A jól ismert olaj és gáz mellett vannak mégmás ugyanolyan fontos ásványi anyagok. Ide tartoznak azok az ércek, amelyeket azért bányásznak, hogy feldolgozás útján vas- és nemvasfémeket nyerjenek. Az érctelepek jelenléte bármely ország gazdagsága.
Mik azok az ércek?
A természettudományok mindegyike a maga módján reagál ráez a kérdés. Az ásványtan az ércet olyan ásványok összességeként határozza meg, amelyek vizsgálata a legértékesebb kitermelési folyamatok javításához szükséges, a kémia pedig az érc elemi összetételét vizsgálja annak érdekében, hogy azonosítsa a benne található értékes fémek minőségi és mennyiségi tartalmát.
A geológia megfontolja a kérdést: „mik az ércek?» ipari felhasználásuk célszerűsége szempontjából, hiszen ez a tudomány a bolygó beleiben lezajló szerkezeteket, folyamatokat, a kőzetek és ásványok képződésének feltételeit, új ásványlelőhelyek feltárását vizsgálja. Olyan területekről van szó a Föld felszínén, amelyeken a geológiai folyamatok következtében elegendő mennyiségű ásványi képződmény halmozódott fel ipari felhasználásra.
Ércképződés
Így a kérdésre: „mik az ércek?A legteljesebb válasz ez. Az érc olyan kőzet, amelyben ipari fémtartalom található. Csak ebben az esetben van értéke. Fémércek keletkeznek, amikor a vegyületeiket tartalmazó magma lehűl. Ugyanakkor kikristályosodnak, atomtömegük szerint oszlanak el. A legnehezebbek a magma aljára telepednek, és külön rétegben kiemelkednek. Más ásványok kőzeteket képeznek, és a magmából visszamaradt hidrotermikus folyadék az üregeken keresztül terjed. A benne lévő elemek megszilárdulva ereket képeznek. A természeti erők hatására elpusztult kőzetek a tározók alján rakódnak le, üledékes lerakódásokat képezve. A kőzetek összetételétől függően különféle fémércek keletkeznek.
Vasérc
Ezen ásványok fajtái jelentősekkülönbözik. Mik azok az ércek, különösen a vas? Ha az érc elegendő fémet tartalmaz az ipari feldolgozáshoz, azt vasércnek nevezzük. Eredetükben, kémiai összetételükben, valamint a hasznosítható fémek és szennyeződések mennyiségében különböznek egymástól. Ezek általában kapcsolódó színesfémek, például króm vagy nikkel, de vannak károsak is - kén vagy foszfor.
Bemutatjuk a vasércek kémiai összetételétvas-oxid különféle oxidjai, hidroxidjai vagy szénsói. A kifejlesztett ércek közé tartozik a vörös, barna és mágneses vasérc, valamint a vascsillogás - ezek a leggazdagabbak, és több mint 50% fémet tartalmaznak. A szegények közé tartoznak azok, amelyekben a hasznos összetétel kevesebb - 25%.
A vasérc összetétele
A mágneses vasérc egy oxidmirigy. Több mint 70% tisztaságú fémet tartalmaz, de lerakódásokban kén-piritekkel, néha cinkkeverékkel és egyéb képződményekkel együtt fordul elő. A felhasznált ércek közül a mágneses vasérc a legjobb. A vasfény akár 70% vasat is tartalmaz. A vörös vasérc – a vas-oxid – a tiszta fém kitermelésének egyik forrása. A barna analógok fémtartalma akár 60% is lehet, és szennyeződéseket tartalmaznak, amelyek néha károsak. Ezek víztartalmú vas-oxidok, és szinte minden vasércet kísérnek. Kényelmesek a bányászat és a feldolgozás megkönnyítésére is, de az ilyen típusú ércekből nyert fém gyenge minőségű.
A vasérctelepek eredete szerint három nagy csoportra oszthatók.
- Endogén vagy magmatogén. Kialakulásuk a földkéreg mélyén lezajlott geokémiai folyamatoknak, magmás jelenségeknek köszönhető.
- Az exogén, vagyis felszíni lerakódások a földkéreg felszínközeli zónájában, azaz tavak, folyók és óceánok fenekén lezajló folyamatok eredményeként jöttek létre.
- A földfelszíntől kellő mélységben nagy nyomás és azonos hőmérséklet hatására metamorfogén lerakódások keletkeztek.
Vasérckészletek az országban
Oroszország gazdag különféle lelőhelyekben.A világon a legnagyobb a Kurszk mágneses anomália, amely a világ összes tartalékának csaknem 50%-át tartalmazza. Ebben a régióban már a 18. században észleltek mágneses anomáliát, de a lerakódások kialakulása csak a múlt század 30-as éveiben kezdődött. Ebben a medencében az érckészletek nagy tisztaságú fémtartalmúak, milliárd tonnában mérik, a bányászat nyílt vagy földalatti módszerrel folyik.
Bakchar vasérc lelőhely, amely azaz egyik legnagyobb az országban és a világon, a múlt század 60-as éveiben nyílt meg. A benne lévő érckészletek 60%-os tiszta vaskoncentrációval körülbelül 30 milliárd tonna.
Abagasszkoje a Krasznojarszki Területen találhatólerakódás - magnetit ércekkel. A múlt század 30-as éveiben fedezték fel, de fejlődése csak fél évszázaddal később kezdődött. A medence északi és déli övezetében külszíni bányászattal folyik a bányászat, a készletek pontos mennyisége 73 millió tonna.
1856-ban nyitották meg, de még mindig azműködő abakani vasérctelep. A fejlesztést eleinte nyíltan, a XX. század 60-as éveitől pedig földalatti módszerrel, akár 400 méteres mélységben végezték. Az érc tiszta fémtartalma eléri a 48%-ot.
Nikkelércek
Mik azok a nikkelércek?A fém ipari előállításához használt ásványi képződményeket nikkelérceknek nevezik. Vannak szulfidos réz-nikkel ércek, amelyek tiszta fémtartalma legfeljebb négy százalék, és szilikát nikkelércek, ugyanez az arány legfeljebb 2,9%. Az első típusú lerakódások általában magmás típusúak, és a mállási kéreg területein szilikátércek találhatók.
A nikkelipar fejlesztése Oroszországbanszázad közepén a Közép-Urálban való elhelyezkedésük kialakulásához kapcsolódtak. A szulfidlelőhelyek csaknem 85%-a a Norilszk régióban összpontosul. A tajmiri lelőhelyek a készletek gazdagságát és az ásványok sokféleségét tekintve a legnagyobbak és legegyedibbek a világon, a periódusos rendszer 56 elemét tartalmazzák. Az oroszországi nikkelércek minősége nem rosszabb, mint más országokban, előnye, hogy további ritka elemeket tartalmaznak.
A nikkelkészlet mintegy tíz százaléka a Kóla-félsziget szulfidlelőhelyeiben összpontosul, a Közép- és Dél-Urálban pedig szilikátlelőhelyeket fejlesztenek ki.
Oroszország érceire jellemző a mennyiség ésipari alkalmazásokhoz szükséges változatosság. Ugyanakkor megkülönböztetik őket a nehéz természeti termelési viszonyok, az országon belüli egyenetlen megoszlás, valamint az erőforrások elhelyezkedésének régiója és a népsűrűség közötti eltérés.
