A közgazdaságtan egyik alapfogalma a kereslet,oly sok tényezőtől függ, beleértve az áruk árszintjét, a fogyasztói jövedelmet, a termék minőségét és az ügyfelek ízlését. De leginkább a kereslet az áraktól és azok szintjétől függ. A „kereslet rugalmasságának” nevezett mutató rögzíti a kereslet változásait az árak egy százalékkal történő csökkenésének vagy emelkedésének megfelelően.
Kiderül a kereslet rugalmassága annak érdekében, hogyfelülvizsgálja az árakat. Ezért a társaság árpolitikájában megtalálja a legsikeresebb kurzust, így nagy gazdasági haszonnal jár. Az eredmények eredményeként megszerzett adatok lehetővé teszik, hogy megismerkedjen a vásárlók reakciójával, beállítsa a gyártás irányát a piaci változásokra való megfelelő reagáláshoz és az ott elfoglalt részesedés kiigazításához.
A kereslet árrugalmasságának kiszámításakorhasználja a kereszt-rugalmasság együtthatóját és közvetlen. Ez utóbbi meghatározásához kiszámítják a kereslet volumenében bekövetkező változások és az áruk árának relatív változásaihoz viszonyított arányát. Ez a mutató lehetővé teszi az áruk árának változására vonatkozó kereslet százalékos változásának egy százalékkal történő beállítását. Ennek az együtthatónak több értéke van. Tehát, ha közeledik a végtelenhez, ez azt jelenti, hogy az árak csökkenésével együtt növekszik az áruk vevői igénye, de ha az árak emelkednek, akkor a fogyasztók teljes mértékben megtagadják a vásárlást. Ha az együttható nagyobb, mint az egység, akkor a kereslet gyorsan növekszik, és megelőzi az áremelkedéseket. Ha az együttható kisebb, mint egység, akkor ellentétes helyzet figyelhető meg. Ha a kereslet közvetlen árrugalmassága egyenlő az egységgel, akkor az árak és a kereslet növekedése azonos ütemben történik. Ha ez a mutató nulla, az áruk ára semmilyen módon nem befolyásolja a keresletet.
A kereszt koefficienst azonosítvaA kereslet rugalmassága áronként összehasonlításra kerül egy adott termék keresletének relatív volumenében bekövetkezett változások, amikor az árak egy százalékkal változnak a másikra. Ennek a mutatónak több értéke is van. Tehát, ha az együttható nagyobb, mint nulla, akkor az összehasonlított termékek kölcsönösen helyettesítik egymást. Ha a vaj ára emelkedik, akkor növekedhet például a növényi zsír iránti kereslet. Ha a kereslet keresztirányúságát képező együttható kevesebb, mint nulla, akkor az összehasonlítandó áruk kölcsönösen kiegészülnek. Például, amikor a gázárak emelkednek, csökken az autó iránti kereslet. Nulla együtthatóval az áruk nem függenek egymástól. Vagyis az egyik árváltozása nem befolyásolja a másik iránti keresletet.
Termeléssel foglalkozó vállalkozás számáratermékek, nagyon fontos azonosítani a rugalmasság mutatóit. Végül is az árut előállító vállalat árazási politikáját általában a termelési költségek képezik, tehát az áruk ebből adódó árát nemcsak kompenzálják, hanem profitot hoznak a gyártónak is. Ezért annyira fontos tanulmányozni a kereslet árrugalmasságát, hogy a vállalkozás árazási stratégiáját helyesen választják meg.
A gyártót figyelembe kell venniTermékei iránti kereslet rugalmassága nem eshet egybe a piaci kereslet rugalmasságával. Az első mutató mindig magasabb, mint a második, kivéve, ha az áruk gyártója monopolista. Az árrugalmasság kiszámításakor nem szabad leszámolni olyan fontos tényezőt, mint a verseny. Ezért a kereslet rugalmassági együtthatójának kiszámításakor matematikai modelleket alkalmaznak, és figyelembe veszik a vállalkozás vezetőjének személyes gyakorlati tapasztalatait.
A kereslet jövedelmi rugalmassága meghatározható. Ha a fogyasztók jövedelme egy százalékkal nőtt, akkor a kereslet ugyanolyan mértékben nő. Ebből következik, hogy a rugalmasság egyenlő.
A bemutatott anyag alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a rugalmas kereslet a fogyasztói érdeklődés dinamikája egyes árucikkekben, az árszint változásainak megfelelően.
