Beszéljünk a tisztaságról.Melyik? A beszéd tisztaságáról. Sajnos a legtöbben nem is próbáljuk elemezni vagy bármilyen módon ellenőrizni azt, amit mondunk. Párbeszédes beszédünk, csakúgy, mint bármely más, tele van olyan szavakkal, amelyek használata a kulturális társadalomban elfogadhatatlan vagy legalábbis elfogadhatatlan. Hogyan legyek és mit tegyek? Először meg kell értened a beszéd néhány kérdését.
A beszéd tisztasága
Ami?Ha mindenki tudná a választ erre a kérdésre, akkor az élet biztosan legalább egy kicsit, de jobbá válik. A beszéd tisztasága akkor jelenik meg, ha kizárólag orosz kifejezéseket használunk, valamint a legjobb és legelismertebb orosz írók által használt szavakat. Igen, itt is vannak bizonyos előírások.
A szóbeli és a publicisztikai beszédnek egyaránt helyesnek kell lennie. Mi rontja el? Mi a modern irodalmi stílusunk hibája? Érdemes erről nagyon részletesen beszélni.
A beszéd tisztasága és az a tény, hogy nem a legpozitívabb módon hat rá
Az archaizmusok használata elfogadhatatlan.A helyzet az, hogy bármely nyelv folyamatosan változik. Ezek a változások oda vezetnek, hogy bizonyos szavak egyszerűen elavultak. Pontosan ugyanez történik a forradalmakkal is. Ami ebben az esetben elavult, azt archaizmusnak ismerik el. A beszéd tisztasága kizárja az ilyen szavak használatának lehetőségét.
Ne feledje, hogy bizonyos esetekben használatuk továbbra is megengedett (például esszé írásakor).
A neologizmusok szintén károsak.Fent a régi szavakról beszéltünk, de most újakról. Évről évre egyre több jelenik meg. Igen, néhányuk valóban használatba lép és normává válik, de többségük teljesen nevetséges és ennek megfelelően elfogadhatatlan.
A szerző szavait a neologizmusokra is utalják. Akkor sem szabad használni, amit hiteles emberek alkottak, ha az nem felel meg bizonyos előírásoknak.
A beszéd tisztasága szintén barbárságtól szenved.Itt mindenféle idegen szó használatáról beszélünk. Valami új jelenik meg a világban, mi nem találunk ki neki nevet, hanem egyszerűen idegen szónak kezdjük nevezni. Eltömíti a saját nyelvünket. Ez a megközelítés abszolút elfogadhatatlan.
A provincializmus ma nem olyan ritka. Valamely helyi nyelvjáráson alapulnak. Nagyon gyorsan terjedhetnek.
A népszavak bizonyos különbségeket mutatnak anépies. Meg kell jegyezni, hogy van könyvnyelv, és van írott nyelv. A különbség közöttük nemcsak nagy, hanem óriási. A könyvet természetesen az írók fejlesztették, a szóbeli szót pedig a hétköznapi emberek.
A hétköznapi polgárok megpróbálják elmondani beszédüketa lehető legegyszerűbb, szavak csavarása, hangzásuk megváltoztatása stb. Időnként csak azért teszik, mert az új hang kellemesebbnek vagy elfogadhatóbbnak tűnik. Az ilyen szavak használata a könyvbeszédben azt jelzi, hogy az ország kulturális szintje sok kívánnivalót hagy maga után.
A beszéd tisztasága ugyanolyan fontos, amennyire képzettek, korrektek, műveltek és írástudók akarunk lenni.
