/ / Szövetségi törvény "A csődről": Alapvető rendelkezések

A csődről szóló szövetségi törvény: alapvető rendelkezések

Fizetésképtelenség vagy úgynevezett csődazt jelenti, hogy az adós nem tudja időben kifizetni a hitelfelvevővel szemben fennálló tartozásait, valamint azt, hogy nem tudja teljesíteni a költségvetés és a költségvetésen kívüli források követelményeit.

A csődről szóló szövetségi törvény szerint ki kell jelentenifizetésképtelenség csak választottbíróság lehet a hitelezők vagy maga a hitelfelvevő kérelme alapján. Csődbe csak jogi személy vagy kereskedelmi tevékenységet folytató szervezet lehet, kivéve az állami tulajdonú vállalatokat, a nyugdíj- vagy karitatív alapokat.

Szövetségi törvény (FZ) a jogi csődrőlszemélyek csak azt követően vállalják a vállalkozás felszámolását, hogy megelőző intézkedések végrehajtásával megpróbálják helyreállítani a jogi személy fizetőképességét. Ezen eljárások célja elsősorban az összes hitelezővel és a költségvetéssel való elszámolás, másodsorban a fizetőképesség teljes helyreállítása.

A csőd megelőzésére irányuló intézkedések megvannakEz csak akkor értendő, ha az adós vállalkozás beleegyezik, és hitelezők, kormányzati szervek stb. kezdeményezhetik. A csődről szóló szövetségi törvény értelmében a választottbírósághoz benyújtott kérelem alapja:

- legalább három hónapos lejárt tartozás fennállása;

- a szervezet képtelensége adósságait a közeljövőben kifizetni.

Az adós köteles minden hitelezőjét értesítenimegelőző intézkedések végrehajtása. Ha minden feltétel teljesül, a bíró a benyújtástól számított öt napon belül megvizsgálja a kérelmet és végleges határozatot hoz.

Először is, hogy segítsen a vállalkozás felépülésébenfizetőképessége érdekében a választottbíróság ügyintézőt vezet be, aki felügyeleti és ellenőrzési feladatokat lát el. Egy hónappal később a vezető jelentést készít az elvégzett munkáról.

Szükség esetén jogszabályi előírásoka modern trendek és normák szerint szerkesztik. Például módosításokat vezettek be a fizetésképtelenségről (csőd) szóló szövetségi törvényben, ami a hitelezői követelések kielégítését célzó intézkedések listájának bővítését vonja maga után.

A csődeljárás tárgyalásának maximális időtartama nemmeg kell haladnia a hét hónapot. Az elvégzett kutatások alapján döntés születik az adós csődjének kihirdetéséről. Olyan intézkedések bevezetésére kerülhet sor, mint a csődeljárás, a pénzügyi rehabilitáció vagy a külső ügyintézés. Ezen túlmenően minden szakaszban a felek közös megegyezésével békés megállapodás köthető a hitelezőkkel fennálló kötelezettségek teljes körű rendezésével.

A választottbíróság fő feladata nemegy jogi személy felszámolásának bejelentése, és a csődtörvénnyel összhangban segítséget nyújt a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A felszámolásra csak akkor kerül sor, ha a fenti tevékenységek mindegyike nem hozta meg a kívánt eredményt. Ezután az ügyvezető tevékenysége a hitelezők és a kormányzati szervek követeléseinek kielégítésére irányul. Az ügy elbírálása az adós beadványa alapján elhalasztható, ha a közeljövőben az összes tartozását kifizeti.

Általános szabály, hogy a külső vezérlés bevezetése adremélem jelentős hatást ér el. A külső vezetőnek egy hónapon belül jelentést kell adnia az elvégzett munkáról és tájékoztatást a további tevékenységek kilátásairól. A hitelezői és költségvetési követelések teljes kielégítése után felmérik a jogi személy kilátásait, vagyis fennállásának célszerűségét. A választottbíró ítéletet hoz: vagy megállapítja a további tevékenységek ellehetetlenülését, vagy pozitív tendenciát rögzít az ideiglenes gazdálkodásban, és lehetővé teszi, hogy a jogi személy újult erővel folytassa tevékenységét.