Egy ország fővárosa nem csak anyagifelhalmozását, és hosszú évekig tartó jólétének garanciáját. Ha az országnak elegendő anyagi erőforrása van, az azt jelenti, hogy nem csak fejlesztésre fordítható, hanem válság idején is felhasználható. Ezért a jelentős tőkekiáramlás minden ország számára nagy probléma. Leggyakoribb ok az import túllépése az exportnál és a forrásexport az ország kedvezőtlen beruházási helyzete miatt. Mai cikkünkben a tőkemenekülés természetét, formáit és következményeit vizsgáljuk meg.
A koncepció lényege
A közgazdasági fogalomrendszer, amelyjellemzi az országok közötti modern külgazdasági kapcsolatokat, továbbra is ellentmondásos. Különféle megközelítések léteznek a külföldi befektetések jellegének értékelésére. Általánosságban elmondható, hogy a tőkekiáramlás pénzeszközök átutalása egy állam területéről, hogy azokat egy másik országban helyezzék el. Ugyanakkor ebbe a jelenségbe nem tartozik bele az a tulajdonosváltással járó helyzet, amikor egy vállalkozás ténylegesen külföldi tulajdonába kerül, hiszen ebben az esetben a vagyon itthon marad. Az új tulajdonos továbbra is adót fizet és munkát ad, vagyis személyes tőkéje a hazai gazdaság javát szolgálja. Ugyanígy nem számít bele a pénz devizára történő átváltása sem, ha az az országban marad, függetlenül attól, hogy bankszámlán vagy otthon „raktáron” tartják.
Az árnyékgazdaság tőke
A "szürke" pénz meglehetősen jelentősmennyiségi alkotóeleme számos fejlődő ország, köztük Oroszország nemzetgazdaságának. Felhalmozódnak az illegális üzlet és banki tevékenység, az illegális hitelfelvétel és a fizetőképesség elvesztése esetén fellépő jogellenes cselekmények következtében. Mindazonáltal ezek az alapok semmiképpen sem tudhatók be az ország fővárosához, ezért nem szabad bekerülni az országból érkező pénzek "menekülésébe". Az Orosz Föderációban a bűnözéssel megszerzett vagyontárgyak legalizálása elleni küzdelemről szóló nemzeti és nemzetközi jogszabályok vonatkoznak rájuk.
A tőkemenekülés okai
A vélemények meglehetősen széles skálán mozognakaz a kérdés, hogy miért van pénzkiáramlás. Ám a legtöbb szakértő az instabil gazdasági vagy politikai helyzetet, a korrupciót és a magas adókat tartja felelősnek.
Tehát a fő okok, amelyek miatt a jogi személyek és magánszemélyek személyes tőkéje külföldre kerül, a következők:
- Kedvezőtlen gazdasági és befektetési környezet az országban (politikai instabilitás, kis piaci kapacitás, rubel leértékelődés, fejletlen infrastruktúra).
- A globális pénzintézetek által kikényszerített túlzott liberalizáció.
- Az országban folytatott gazdaságpolitika, amely ösztönzi a devizabefektetéseket.
- Az adózás eredménytelensége.
- Az üzleti szféra és a kormányzati szervek közötti együttműködés hiánya.
- A lakosság bizalmatlansága a bankszektorban.
- A gazdasági tevékenységek kriminalizálása és a pénzmosás magas hatékonysága.
- A pénz és a tárgyi eszközök értékcsökkenésének kockázata.
A pénzeszközök kiáramlása
A pénz külföldre utalása vagy onnan való vissza nem adása többféleképpen történik. A főbbek a következők:
- Olyan alapok befektetése külföldi bankokba, amelyek korábban az Orosz Föderációban voltak számlákon.
- A határátlépéskor kártyákon, utazási csekken és értékpapíron lévő valuta exportja.
- A külföldön kapott gazdasági tevékenységekből származó haszon visszaküldésének elmulasztása az országba.
- Nem banki átutalások használata.
A gyakorlat az, hogy gyakran több módszert alkalmaznak egyszerre. Ha törvényességi szempontból felosztjuk őket, akkor három fő csoportot különböztethetünk meg:
- Jogi módok. Ide tartozik a kártyás valutaexport vagy a külföldi vállalkozások létrehozása.
- "Szürke" módokon. Ide tartozik a külföldről származó haszon vissza nem adása, devizacsempészet, amelyre nem vonatkozik a Btk.
- Illegális módok. Ide tartoznak a Btk. 188. és 193. cikkében leírt cselekmények.
A külföldre kerülő pénz negatív hatása
A tőkemenekülés nem új keletű jelenségaz orosz gazdaság számára. A tőkekiáramlás a nagy bajok, a péteri reformok, a jobbágyság és a szocialista forradalom idején volt megfigyelhető. Ez a jelenség minden instabil nemzetgazdaságra jellemző. A tulajdonosok törekednek kereskedelmi érdekeik védelmére, ezért a legjobb feltételeket választják a pénzeszközök elhelyezésére. A tőkemenekülési hatás kockázatokra redukálódik a következő területeken: gazdasági, politikai és társadalmi. Ráadásul ez a korrupció és a bűnözés arányának növekedéséhez vezet. A fő probléma az, hogy a negatív hatás halmozódik fel, és a helyzet a jövőben fokozódik.
Tőkeexport Oroszországból
Az Orosz Föderációba érkező pénzösszeg,kevesebben hagyják el az ország területét. A hivatalos tőkekiáramlást a hazai kereskedelmi bankok külföldi eszközök felhalmozása, külföldi részvények vásárlása, valamint az üzleti szféra és a magánszemélyek részére történő devizaeladás formájában hajtják végre. Ez az összetevő könnyen kiszámítható és szabályozható. Az illegális tőkekiáramlás a nem lefordított exportbevételek, a nem létező import kifizetései és a csereügyletek során elvesztett pénz fennmaradó része.
Az Orosz Központi Bank szerint 2014-bena hivatalos adat 2,5-szeresére nőtt az előző jelentési időszakhoz képest, és több mint 150 milliárd dollárt tett ki. USA. Ugyanakkor minden előzetes előrejelzés legalább 20 milliárddal alacsonyabb kiáramlást jelzett. A szakértők egyetértenek abban, hogy ilyen alacsony olajár mellett a bankok nehezen tudják fenntartani a szükséges tartalékszintet, a gazdaság problémái pedig strukturálisak, nem ciklikusak.
A probléma megoldásának módjai
A tőkemenekülés olyan probléma, amelyet nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Itt a gazdaság intézményi átalakítására van szükség.
Fontolja meg a pénzmegtakarítás főbb módjait az országban:
- Olyan mechanizmusok biztosítása, amelyek megvédik az üzletet a váratlan államosítástól vagy portyázó lefoglalásoktól.
- További adó- és adminisztrációs teher azokra a cégekre, amelyek tulajdoni láncot alkalmaznak a valódi kedvezményezett elrejtésére.
- Az üzleti átláthatóság növelése.
- Adó bevezetése az oroszországi befektetésekre.
- Az Orosz Föderáció gazdaságában a külföldi befektetések futamidejének betartásának ellenőrzése.
- Pénzmosás elleni küzdelem offshore cégeken keresztül.
- A tőkemozgás szabályozására szolgáló preferenciális rendszerek bevezetése.
- Új ideológia kialakulása és a hazafiság propagandája.
