Robbanótöltet: cél és számítás

A robbanóanyag olyan vegyületek gyűjteménye, illkémiai anyagok keveréke, amelyek gyors eloszlás és kémiai átalakulás tulajdonsággal rendelkeznek, bizonyos mennyiségű hő és gázképződés után. Az ilyen anyagoknak két csoportja van:

• Pirotechnikai.
• Kezdeményezés, dobás, robbantás.

A robbanótöltet egy olyan edényben (fémben vagy műanyagban) koncentrált vegyi vagy nukleáris anyag mennyisége, amelynek speciális nyílásai vannak a robbanószerkezet számára.

Békés célokra a töltéseket pusztításra használjáksorompók, leromlott épületek stb. Katonai feladatok ellátása során az ilyen eszközöket hidak tönkretételére, útfelületek megrongálására, gödrök kitépésére használják.

A legelterjedtebb robbanóanyag a sajtolt TNT a dámában. Ez utóbbiakat a meghatározott paraméterek szerinti töltetek további előállítására használják.

Az alak megkülönbözteti:

• megnyúlt;
• halmozott;
• sűrített;
• göndör.

Minden formának megvan a maga célja. Például az alakosokat különféle szerkezetek aláásására használják. Következésképpen magának az anyagnak az alakja és vastagsága egyénileg kerül kiválasztásra.

Alapvető paraméterek a robbantási műveletek kiszámításakor

A bontási munkák vagy a műveletek tervezése során a robbanótöltetek számításának lényege mennyiségük, tömegük és helyük helyes megválasztása.

Az érintett környezet térfogata közvetlenül függ a túlnyomástól. Ezért a teljes számítás ennek a paraméternek a meghatározásával kezdődik:

D_o = p - p_0.

Ebben az esetben p a lökéshullámfront nyomása; p₀ - Légköri nyomás.

Ezen paraméterek különbsége a robbanóanyagok távolságától, a környezettől és a töltet mennyiségétől függ.

A túlnyomás mértékét több lépésben számítják ki: először megkeresik a robbanás becsült sugarát, majd a kapott szám alapján meghatározzák a tényleges túlnyomást.

Miután megkapta az összes szükséges adatot, először felmérheti az objektum megsemmisülésének mértékét (teljes, erős, közepes vagy gyenge).

Robbanási módszerek és töltéskomponensek

A robbanótöltetek előállítása a gyártásban történik, és kész formában érkeznek a raktárba, illetve lehetőség van közvetlenül felhasználás előtt legyártani is.

A töltés robbantásának négy módja van:

• Tűz;
• kémiai;
• mechanikai;
• elektromos.

Az első esetben gyújtószerkezetet használnakegy cső, amelyet még víz alatti robbantásra is használnak. A gyártás során szorítószerkezetet, speciális kötelet és detonátort használnak. Egyszeri és tömegtöltetek felrobbantására is szolgál.

A töltés működtetésének elektromos módjaA robbanóanyag egy teljes töltetcsoport egy bizonyos időpontban történő felrobbantására alkalmas. Gyártásához számos mérőműszerre, áramforrásra és elektromos detonátorra van szükség.

Különböző elemek robbantásának jellemzői

Az elem minden szerkezetéhez és térfogatához a robbanóanyagot egyedileg választják ki. Például:

• A faszerkezetek aláásására rönköket, gerendákat, különböző formájú érintkező és érintésmentes töltéseket használnak. Ebben az esetben az érintésmentes töltéseket csak koncentrálni kell.
• Az acél- és egyéb fémszerkezeteket csak érintkező külső megnyúlt szerkezetekkel lehet aláásni, a robbanótöltetet is lehet koncentrálni vagy figurázni.
• A beton- és vasbeton szerkezeteket érintésmentes és érintésmentes külső és belső töltések aláássák.

Koncentrált töltések jelölése

A robbanótöltet minden csomagja vízálló festékkel van megjelölve. A legtöbb részvény esetében a megnevezések szabványosak, és a következőkből állnak:

• Termékkód (például az SZ-1 jelentése „koncentrált töltet”).
• Ezután 3, kötőjellel elválasztott számjegy jelenik meg. Ezek a számok jelzik az üzem kódját, a tételszámot és a gyártási évet (sorrendben balról jobbra).
• A robbanóanyag kódja alább látható (például T - TNT). Ha az anyag oktatási jellegű, a jelölés helyett egy hosszú fehér csíkot helyeznek el.

Biztonsági óvintézkedések robbanóanyagok használata és robbantási műveletek során

Veszélyes anyagok előállítása és felhasználásaEzt csak speciálisan képzett emberek csinálják. Az ezekkel az anyagokkal érintkező személyeknek meg kell tanulniuk a biztonsági óvintézkedéseket, és követniük kell a kapott utasításokat.

A parancsok a következő sorrendben kerülnek kiadásra:

• előkészíteni (a jel megadása után az anyagot előkészítik a gyulladásra);
• tűz (a gyújtócső meggyullad);
• távolodjon el (erre a parancsra azonnal biztonságos távolságra kell mennie, még akkor is, ha nem történik gyújtás);
• elengedés (ilyen jelzés a robbanóanyagok és töltetek felrobbantása vagy hatástalanítása után történik).

Fontos! Robbanások végrehajtásakor előzetesen tanulmányozni kell az anyag parázslási és égési idejének tartalékát.