Hallva azt a kérdést, hogy mi a falu, egy emberképviseli az elülső kozákokat szablyákkal, hosszú ruhás nőket cipóval a hímzett törölközőkön, lovakat és kozák kureneket. Megpróbáljuk kideríteni, mennyire indokolt egy ilyen elképzelés a falu életéről.
A "falu" szó jelentése, etimológia
A "falu" szót aktívan kezdték használnibeszéd még a XVI. században. Akkor ez volt a határokat védő kozák különítmények neve. A tizennyolcadik századra pedig megjelent egy új jelentés - a kozákok települése. Tehát mit jelent a "stanitsa"?
Ez a szó a protoszláv nyelvből származotta "stan" főnév település. A "stanitsa" nevű vidéki közigazgatási egység általában több kozák településből állt (például gazdaságokból vagy falvakból). Az Orosz Birodalomban stanitsa jurtát nevezték el a stanitsák körül elhelyezkedő körzeteknek.
Történelem és hagyományok
Kozák státusz megadása és megfosztása,földosztás - mindezt a stanitsa-kormány tette meg, az atamán vezetésével. Utóbbinak egyébként volt asszisztense, jegyzője és pénztárosa. A falu Kör képviselői, a törvény által megállapított egyenruhába öltözve, meghallgatták a főispán rendszeres beszámolóját, megvitatták. Ezen felül a tizennyolcadik életévüket betöltött kozákok esküt tettek ezeken a találkozókon. A kozák falu központja mindig is ortodox templom volt. Apát hagyományosan megáldotta a községi tanács tevékenységét. Mind a katonai, mind a polgári jellegű igazgatási intézmények általában a falvak területén helyezkedtek el.
Falusi élet
A kozákok és családjaik kunyhókban éltek. Amikor új házat emeltek, az elülső sarok falába mindig fakeresztet ágyaztak. Isten áldását kérték.
Amikor az építkezés befejeződöttMindenkit, aki részt vett az építkezésben, nagyvonalúan bántak, mert nem kellett volna fizetniük a segítségért. Egyébként a falvak lakói buja búzakenyeret, borscsot babgal, savanyú káposztát és disznózsírt kínáltak az asztalra. A kedvenc ételek között volt gombóc és gombóc, hal - szárítva, sózva és főzve! A meleg éghajlat miatt a falvakban különféle gyümölcsöket termesztettek. Télre szárítottak, befőtteket és lekvárokat főztek, pillecukrot és görögdinnyemézet készítettek. A falu lakói erős italokat készítettek mézből és szőlőből.
A kommunikáció formái az oldalakon
A kozákok nemcsak keményen dolgoztak és védték a határokatország. Tudták, hogyan kell jól pihenni! A falubeliek egyházi ünnepeket és vasárnapokat töltöttek a templomban. Szabadidejükben az emberek csak beszélgettek. A stanitsákban három kommunikációs forma érvényesült: "összejövetelek", "beszélgetések" és "utcák". A házas és idős emberek "beszélgetéseken" töltötték el idejüket: itt híreket, aktuális problémákat beszélgettek, emlékeket osztottak meg, énekeltek. Az egyedülálló és nőtlen emberek az „utcákat” részesítették előnyben. Hiszen itt jöttek létre új ismerősök, énekeltek dalokat. Az ifjúság kombinálta a játékokat és a táncokat. A hideg idő beálltával az "utcák" "összejövetelekké" váltak - az utcai társaságok fiatal házastársak vagy lányok házaiba költöztek.
Mi a mai falu?
"Stanitsa" nevű településekrégen vidéken gyakoriak voltak. Ezek a települések azonban ma is megtalálhatók a modern Oroszország területén. Szinte mindegyik megtartotta korábbi helyét. A falvak jelentős része a Krasznodari Terület és az Ingusi Köztársaság területén található. Ezen kívül megtalálható a stanica olyan köztársaságokban, mint Csecsenföld, Dagesztán, Karacsáj-Cserkeszszia, valamint olyan régiókban, mint Volgograd, Orenburg és Rosztov.
Mi a falu a mi időnkben? Hogyan élnek a jelenlegi falusiak? Életük alapja a mezőgazdaság. A szarvasmarha-tenyésztés is jól fejlett. A falusi szőlőültetvények is híresek. A stanitsák lakosainak száma gyakran meghaladja a városok népességét. Szinte minden faluban kialakultak a kozák közösségek. A kulturális élet is fejlődik. Ezen kívül itt találhatók olyan múzeumok, amelyek a falvak múltjának életéről mesélnek.
Most már valószínűleg tudja, mi az a falu, hogyan éltek ezeken a településeken korábban és hogyan élnek most.
