Egy atom az anyag oszthatatlan része.

Az atom az anyag minimális szerves részecskéje.Középpontjában a mag, amely körül, mint a Nap körüli bolygók, az elektronok forognak. Furcsa módon, de felfedezték ezt a legkisebb részecskét, és megfogalmazták annak fogalmát.

az ókori görög és az ókori indiai tudósok, nemnincs sem a megfelelő felszerelés, sem az elméleti alap. Számításaik évszázadokon át a hipotézisek helyzetén léteztek, és csak a 17. században tudták meg a vegyésztudományok az ősi elméletek érvényességét kísérletileg bizonyítani. A tudomány azonban gyorsan halad előre, és a múlt század elején a fizikusok felfedezték a szubatomi alkotóelemeket és a részecskeszerkezeteket. Ekkor az atom "megoszthatatlan" meghatározását megcáfolták. Ennek ellenére a koncepció már tudományos felhasználásra került és fennmaradt.

Az ókori tudósok azt hitték, hogy az atombármilyen anyag rendkívül kicsi darabja. Az anyag fizikai tulajdonságai alakjától, masszivitásától, színétől és egyéb paraméterektől függnek. Például a Democritus úgy gondolta, hogy a tűz atomjai rendkívül élesek, ezért ég, a szilárd részecskék durva felületűek, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a víz atomjai simaak és csúszósak, mivel folyékonyságot adnak a folyadéknak.

A Democritus még az ember lelkét is ideiglenesen összekapcsolt atomokból állónak tekinti, amelyek az egyén meghalásakor pusztulnak el.

Az elején egy korszerűbb struktúrát javasoltakSzázadi japán fizikus, Nagaoka. Bemutatta egy elméleti fejleményt, amely abban áll, hogy az atom mikroszkopikus léptékű bolygórendszer, szerkezete hasonló a Saturn-rendszerhez. Ez a szerkezet rossznak bizonyult. Az atom Bohr-Rutherfrd-modellje közelebb került a valósághoz, de nem tudta megmagyarázni a testek összes fizikai és elektromos tulajdonságát. Csak az a feltételezés, hogy egy atom olyan szerkezet, amely nemcsak a corpusculáris, hanem a kvantum tulajdonságokat is magában foglalja, magyarázhatja a megfigyelt valóságok legnagyobb számát.

A testek kapcsolatban állhatnak egymássalállapotban, vagy esetleg szabad állapotban. Például egy oxigénatom, hogy egy molekulát képezzen, egy másik hasonló részecskével kombinálódik. Elektromos kisülés, például zivatar után összekapcsolódik

bonyolultabb szerkezetű - azin, amely álla triatom molekulákból. Ennek megfelelően bizonyos típusú atomi vegyületekhez bizonyos fizikai és kémiai feltételek szükségesek. De a molekula részecskéi között is vannak erősebb kötések. Például egy nitrogénatom kapcsolódik egy másik hármas kötéssel, amelynek eredményeként a molekula rendkívül erős és szinte megváltoztathatatlan.

Ha a protonok száma (elemi részecskékmagok) hasonló a keringő elektronok számához, akkor az atom elektromosan semleges. Ha nincs identitás, akkor a részecske negatív vagy pozitív kisüléssel bír, és ionnak nevezik. Ezek a töltött részecskék általában atomokból alakulnak ki elektromos mezők, különféle természetű sugárzások vagy magas hőmérsékletek hatására. Az ionok kémiailag hiperaktívak. Ezek a töltött atomok képesek dinamikusan reagálni más részecskékkel.