelkezéseinek módosításáról.
rendszer
A biztosítási jogrendszer 2 részből áll:közös és különleges. Az első tartalmazza az összes biztosítási jogintézmény szabályozására létrehozott normákat: fogalmak, elvek, a biztosítási tevékenységek engedélyezése és kormányzati szabályozása. A második tartalmazza a bizonyos biztosítási típusok szabályozását:
- üzleti kockázatok;
- tulajdon;
- magán;
- bankbetétek;
- egészség
- és mások
Biztosítási jog és annak alapelvei
Ezek a következők:
- biztosítási érdekű.Ennek a szerződés megkötésekor vagy a biztosítási esemény időpontjában kell lennie. Nem lehet biztosítani a felelősség és a veszteség kockázatát. Azon érdekeltségek listája, amelyekben a biztosítás nem megengedett, szerepel a Ptk. 928. cikkében;
- kockázatbiztosítás. Kifizetések történnek azon biztosítási esemény esetén, amely előfordulhat vagy nem fordulhat elő;
- egyenértékűségét. Bizonyos ideig biztosítani kell a biztosítási díjak összegének gazdasági egyenlőségét és a biztosítási esemény után kifizetett kártérítés összegét;
- a felek legnagyobb bizalmát. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megkötésekor minden olyan körülményt nyilvánosságra kell hozni, amely értéket jelenthet;
- a biztosítási kompenzáció kifizetése.Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak a ténylegesen elszenvedett veszteség összegét, azaz a biztosítottat a károsult kezdeti pénzügyi helyzetére kell fizetnie;
- okozati kapcsolat fennállása a veszteség és az azt okozó esemény között. Ez a legfontosabb, ha a kár megtérül. A következményeknek a biztosítási esemény következményeinek kell bekövetkezniük.
Információforrások
A biztosítási jog különböző szintű jogi aktusokon alapul. Források: az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, az Orosz Föderáció biztosítási szervezéséről szóló törvény, kormányrendeletek, elnöki rendeletek és mások.
